Brent Loy, a New Hampshire University biológia és genetika professzora csapatával az egyetem kutatófarmján kísérletezik a különböző dinnyefélék oltásával. A Growing Produce weboldal által ismertetett eredmények szerint a hibrid tökfélékbe oltott dinnyék jobb hozamot adtak alacsonyabb hőmérsékleten, mint a nem keresztezett fajták. A kísérletek szerint a speciális dinnyefajták nem csak többet teremtek, de a termés formája és méretének egyenletessége egyaránt meglepte a kutatókat.
Az eredmények jelentős gazdasági következményekkel járhatnak, hiszen a dinnyetermesztés eddig komoly gondot okozott a hűvösebb tájakon. A dinnyefajták rosszul tolerálják az alacsony hőmérsékletet, a növények nagy része ilyen körülmények között hirtelen éri el a hervadáspontot, így a termés nem szüretelhető. A hideg- és betegségtűrő tökfajtákba történő oltás segítségével ez a probléma kiküszöbölhető.
A dinnye tök alanyba történő oltása Magyarországon évek óta ismert gyakorlat, a külön erre a célra kifejlesztett tökfajtába laterális-, illetve ék módszerrel oltják a dinnyét. Előbbi esetében a tökpalánta két levele közötti hajtást az egyik levéllel együtt, ék alakban levágják a szárról, majd a dinnyepalánta szárát hasonló ék alakban elvágják, a két vágást pontosan egymásra helyezve, egy apró csipesszel összefogják.
Hamarosan újabb régiókban foghatnak dinnyetermesztésbe a gazdák – fotó: hdwallpapersnew.net
Ékoltáskor a tökpalántát a két levél közötti hajtás mellett behasítják, a dinnyepalánta szárát két oldalról nyesik ék alakúra, amit belehelyeznek a hasított nyílásba, majd a csipesszel összefogják a két növényt. Körülbelül egy hét alatt összenövő új növény nem csak a hideggel, de a meleggel és a betegségekkel szemben is ellenállóbb.
Magyarországon 2014-ben 6 ezer hektáron termeltek görögdinnyét a gazdák, a termés mennyisége elérte a 220 ezer tonnát. A 2011-es mélypont után felszálló ágban lévő ágazat még mindig 4 ezer hektárral kisebb területet hasznosít dinnyetermesztés céljára, mint amit a 90-es évek elején regisztráltak.
