Az egy laikus külső szemlélő számára is világos, hogy a növénytermesztés keretein belül két lobbi érdek mentén zajlik a harc a piaci pozíciókért. A harcban, jelenleg, a növénynemesítés áll nyerésre a növényvédelemmel szemben. Míg a nemesítő házak műhelyeiből, évente több, új genetikai potenciával bíró fajtajelölt kerül ki, addig a növényvédelem, egy-egy hatékony molekulát, sokszor több év kísérletei után tud piacra hozni. Marad a meglévő hatóanyagok kombinálása, a formulációk fejlesztése és a technológiák alkalmazási lehetőségeinek kutatása. Ennek egyik eklatáns példája az őszi gabonák gyomirtási idejének újragondolása, mely az eddig leírtakkal mindenben összefügg.

Adama

Újra kell gondolni az őszi gabonák gyomirtását.

Mit is állítottunk az elején? 
Melegszik a légkör. Következésképpen elnyúlik és aszályosabb az ősz. A biztonságos őszi keléshez és a megmaradt csapadék hasznosításához előbbre kell hozni a vetésidőt. Ezzel a technológiai változtatással együtt, kockázatossá válnak a T1-es gyomok, valamint a korán fertőző gombabetegségek.

Rohamos a biológiai innováció. Intenzívebb termőképességű nyugati, mediterrán éghajlathoz szokott fajták vannak terjedőben, a nagyobb termés elérése érdekében. Ezeket a fajtákat – nem is beszélve a hibrid fajták térnyeréséről – már jóval kisebb tőszámmal vetjük. Az optimális bokrosodási képesség kihasználása érdekében ki kell iktatni az őszi konkurens gyomnövényeket.

Jámbor Zoltán

Kézenfekvő a megoldás: gyomirtsunk ősszel. Igen, de mivel és hogyan? Van-e olyan hatóanyag, amely megfelelő kontakt és talaj perzisztens hatással is bír, hogy az estlegesen tavasszal kelő gyomok ellen is kielégítő védelmet adjon? Mikor legyen a kijuttatás ideje? Preemergensen? Korai posztemergens formában? Ezeknek a kérdéseknek az eldöntése a helyi szakmai intelligencia privilégiuma. Egyben úgy érzem, hogy ezen a ponton keresztezzük az integrált növényvédelem fogalomkörét is. Ugyanis, ha megfelelő prevencióval kiküszöböljük a kezdeti víz- és tápanyag-konkurencia tényezőit, megfelelő teret nyitunk a növény természetes gyomelnyomó képessége kialakulásának.

Nos, nézzünk körül a piacon. Azt, hogy ennek a koncepciónak van létjogosultsága, mi sem bizonyítja jobban, minthogy számos gyártó cég piacra hozta a saját készítményét. Néhányat a teljesség igénye nélkül: Bayer-Expert Met, Dow Agrosciences- Bizon, ADAMA-Legato Trio…Volt szerencsém valamennyit saját szakirányított területemen kipróbálni és itt jön az írás elején citált ökonómiai elemzés.

Ár-érték arány

Saját megállapításom – természetesen nem leszólva a többi készítmény használhatóságát –, hogy 200 ha őszi búza, valamint 200 ha őszi árpa (erősen kötött, szikbe hajló) területen, a Legato Trio adta a legjobb eredményt, korai posztemergens kijuttatás mellett, az előbb említett összehasonlítás alapján.

Fontos megemlítenem még egy tényezőt, mely akár általános megállapítás is lehet. A gyomirtással egy menetben, magas foszfor és cink tartalmú növény stimulátort juttatunk ki. Szándékosan nem írtam levéltrágyát. 40 éves pályafutásom alatt, eleget hallgattam ezt a szakmai butaságot. Trágyát, legyen az szerves vagy mű, a talajba, esetleg a talajra szoktunk szórni. A levélen keresztül legfeljebb stresszoldó, mikroelem pótló, növekedést stimuláló anyagokat lehet kijuttatni, de semmiképpen nem trágyát. Miért foszfor és cink? Mert a cink segíti a foszfor felvételét, a foszfor erősíti a növény talajon keresztüli foszfor felvételét, ami által nő a gyökértömeg, következésképpen nő a gabona bokrosodó képessége és télállósága.

A tapasztalatom összegzése nem más, minthogy az őszi gyomirtásnak több szempontból is van jelentősége.
- Biztonságosan kijuttatható
- Kiiktatja a legfontosabb víz- és tápanyag-konkurenciát
- Csökkenti a tavaszi munkacsúcsot
- Lehetőséget nyújt gazdaságos őszi rovar és gombabetegségek elleni védelemre
- Biztonságot nyújt az utóbbi időben egyre nagyobb jelentőséggel bíró egyszikű gyomok elleni védekezésre.

Ugyanakkor ezt a technológiát is csak a megfelelő körültekintéssel és terület ismerettel lehet eredményesen alkalmazni. Ne használjuk vadzabos, évelő kétszikűekkel fertőzött területen, vagy legalábbis ezeken a területeken számítsunk tavaszi kiegészítő kezelésre. A fenti gondolatmenetre, az utóbbi évek rapszodikus őszi időjárása, a korai tavaszi gyomosodás és tavasszal alkalmazható gyomirtó szerek okozta problémák (sok esetben nem hatékonyak) megoldása vezetett.

Jámbor Zoltán
Szakértői klub vezető, növényvédelmi szaktanácsadó

Adama