Malajziában, például az olajpálma ültetvények művelése és a termés betakarítása eddig többnyire kézzel történt. A nagy melegben és veszélyes körülmények között végzett munka hatékonysága nagyon alacsony volt, és évente több mint egymilliárd dollár értékű termést hagyott a földeken, miközben a világban 800 millió ember éhezett. Ha az olajpálma-termelés során a fák ápolására, növényvédelmére és a termés betakarítására modern eszközöket (többek között drónokat, permetező és elektromos vágógépeket) használnak, akkor a veszteség jelentős részét meg lehet menteni.

A drónok és a mobiltelefonhoz kapcsolható precíziós eszközök (rádiófrekvencia, szenzorok, GPS, IoT alkalmazás, M2M munkagépek közötti elektronikus kapcsolódás, stb.) ugyanilyen hathatós segítséget nyújtanak bármely növény termelési hatékonyságának javításához, forradalmasítva azok termesztését európai körülmények között is – írja a Forbes. Ezek az eszközök gyorsan és precízen, távérzékeléssel felmérik többek között a talaj állapotát, a gyomosodást, a növényvédelmi beavatkozás és az öntözés szükségességét.

A szenzorok azonnal jelzik a termelőnek, ha nincs elég nedvesség vagy tápanyag a talajban, illetve, ha kártevők vagy kórokozók támadják meg az állományt. Mindezekről a vetések fölött átrepülő drónok részletes képeket és videókat küldenek, így a gazda és azonnal elvégezheti a szükséges beavatkozást.

drón

A drónok használatának jogi kereteit még tisztázni kell – fotó: Shutterstock

Nem véletlen, hogy a vezető nélküli munkagépek, szenzorok és egyéb precíziós eszközök piacának értéke 2020-ig a jelenlegi 730 millió dollárról várhatóan 2,42 milliárd dollárra növekszik, és öt éven belül félmillió drón fogja segíteni a világ mezőgazdasági termelését. Az utóbbinak eléréséhez azonban még pontosítani kell a drónok röptetésének jogi alapjait.

Fentiek alapján, olyan új  mezőgazdasági termelési módszerek kibontakozásának lehetünk tanúi, amelyeket néhány évtizeddel ezelőtt még a világ legfejlettebb országaiban is elképzelhetetlennek tartottak volna. A Föld növekvő népességének ellátásához azonban a termőföld minden négyzetcentiméterét hatékonyan kell kihasználni.

A precíziós gazdálkodás a hatékonyság növelése mellett a veszteségek csökkentése és a környezet védelme révén is szolgálja a mezőgazdaságot és az emberiséget. Az élelmiszer-veszteség és pazarlás évenkénti értéke jelenleg 940 milliárd dollárra becsülhető, és ennek a megtermelt, de fel nem használt termékmennyiségnek az ökológiai lábnyoma 4,4 gigatonna CO2-vel egyenértékű. A precíziós gazdálkodás által elérhető termésnövelés, illetve veszteségcsökkentés tehát kétszeres hasznot jelent a mezőgazdaságnak.