E jeles nap alkalmából az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) 2018. június 15-én konferenciát szervezett, ahol a Főigazgatóság mellett a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK), a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Szent István Egyetem (SZIE) képviselői részéről is elhangzottak előadások.

Dr. Gyuricza Csaba (NAIK) főigazgató előadásában a globális felmelegedés és klímaváltozás kedvezőtlen hatásaira hívta fel a figyelmet, melynek megoldása az öntözéses gazdálkodás, az öntözésfejlesztés, illetve elengedhetetlenek a kitűzött célok, azaz az agrárpiaci termékek versenyelőnyének, a leszakadó területek foglalkoztatottságának növelésében, illetve a klímaváltozás hatásának ellensúlyozásában.

Láng István (OVF) bemutatta az Operatív Aszály és Vízhiánykezelő Rendszer Monitoring hálózatot, amely a léghőmérsékletről, csapadékról, relatív légnedvességről, levélfelület-nedvességéről, a talajnedvességről, illetve a talajhőmérsékletről szolgáltatott adatok alapján tájékoztatja az érdeklődőket, illetve már 10 napos előrejelzést is mutat az időjárás, valamint a vízháztartási jellemzők tekintetében.

A hálózat jelenleg tesztelés alatt áll, 2019-re válik mindenki számára elérhetővé. Segítségével megelőzhetővé, illetve mérsékelhetővé válnak az aszály által okozott károk.

A tudományos oldal képviselője, dr. Rajkai Kálmán (MTA) előadásában kiemelte, hogy

a szárazföldi növények „vízforrása” a talaj, a talajnedvesség, így annak megőrzése a legfontosabb a növények vízigényének kielégítésében.

Dr. Birkás Márta (SZIE) egy több éven át tartó kutatás eredményeit mutatta be, amelynek eredményei azt mutatják, hogy az elmúlt években érzékelhető klímaváltozás talajnedvességre gyakorolt hatását a talajgondozási és művelési szokásaink megváltoztatásával tudjuk ellensúlyozni, amely elsődlegesen a gazdálkodók szemléletmódváltását igényli.

aszály

Az öntözött területek a jelenleg kiépített vízelosztó rendszerekre alapozottan akár 300.000 ha-ra is növelhetőek – fotó: Shutterstock

Az Öntözésfejlesztési Stratégia (ÖFS) előrehaladásáról, eddigi eredményeiről tartott előadásában Kolossváry Gábor (OVF) főosztályvezető elmondta, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) segítségével felmért gazdálkodói kör visszajelzései alapján az öntözött területek a jelenleg kiépített vízelosztó rendszerekre alapozottan akár 300.000 ha-ra is növelhetőek.

A program zárásaként Molnár Péter (OVF) az Elsivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelemről (UNCCD) szóló egyezményről számolt be, amelyhez Magyarország 2003-ban csatlakozott. Az érintett országoknak hosszú távú stratégiát, Nemzeti Cselekvési Tervet kell kidolgozniuk a sivatagosodás és aszály elleni küzdelemre, emellett rendszeres nemzeti jelentést is kötelesek tenni.