Hagyományteremtő szándékkal első ízben rendezte meg a BASF, a világ egyik legnagyobb vegyipari vállalata az Együttműködés a fenntartható mezőgazdaságért című konferenciát a Magyar Tudományos Akadémián. A fővédnök Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár volt.
Mint Christoph Hofmann, a növényvédelmi üzletág vezetője köszöntőjében megfogalmazta: az a céljuk, hogy az agráriumban és az agráriumért dolgozók megvitassák, mit tehetnek a fenntartható fejlődésért, ugyanakkor segítsék is egymást a sikeres gazdálkodásban. A rendezvény alkalmat teremtett a cég növényvédelmi üzletágának globális vezetői és a magyar növényvédelmi hatóság szakemberei közötti párbeszédre. Az eseményen ott volt az Agroinform.hu is.
A precíziós gazdálkodás a fenntartható mezőgazdaság egyik kulcsa
Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára fővédnöki beszédében arra hívta fel a figyelmet, mekkora kihívás a klímaváltozás, amelynek elszenvedői és felelősei is vagyunk egyben, hiszen mi magunk is terheljük a környezetünket. Mindenkinek az általa okozott mértékben felelősséget kell viselnie a környezetvédelemért, a természet megóvásáért, a talaj és a vizek megőrzéséért, a biodiverzitás fenntartásáért. A hagyományos mezőgazdaságnak is.
Feldman Zsolt: mindenkinek az általa okozott mértékben felelősséget kell viselnie a környezetvédelemért – fotó: BASF
A gazdaságilag életképes, hatékony és erőforrásaival fenntartható módon gazdálkodó mezőgazdasági termelés elérésének egyik kulcsa a precíziós gazdálkodás lehet, amely gazdasági értékein túl jelentős mértékben csökkenti a környezetterhelést is. Nem véletlen, hogy a kormányzat és a tudósok közreműködésével javában készül a digitális agrárstratégia – emelte ki.
Felhívta a figyelmet a precíziós gazdálkodást segítő gépek fejlesztésére, gyártására is. Ugyanis a hosszabb élettartamú, jelentősen kisebb energiafelhasználású, ráadásul a műtrágyát és növényvédő szereket precízen adagoló munkagépek érdemben képesek csökkenteni a mezőgazdasági termelés ökológiai lábnyomát.
Feldman Zsolt az erőforrások fenntartható használata közül a talaj termékenységének megőrzésének fontosságát külön kiemelte. A talajnak tavaly nemzetközi évet is szenteltünk, sok pozitívumot azonban nemigen tudunk mondani – tette hozzá.
Fontosnak tartotta elmondani azt is, hogy a növényvédőszer-használatból eredő, az emberi egészségre és a környezetre ártalmas kockázatokat úgy kell csökkenteni, hogy az
ne veszélyeztesse a növények és a növényi termékek károsítóktól való megvédését, a jó minőségű, biztonságos élelmiszer megtermelését.
A termelési folyamatok negatív környezeti hatásait képes csökkenteni a körforgásos gazdaság kiépülése, amelynek fontos eleme a melléktermékek hasznosítása is.
A támogatásokkal is megsegített európai élelmiszergazdaság a világ legnagyobb agrár- és élelmiszer-exportőre, de a globális piacok növekedése komoly kihívást jelent. Csak a tudásalapú fejlődés és a határokon átnyúló együttműködés oldhatja fel azt az ellentmondást, ami a mezőgazdaság növekvő kibocsátásának igénye és a fenntartható fejlődés között feszül – tette hozzá.
A Földművelésügyi Minisztérium épp ennek érdekében indította el 2015-ben a BIOEAST (Közép-Kelet-Európai Kezdeményezés a Tudásalapú Agrárgazdaságért, Akvakultúráért, Erdészetért a Biomassza gazdaságban) elnevezésű nemzetközi programot, amely arra törekszik, hogy a régiót érintő specifikus kutatási tématerületeket és a kutatási lehetőségeket egyaránt bővítse. Olyan többszereplős hálózat kialakítását kívánják elérni, amely növeli a régiót érintő specifikus kutatási tématerületek és kutatási potenciál láthatóságát, valamint segíti a különböző stratégiák kidolgozását. Ebben is központi szerepe van a környezeti tudatosságnak, a klímaváltozással összefüggő feladatoknak – tette hozzá.
Húsz multinacionális cég az innovációbarát jogi környezetért
Thomas Narbeshuber, a BASF Hungária Kft. ügyvezető igazgatója, a cég délkelet-európai régióvezetője a törvényi környezet fontosságát hangsúlyozta. A konferencia felvezetőjeként elmondta: a BASF több mint évi kétmillió eurót költ kutatás-fejlesztésre, így különösen fontos tartják, hogy az Európai Unió jogi környezete innovációbarát legyen. Ezt fogalmazta meg az úgynevezett Innovációs Alapelv elnevezésű dokumentum, amelyet húsz multinacionális vállalat első számú vezetője írt alá, és juttatott el az Európai Parlament elnökének 2013-ban.
A fenntartható mezőgazdaság szempontjából is kiemelten fontos, hogy egy-egy új aktív hatóanyag tudományos tényeken nyugvó, kockázatalapú értékelési folyamaton essen át, ugyanakkor a döntéshozók figyelembe vegyék a döntés munkaerőpiaci és gazdasági hatását is – emelte ki.
Joachim Leyendecker, Jürgen Oldeweme és Thomas Narbeshuber. A BASF több mint évi kétmillió eurót költ kutatás-fejlesztésre – fotó: BASF
A fenntarthatóság sokkal több, mint környezetvédelem
Christoph Hofmann, a BASF növényvédelmi üzletágának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a fenntarthatóság sokkal több, mint a környezetvédelem: gazdasági, társadalmi és környezeti kérdés is egyben. A gazdálkodás napjainkra minden korábbinál komplexebb tevékenység lett. Az időjárás kiszámíthatatlansága, a kártevők és a gyomok elleni védekezés nehézségei, a piaci áringadozások, a természeti erőforrások szűkössége és a Föld túlnépesedése komoly kihívást jelent a mezőgazdaság számára.
Ezek arra ösztönzik a BASF-et, hogy folytassa elkötelezett munkáját az innovatív megoldások fejlesztése céljából, és segítse a gazdálkodókat a lakosság növekvő élelmiszer iránti igényének kielégítésében. A biztonságos, környezetkímélő, ugyanakkor nagy mennyiségben termelni képes mezőgazdaság elérése csak az élelmiszerlánc összes szereplőjének együttműködésével lehetséges – nyomatékosította.
A fenntartható mezőgazdaság több élelmet termel kevesebb erőforrás felhasználásával, garantálja a termelő, a fogyasztó és a környezet biztonságát, és lehetővé teszi a nyereséges termelést.
A rendkívül szigorú európai szabályozás és a szűkülő erőforrások azonban összetett problémahalmazt jelentenek a gazdálkodók számára – tette hozzá.
Az elővigyázatossági és az innovációs elv ne zárja ki egymást!
Jürgen Oldeweme, a BASF globális termékbiztonsági és engedélyezési vezetője két adatot vetett össze: az Egyesült Államokban két év, Európában pedig hat év az átlagos piacra lépési idő egy-egy új termék esetében. A különbség oka a soklépcsős uniós engedélyezési folyamat és a közvélemény nyomása.
A szakember a BASF újgenerációs termékeinek bemutatásával is alátámasztotta, milyen nagy mértékben szolgálják kutatásaik a fenntartható mezőgazdaságot.
Revysol® (mefentriflukonazol): a BASF jelenleg európai értékelés és engedélyezés alatt álló, újgenerációs, azolalapú gombaölőszer hatóanyaga a legmagasabb szintű hatékonyságot ötvözi igen kedvező ökológia profillal. Várhatóan 2020-ban vagy 2021-ben lesz kapható Magyarországon.
Systiva®: áttörést hoz a korai gombabetegségekkel szembeni védekezésben. A kalászos vetőmagra csávázással felvitt hatóanyag ugyanis a vetéstől tavaszig védi a növényt, megspórolva a kora tavaszi permetezést és annak környezeti hatásait, ide értve az üzemanyag és egyéb erőforrások felhasználását, a taposási károkozást. Nem mellesleg a hozamot is növeli.
Limus® és Vizura®: nitrogénmegkötő termékek. Általuk csökkenthető a gazdálkodás nitrogénigénye, elkerülhető a nitrátképződés.
Nagy kérdés, hogy a társadalom hogyan fogja fel a mezőgazdaságot. El kell érni, hogy „ne úgy lássanak bennünket, mint aki mérgezi a környezetet”. Az innovációval az elegendő mennyiségű és jó minőségű élelmiszer előállítását szolgálják. Mindeközben gondosan figyelnek a környezetvédelmi szempontokra és arra, hogy a gazdálkodók megfelelő jövedelemhez jussanak. Ezt a törekvést nagyban gátolja, hogy
túlságosan hosszúra nyúlt a piacra jutási idő.
Ennek illusztrálására elmondta: egyetlen új molekula engedélyezése átlagosan 11 évig tart, és 266 millió euróba kerül. Beszédes adat az is, hogy korábban évente 3-4 molekula kapott engedélyt az EU-ban, az utóbbi esztendőben pedig egyetlenegy sem. Véleménye szerint
az engedélyeztetési folyamatot le kell rövidíteni, és a döntést a tudósokra kell bízni, nem a politikusokra.
A BASF elkötelezett a biztonság mellett, ugyanakkor meggyőződése, hogy az elővigyázatossági és az innovációs elvet együttesen kell érvényesíteni – hangsúlyozta.
A megoldás: egyszerűsíteni az összetett engedélyezési rendszert
Jan Rether, a BASF európai növényvédelmi engedélyezési vezetője a rendkívül összetett engedélyezési rendszer egyszerűsítésében látja a megoldást. Három engedélyezési zóna kialakításával meggyorsíthatnák a folyamatokat, így a tagországok gyorsan (4 hónap alatt) átvehetnék a valahol már engedélyezett hatóanyagú szerek dokumentációját. Ezzel szemben minden tagország újra elvégzi a vizsgálatokat, és csupán 10 százalékban tartják a megadott határidőket, így végeláthatatlanná válik a folyamat.
A növényvédőszer-hamisítás a másik hatalmas problémakör (1,2 milliárd euró kárt okozva a gyártóknak), melynek megfékezése a párhuzamos behozatal tiltásával és az átcsomagolással lenne megoldható.
Magyarszágon készítették a biztonsági útmutatót
Joachim Leyendecker fenntarthatóságért és termékgondozásért felelős európai vezető a 40 éve a piacon lévő bentazon gyomirtó-hatóanyag példáján mutatta be – melynek biztonsági útmutatóját Magyarországon készítették el néhány évvel ezelőtt –, hogy a termelőknek olyan megoldást kínálnak, amely biztonságos, hatékony, jövedelmező és a környezetet is kíméli. A szakember másik témája a biodiverzitás volt, mely szintén kiemelt terület a vegyipari vállalat számára: nyolc országban tizenhét mintafarmot támogat a BASF, ahol a korszerű mezőgazdasági művelés a rovarok, a madarak és a talajvédelem harmonizálásával folyik. Ugyanakkor annak is hangot adott, hogy a rendszernek pénzügyileg is fenntarthatónak kell lennie, különben nem működik.
A párhuzamos import csak a szereplők együttműködésével fékezhető meg
Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elnökhelyettese az élelmiszer-biztonság kérdéseit boncolgatta, és ismertette a hivatal középtávú, 10 évre szóló stratégiáját. Mint fogalmazott, az állam elsődleges feladata egy tudáshálózat létrehozása, továbbá egy hiteles és erős hatóság kialakítása, ahol központilag indított ellenőrzéseket végeznek, széles körű és átlátható kockázatkezeléssel, továbbá ahol egységes laborrendszerrel dolgoznak. Ugyanakkor az is elérendő cél, hogy „a fogyasztó legyen tudatos fogyasztó” – emelte ki.
Jordán László: "A fogyasztó legyen tudatos fogyasztó!" – fotó: Agroinform.hu
A fenntartható mezőgazdálkodást támogatja a több évtizedes múltra visszatekintő agrárkörnyezetvédelmi program, az egyes szerek engedélyének kiterjesztése a kiskultúrákra, a szükséghelyzeti engedélyek rendszere, valamint az élelmiszerlánc szereplőinek folyamatos, sokoldalú képzése is. Fontos lépés volt a 2011-től az EU-tagállamokban bevezetett integrált növényvédelem is.
A szakember ugyanakkor kiemelte, hogy a növényvédő szerek sokat emlegetett párhuzamos importja csak a szereplők együttműködésével fékezhető meg.
|
