Ne becsüljük alá a rendkezelés fontosságát!

Szálastakarmányok betakarításának gépesítésénél „csúcsgépnek” rendszerint a betakarítás lánc végén álló gépet (pl. a bálázót) tekintik, ezekről esik leginkább szó, ennek kiválasztására sokkal nagyobb gondot fordítanak. Emellett esetleg a lánc első gépe (kasza) szokott még nagyobb figyelmet kapni, s a lehetséges közbenső gépek (pl. rendterítő, rendképző) kevesebb szerephez jutnak. Pedig munkájuk nem csak nélkülözhetetlen, de alapvetően meghatározhatják a takarmány minőségét, illetve akár a betakarítási teljesítményt is. Nem túl nagy bátorság kijelenteni, hogy

a szálastakarmány-betakarítás egyik legfontosabb munkaművelete a rendkezelés.

Mielőtt azonban jobban elmélyednénk ezen gépek rejtélyeiben, egy pillanatra meg kell állnunk: rendkezelő, rendsodró, rendterítő, rendképző…, szavak melyek jelentését talán nem árt röviden tisztázni, csak, hogy egy nyelvet beszéljünk.

A rendkezelés gépei komolyan befolyásolják a takarmány minőségét

Még Soós Pál professzor úr is az 1984-ben megjelent Mezőgazdasági Munkagépek tankönyvében (mely talán még ma is alapműnek számít a mezőgazdasági gépész képzésben) rendsodrókról ír, azoknak 7 különböző változatát ismerteti: dobos, gereblyés, bolygóvillás, vízszintes tengelyű kerekes /vezérelt és vezérlés nélküli/, függőleges tengelyű vezérelt, csillagkerekes. Ezek még részben rendterítőként és rendsodróként is funkcionáltak.

Ma már a fentiek közöl elsősorban a csillagkerekessel és a függőleges tengelyű gépekkel találkozhatunk. Bár hazánkban még mindig majdnem ugyanannyi csillagkerekes rendsodrót adnak el (229 db 2017-ben ), mint egy- vagy többrotoros rendképzőt (289 db, 2017-ben1), a szálastakarmány-betakarítás során a csillagkerekes rendsodrók használatának mellőzése a profi gazdaságokban már nem kérdés. A csillagkerekes egyszerű felépítésű és olcsó, de itt véget is ér az előnyök sora.

Nem csak a kisebb teljesítmény, a nagyobb veszteség és takarmányszennyezés miatt, hanem a bálázást nehezítő „hurka képzés” miatt sem megfelelőek ezen gépek erre a célra. Professzionális felhasználásra (minőségi takarmány előállításához) szinte egyeduralkodóvá vált a függőleges tengelyű vezérelt ujjas rendképző, és a függőleges tengelyű, rotoros rendterítő. Tehát ezek már csak egy műveletre használhatók, a rendképző nem alkalmas rend terítésére, illetve a rendterítővel nem lehet rendet képezni. Egy-két gyártó kínálatában elvétve ugyan még léteznek univerzális, „öszvér” gépek, de ezek használatát lehetőség szerint kerüljük!

Rendkezelő gépek a KRONE kínálatában

A 80-as évek sok német mezőgazdasági gépgyártót, köztük a KRONE-t is, arra kényszerítettek, hogy termékkínálatát átgondolja, a gyártást hatékonyabbá tegye. A kisebb és közepes cégek nem voltak képesek széles termékpalettát biztosító gépek jó minőségű és versenyképes áron történő legyártására. Ekkoriban a KRONE a NIEMEYER céggel tervezett egy szoros gyártási és értékesítési együttműködést, melynek keretein belül a NIEMEYER gyártotta volna a rendterítőket és rendképzőket. Az utolsó pillanatban azonban a NIEMEYER vezetősége visszalépett.

Dr. Bernard Krone ma erre így emlékszik vissza: „Nagyon csalódottak voltunk akkor, de ez hamar el is múlt. Egy üzletembernek mindig a jövőn kell gondolkodnia”. S ennek megfelelően arra a megállapításra jutottak, hogy így, minden nehézség ellenére, saját maguknak kell legyártani ezeket. A tervezési feladatot egy fiatal mérnök, Josef Horstmann kapta, aki egy előzetes piaci felmérést követően, rövid idő alatt bemutatásra alkalmas gépet konstruált. A premierre az 1989-es Agritechnica kiállításon került sor, s a gyártási darabszámok ezt követően nagyon hamar felfutottak. Azóta számos újszerű és szabadalmaztatott megoldás születtet és került beépítésre a KRONE ezen gépeibe is.

SWADRO – a KRONE rendképző

A rendképzőket nem csak a szálastakarmány-betakarításban használhatjuk, egyre gyakrabban találkozhatunk velük szalma és kukoricaszár bálázásakor is. Függetlenül a munkaszélességtől, a rotorok számától és a függesztés vagy vontatás módjától, valamennyi KRONE rendképző lelke megegyezik. Az ún. Dura-Max vezérlőpálya nem állítható, s erre nincs is szükség. A vezérlőpálya háza teljesen zárt, karbantartásmentes, és 3 év garancia ad rá a gyártó.

Folyékony zsírt vagy hasonlót hiába is keresnénk. A speciális anyagnak és hőkezelési eljárásnak (bainetes gömbgrafitos öntöttvas, 1000 N/mm² szakítószilárdsággal) köszönhetően a kenés nélküli pálya is ellenáll a legnagyobb terheléseknek, s lehetőséget teremt az igen meredek vezérlési pálya kialakításának, és a karok hirtelen irányváltásának. Ezáltal a pálya állítása feleslegessé válik, a kopás mérséklése érdekében nagy átmérőjű (46 mm), tartós kenésű csapágyak kerülnek beépítésére. Ennek is köszönhető, hogy a KRONE SWADRO által képzett rend szinte minden vizsgálatban, tesztben a legjobbként végez.

Az egy egységet képező karok rendkívül stabilak, és esetleges sérülés esetén – két csavar oldásával – akár kint a földön is pillanatok alatt cserélhetők. A rotorok alatti tandem vagy tridem futómű a legpontosabb talajkövetést szolgálja.

A több rotoros gépek oldal- vagy középrendképzők lehetnek. Ezeknél a rotorok kardánikus felfüggesztésűek, a rotorok kiemelésekor és lerakásakor a talajkímélés és a takarmány szennyezettségének csökkentése érdekében un. JET-effekt szerint működnek: lerakáskor először a rotor hátulja érinti a talajt, s csak utána ereszkedik le az eleje, kiemeléskor pedig fordítva. A vontatott változatok készülhetnek saját járószerkezettel, de van olyan megoldás is, ahol a vonuláshoz is az üzemi kerekeket használjuk fel. A legkisebb egy rotoros KRONE rendképző munkaszélessége 3,5 m, a legnagyobbé pedig 4,6 m. A kicsik közül ez utóbbi a legkeresettebb.

Ahhoz, hogy a rendképző ne csak „fék” legyen a betakarítási láncban, egyre gyakrabban keresik a nagyobb munkaszélességű gépeket, ezek közül is leginkább a két rotorosokat, melyek mind oldal-, mind pedig középrendképzők lehetnek, 6,4 m és 10 m közötti munkaszélességgel. Az ennél nagyobbak már 3, 4 vagy 6 rotoros gépek, akár közel 20 méteres munkaszélességgel.

Az oldalrendképzők speciális típusa a TWIN változat, mely nem csak egy szélső rend képzésére, hanem rotoronkénti külön-külön rend képzésére is alkalmas.

A rendképzők kiválasztásánál – a pénzügyi lehetőségek mellett – sokféle szempontot kell figyelembe venni, melyek közül néhány:

- Nem egyszerű, de elméletileg fontos lenne, hogy olyan gépet válasszunk, amely majd megfelelő mennyiségű anyagot tud összegyűjteni a rákövetkező gépnek, hogy az maximális kapacitással üzemelhessen, lehetőség szerint minél alacsonyabb sebesség mellett (mivel nagyobb sebességnél nő a takarmányveszteség, -szennyezettség és emelkedik az üzemanyag-fogyasztás is).

- A képzett rend szélessége is igazodjon a következő gép rendfelszedőjéhez

- Laza, levegős, egyenletes rend képzése (pl. ezért sem igazán jó megoldás a csillagkerekes, mely „hurka szerű”  rendet sodor).

- Szép rend esetén nem csak hosszirányban, hanem keresztben is egyenletes a rend, amely jelentősen megkönnyítheti a bálázós dolgát.

- Szempont ugyan, de nem meghatározó manapság a teljesítményigény, hiszen ezek viszonylag kis teljesítményigényűek, a hazai traktorparkot figyelembe véve ezzel és a szükséges csatlakozásokkal sem szokott probléma lenni.

És akkor most közép- vagy oldalrendképző…?

A középrendképzők erőssége az egyenletesebb rend, ezért is szeretik pl. a körbálázóval dolgozók. Ezeknél rendszerint a rend szélessége (ezzel együtt a gép munkaszélessége) is állítható, mely szintén hasznos lehet, ha különböző szélességű rendfelszedőjű gépek következnek. Fontos előnyük még, hogy itt csak egy rotor mozgatja meg az anyagot, s ezért – legalábbis elméletileg – kisebb a veszteség és a szennyezettség, vagyis kíméletesebb a takarmánnyal – ezt azonban nem minden gyakorlati vizsgálat igazolja vissza.

Manapság talán az is szempont, hogy ezek valamivel könnyebben kezelhetők, mint az oldalrendképzők. Tehát aki egy könnyen kezelhető gépet keres és fontos a jó takarmányminőség, annak jó választás lehet egy középrendképző.

Az oldalrendképzők legnagyobb előnyük ezzel szemben a rugalmasság, különösen, ha TWIN kivitelről van szó. Pont rugalmasságuk miatt kerültek az elmúlt időszakban jobban előtérbe. Elképzelhető, hogy első kaszálásban olyan sok anyag van, hogy egyből két rendet kell képezni, harmadikban viszont már egy oda-vissza menettel egy duplarendet, hogy megfelelően kiszolgáljuk a következő gépet.

Minden részlet számít

És hogy milyen apróságok befolyásolhatják a gép munkájának minőségét, arra kiváló példa a KRONE „Lift” rugósfog, mely megtervezésekor még a KRONE mérnökei sem gondolták, hogy egy apró módosításnak ekkora hatása lehet. A régebbi rendképzőkön a KRONE még a hagyományos, egyenes rugósfogakat használta, majd néhány évvel ez előtt bevezetésre került a hajlított végű „Lift” rugósfog. A DLG 2014-es vizsgálati eredményei szerint 10 km/h-ás sebességnél és 3 cm-es magasságnál a régi foggal (SW810) közel 4-szerese lett a veszteség az újhoz (SW TS680) képest (0,7% vs. 2,8%).

KW – a KRONE rendterítő

Míg a rendképzők szükségessége az esetek többségében fel sem merülhet kérdésként (hiszen e nélkül nem tudjuk bebálázni, vagy lesilózni az anyagot), a rendterítőkről azonban még mindig sokan úgy gondolják, hogy „megspórólható” ennek a gépnek a beszerzése. Talán jelzi ezt az is, hogy míg a rendképzőkből tavaly összesen 518-at adtak el, addig rendterítőből mindössze 134-et (csupán a szemléletesebb érzékeltetés kedvéért: bálázóból összesen 479 db-ot értékesítettek, de még bálacsomagolóból is sokkal több, 229 db fogyott) – AKI Statisztikai Jelentések XXVIII/1.

Persze amikor a május csapadékosabb, akkor megugrik az érdeklődés ezen gépek után, csak ilyenkor sokszor már késő. Pedig ezek a gépek lényegesen olcsóbbak, mint a rendképzők, nagyon hamar megtérülő befektetés egy ilyet a gazdaságban tudni.

Nem érdemes megspórolni a rendterítők használatát

Rendterítők használatával a célunk:

- a takarmány fonnyadásának felgyorsítása és egyenletesebbé tétele

- az időjárási kockázatok csökkentése

- a takarmány minőségének javítása, az optimális szárazanyag-tartalommal

- a takarmány kilúgozódásának veszélyének csökkentése

A fentieknek megfelelően használhatók közvetlenül kaszálás után (pl. nem szársértős kasza használatakor gyakorlatilag „kötelező”), vagy esetleg már megázott rend átforgatására, fellazítására. Rendterítéskor ajánlott az 5-6 km/h, forgatáskor pedig 7-10 km/h-s sebességet betartani.