Ez megfelelő ellenintézkedések hiányában katasztrofális következményekkel járhat a gyorsan szaporodó népesség élelmiszer-ellátására nézve, mivel a termőföld az élelmiszertermelés legfontosabb forrása. A helyzetet még jobban súlyosbítja, hogy a világ talajainak nagy része csak „kielégítő”, illetve rossz vagy nagyon rossz állapotban van, vagyis mindössze kis részüknek az állapota tekinthető jónak vagy kiválónak, holott az utóbbi kategóriák – az öntözővízzel együtt – létfontosságúak a megfelelő mennyiségű és minőségű, illetve fenntartható élelmiszertermelés szempontjából – írja az ec.europa.eu.

A klímaváltozás negatív hatásainak kivédése, a biodiverzitás és a környezet védelme révén a talajok termőképességének megőrzése és javítása növekvő jelentőséggel bír. Az EU agrárpolitika irányítói évek óta különböző eszközökkel igyekeznek előmozdítani a Közösség talajainak védelmét. Többek között ezt szolgálja a közvetlen támogatásoknak a környezet- és talajvédelmi, illetve állategészségügyi normák és a „zöldítési intézkedések” betartásával való összekapcsolása.

talaj

Európa-szerte komoly probléma a talajromlás – fotó: Shutterstock

A talajvédelem emellett részét képezi az EU és a tagországok által támogatott vidékfejlesztési programoknak, és kiemelt jelentőséggel bír a vidékfejlesztés hat kulcsfontosságú célja között. Az EU intézkedéseinek eredményeként a tagországok talajainak degradálódása 2000 és 2010 között 9, a szántóföld kategóriában pedig 20 százalékkal csökkent.

A talajvédelemnek a fenntartható vízfelhasználással is szorosan össze kell kapcsolódnia. Ennek megfelelően 2017 tavaszán az EU előkészítette egy talaj- és vízhasznosítási tudományos központ létrehozását, amely 2018-ban kezdi meg működését, és kutatási eredményeit széles körben elérhetővé teszi a Közösség mezőgazdasági termelői számára. Ezen túlmenően az EU a Horizont 2020 program és a SOILCARE vállalkozás keretében közel 160 millió euró támogatást biztosít a talajerő megőrzésére és javítására.

A következő Közös Agrárpolitika is prioritásként fogja kezelni a talajvédelmet az Európai Bizottság közelmúltban közzétett közleménye szerint, azonban a következő KAP célzottabb, ambiciózusabb, mégis rugalmasabb megközelítésre törekszik. A tagállamok felelőssége lesz, hogy kötelező és önkéntes intézkedéseket hozzanak létre, amelyekkel elérhetőek az EU környezeti és klímavédelmi célkitűzései. A Bizottság azt várja, hogy ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy az eszközök jobban alkalmazkodjanak a helyi adottságokhoz és követelményekhez.