Ennek ellenére, mint tudjuk, a szőlő érzékeny növénye a gazdáknak, akár kiskertben, akár ültetvényben gondozzák, ezért erre ki kell térni. Előtte pár szó az időjárásról: vártuk az esőt, nagyon vártuk, de sajnos a legtöbb helyen nagyon nem jött meg. Maradt a nyárias forróság, a szikrázó napsütés, gyakran széllel erősítve, hogy tökéletes legyen a szárító hatás. Az Alföldön, annak is a déli részén komoly gondot okoz a korai aszály.
A Dunántúlon egy kicsit jobb a helyzet, igaz, csak egy kicsit. Ott is jellemző a szárazság, de legalább néhány helyen előfordult egy-egy eső. E helyeken természetesen sokat javult a helyzet, a növények hálásak a vízutánpótlásért. A levegő fokozatosan kiszáradt, eleinte még magas volt a relatív páratartalom, de mostanra alacsony szintre süllyedt. A helyi csapadékok adtak hosszabb levélfelületi nedvességet és időlegesen magasabb páratartalmat.
Bár lényegi változás nem látszik az időjárásban, de az előrejelzés gyakoribb záport, zivatart ígér. Kedd délután-este már jött egy zivatarhullám – sajnos jégesővel. Nehéz elfogadni, de május elejére már minimum kétszer verte jégeső a határt. Reméljük, több esőt kapunk, kevesebb jéggel.
Aki ezek után arra gondol, hogy ebben a szárazságban nem jelennek meg, nem szaporodnak fel a károsítók, annak csalódnia kell. Mind a kórokozók, mind a kártevők világában vannak olyan fajok, amelyek most is szaporodnak, terjednek és kárt okoznak.
A kalászosok gyorsan haladnak a fejlődésben, az őszi árpa már kikalászolt, de a búza is szorosan követi a kalászhányásban.
Az őszibúza-állományokban a gyenge mértékű szeptóriás levélfoltosság fertőzés növekedett, elérte a közepes mértéket (11-25%), de még mindig csak az alsóbb levélemeleteken található. Érzékeny állományokban a növények ~5-10%-án figyelhető meg a betegség.
A rozsdabetegségeknek nagyon kedvez az időjárás, aminek meg is lett a következménye, újabb rozsdatünetek jelentek meg az őszibúza-állományokban. Ahol védekeztek, ott a sporuláció minimális, de a kezdeti tünetek (kifehéredő kis pöttyök) az állományok nagy részén megfigyelhető. A meleg időjárás miatt a tünetek kicsit maszkírozódnak, igazán tipikus sárgarozsdatelepek megjelenését ritkán látni. A betegség ellen – ha sporuláló telepeket is látunk – feltétlenül folytatni kell a védekezést, ezekben az esetekben nem célszerű megvárni a főleg fuzárium elleni kalászvédelem időpontját.
Sárgarozsda – A szerző felvétele
Terjed a lisztharmat is, elsősorban a függőleges irányban, a felsőbb levélemeletek kerültek veszélybe. Ugyanez figyelhető meg őszi árpán is. A fertőzés mértéke a búzához hasonló, 6-10-(15)%-os fertőzés.
A rinhospóriumos levélfoltosság nem nőtt, továbbra is alacsony szinten (~1%-os fertőzés) fordul elő.
A hálózatos levélfoltosság fertőzés mértéke fajtától függően erősödött közepes mértékű (11-25%), érzékeny fajtában a növények ~10-12-%-án figyelhető meg.
A száraz és esőmentes hetek ellenére érdemes növényvizsgálatot tartani, hogy ne érjen bennünket meglepetés.
Ha fertőzött területeket találunk, nagyon fontos a védekezés, mielőtt a kórokozók a zászlóslevelet elérnék.
A vetésfehérítő bogarak egyedszáma őszi árpában minimális a Dunántúlon: a lárvák itt hálózással sem foghatók. Ahol „megspórolták” a bogarak elleni védelmet – azok látszólag kisebb egyedszáma miatt –, ott most a lárvák nagyobb mértékű előfordulását lehet tapasztalni. Az Alföldön ezzel szemben nagy számban károsítanak az „árpacsigák”.
Gabona-levéltetű és árpacsiga – A szerző felvétele
Őszi búzán a bogarak egyedszáma lecsökkent 2-3 db imágó/10 hcs értékre, ellenben a teljes populációból kb. 70%-ban találunk fiatal (L1-L2), ~20%-ban idősebb lárvákat (L3, esetleg L4). A hálózás során is tapasztalható ez a változás, 30-40 db lárva/10 hcs értékkel. A lárvák kártétele még nem veszélyes, de már jól látható az állományokban, így a gombaölős kezelésekkel együtt javasolt rovarölő szer kijuttatása is.
A levéltetvek előfordulása tovább nőtt az ősziárpa- és őszibúza-állományokban is, növekvő számú kis kolóniák.
A levéltetvek szaporodása tovább tart, így a védekezés mindenképpen indokolt, amelyet össze lehet vonni a gombaölő szeres és a vetésfehérítő bogár lárvái elleni kezelésekkel.
Az őszi káposztarepce-táblák nagy részén a virágzás befejeződött, a becőképződés folyamatos. A nagyon száraz időjárás helyenként zavart okozott a becőképződésben. A repcebecőszúnyognak nagyon kedvez az időjárás, a hálózással érdemes felmérni a számát, mivel most még lehet ellene védekezni. Több táblán a rovarölő szeres védekezések ellenére a kártételével lehet találkozni, ami a becők 1-2%-át érinti. Betegségek megjelenését még nem tapasztaltuk.
A kukoricatáblákban már a kései vetések is sorolnak, illetve 1-3 leveles állapotúak. A növény szereti a meleget, így mostanában mintha húznák, úgy növekszik. A bolhák kártétele mérséklődött.
Öntözött kukorica – A szerző felvétele
A barkókártétel továbbra is legfeljebb észlelési szintű a Dunántúlon. Az Alföldön nagyon vontatottá vált a kelés. Ahol van rá módjuk, ott már öntöznek a gazdák. A barkókártétel is erősödött ott, helyenként közepes erősségűvé vált. A vadkár is növekszik.
Itt a barkó, hol a barkó – A szerző felvétele
A talajherbicideknek nem kedvezett az elmúlt esőmentes időszak, a posztemergens gyomirtásokat pedig a gyakori viharos szél akadályozza. A magról kelő gyomok kelése folyamatos, azok jobban tolerálják a szárazságot.
A napraforgóban a kelés 2-4 leveles állapotban látható. A vadkár mellett helyenként a gyomosodás okoz gondot, tömegesen kel a parlagfű is. Ne feledjük, hogy a napraforgó kapásnövény, meghálálja a kultivátorozást, ráadásul azt a szél sem akadályozza.
A burgonya kelése általános. A burgonyabogár helyenként nagy tömegben figyelhető meg a táblákon, főleg ott, ahol a közelben előző évben burgonya volt. A teljes populációból a bogarak ~40%-ban vannak jelen, tömeges a tojásrakás, és már megfigyelhető a lárvák kelése is, a tojások nagy része már érett. Egy-két táblán bagolylepkék lárváival és azok kártételével lehet találkozni.
Az üzemi borsó már szárnövekedés stádiumában van. Növényvédelmi védekezés nem indokolt. A nyúl kártétele jelentős.
Az almaültetvényekben már 5-15 mm átmérőjű gyümölcsöket találunk. A gyümölcsnövekedéshez itt is kellene a víz, hamarosan el kell indítani az öntözőberendezéseket.
A Dunántúlon az esőzések – már ahol volt ilyen – kedveztek a varasodás fertőzésének, az első tünetek megjelenése levélen Zala megyében május 5-7-ére tehető. Jelenleg a fertőzési ciklusnak a közepe táján vagyunk, mert a tünetek többségén még nem látható a konídiumkiverődés. A csapadékos napokon és azt követően is újra tartósan alakultak a levélnedvesség-viszonyok, melyek a varasodásfertőzés bekövetkezéséhez továbbra is kedvezően hatnak.
Folyamatos védelem szükséges.
Az Alföldön a varasodás kevésbé aktív, fertőzése eddig elhanyagolható.
A lisztharmatfertőzésnek is kedvezett az időjárás, főleg az esők utáni párás, meleg. Kezeletlen ültetvényben, érzékeny fajtán 80-90%-os hajtásfertőzés figyelhető meg, míg a kezelt ültetvényekben ~5%-os gyakorisággal gyenge fertőzés fordul elő.
A tűzelhalás-betegség fertőzését megakadályozta a száraz időjárás.
Az almamoly rajzása a gyengébb indulás ellenére a napokban tömegessé vált, 30-150 db/hím/csapda/3 nap! A tojásrakás a melegebb fekvésű ültetvényekben megkezdődött.
Az almalevél-aknázómoly rajzása alacsony egyedszámú, csökkenő, 4-8 db hím/csapda/3 nap.
A levélpirosító levéltetvek előfordulása hasonló az előző időszakhoz, a gyenge-közepes fertőzés a hajtások ~5-10%-át érinti, bár a védekezések erősen befolyásolják a fertőzöttségi helyzetet.
A zöld almalevéltetű kisebb kolóniái továbbra is gyenge mértékben vannak jelen, a hajtások 3-5%-án. A kártevő szaporodása felgyorsul, terjedése várható.
Levéltetű-fertőzés kajszin – A szerző felvétele
Az almalevél-gubacsszúnyog kártétele is megjelent a korábban már fertőzött ültetvényekben, a hajtásoknak ~1-5%-a fertőzött. A besodródott levélszélekben védetten megtalálhatók a kis narancssárga lárvák, így ellenük felszívódó vagy gázosodó készítménnyel tudunk hatékonyan védekezni most. Az almalevélatka előfordulása egyelőre csak észlelési szintű.
Körtében a körtelevélbolha tojásrakása folyamatos, bár a száraz időszakban átmeneti kismértékű csökkenés megfigyelhető volt. Jelenleg ~20% a tojások és ~40-40% az imágók és a különböző lárvafokozatok (nimfa) előfordulása a teljes populációból.
A hajtáshervasztó darázs újabb friss kártételével is lehet találkozni, technológiától függően ~3%-os hajtásfertőzés tapasztalható. Házi kertben és már néhány nagyobb ültetvényben a körtegubacsatka jelentősebb megjelenése tapasztalható.
A csonthéjasok gyümölcsnövekedése tart. Betegségek kevésbé fertőzik a fákat. A levéltetvek viszont minden csonthéjas fafajon megtalálhatók, intenzíven szaporodnak, így a védekezést sürgősen el kell végezni.
A gyümölcsmolyok közül a szilvamoly és a keleti gyümölcsmoly már elérte a rajzáscsúcsot, míg a barackmoly egyedszáma dinamikusan emelkedik.
Hamvas szilvalevéltetű – A szerző felvétele
A cseresznye és a meggy elérte a zöldborsónagyságú gyümölcsméretet, kezdődik a cseresznyelégy repülése. A fák napos oldalára, kicsit magasabbra kihelyezett csapdákkal tudjuk megfigyelni a rajzást, időzíteni a védekezést.
A szőlő már hosszú, erős hajtásokat nevelt, a virágok elkülönülése tart. Az időjárás a lisztharmatfertőzésnek kedvezett – és továbbra is kedvez.
Az előző összefoglaló megjelenésekor már jött a híradás, hogy az Egri borvidéken, majd Szekszárd környékén is megtalálták az első lisztharmattüneteket.
Korán indul a szezon, ellenőrizni kell az állományokat, s érdemes a kezeléseket megelőző jelleggel elindítani. Ne feledjük, a lisztharmat elleni védelem egyik kulcsa a jó permetléfedés.
Az atkafertőzés önmagától is csökken a nagyfokú hajtásnövekedésnek köszönhetően, azonban a lisztharmat elleni védekezés – főleg, ha kéntartalmú termék is szerepet kap abban – segít a kártevő gyérítésében.
Már most figyelni kell a permetezés időpontjára, nehogy megperzseljük a friss hajtásokat. A gyomirtás is indokolt több ültetvényben, a gyomok ebben a szárazságban is gyorsan fejlődnek.
Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre és a rajzási táblázatokra kíváncsi, kattintson ide. Az Agroinform Növényvédőszer-adatbázisa elérhető ide kattintva.
