Köszönhetően a növekvő importnak és a hajtatásnak, sokat javult a téli és nyári (6 hónap) egyensúly is, ami korábban 25:75 volt, jelenleg 35:65-ra becsülhető. Gyakran elhangzó vélemény az is a hazai zöldségfogyasztásunkról, hogy meglehetősen konzervatívak vagyunk - nehéz a hazai piacra újdonságot bevezetni, és nagyon egyoldalúan étkezünk - kevés zöldségfaj szerepel a konyhánkon - elfogyasztott mennyiség 90 %-át mindössze 9-10 zöldségfaj teszi ki.

A brokkoli, noha a világon jól ismert zöldségfajnak számít, nálunk még mindig a kevésbé ismertek közé soroljuk, termesztésével és fogyasztásával változatosabbá tehetnénk konyhánkat.
A brokkoli (Brassica oleracea convar. botrytis var. italica) közeli rokona a karfiolnak és a fejes káposztának. Régi zöldségfaj, a rómaiak brassica néven ismerték és fogyasztották. Meglepő, hogy nálunk a termesztése már az 1700-as években elkezdődött, de mint zöldségnek jelentősége a mai napig sem számottevő, az adatokat a karfioléval közösen adják meg, de tudható, hogy a karfiol jelentőségét illetően még mindig vezet.

Más országokban az arány régen megfordult a brokkolit táplálkozás szempontjából a legértékesebb fajok közé sorolják, míg a karfiol csak a 8-10. helyen van. A karfiolhoz hasonló módon készíthető el, jól fagyasztható, főzéskor - ellentétben a karfiollal - nincs kellemetlen szaga.

A brokkoli kalóriában szegény (100 g főtt brokkoli 20-30 kcal-t tartalmaz), jelentős az A-provitamin, B1-, B2-, B3-, és C-vitamin tartalma (a termésben 130-150 g), fontos kalcium és kálium forrás, de fehérje tartalma sem jelentéktelen. Klinikai vizsgálatok rákvédő hatását is igazolták.

Környezeti igénye számos vonatkozásban megegyezik vagy hasonló a többi káposztafélével. Hőmérsékleti optimuma 13-16 0C között van, de jobban tűri a meleget, mint a családhoz tartozó többi faj. Fényigénye nagy, sok vizet és tápanyagot kíván, továbbá - a karfiolhoz hasonlóan - csak jó szerkezetű talajon termeszthető eredményesen.

Számos fajtája ismert, amelyek színben (zöld, piros, fehér, lila, stb.) és tenyészidőben (koraiak: 55-65 napos; középhosszú 65-75 napos; késeiek: 75-130 napos) különböznek egymástól. Vannak, amelyek a karfiolhoz hasonlóan egyetlen nagy fejet képeznek, de létezik olyan típus is, amely a főrózsa eltávolítása után képződő száron több kisebb, többször is szedhető rózsákat fejleszt.

Tekintettel arra, hogy brokkolival kapcsolatosan hazai nemesítés nincs, így a vetőmagboltokban csak külföldi eredetű fajták magvai vásárolhatók.

A brokkoli tenyészideje valamivel rövidebb, mint a karfiolé, ezért a szabadföldi termesztésen kívül a hajtatásba is jól beilleszthető. Lehet kora tavasszal, nyáron és nyár végén is ültetni.

Főbb ültetési időpontok a következők:

- fűtetlen fólia vagy síkfólia alá: III. hónap első felében;
- szabadföldi korai termesztésre - friss fogyasztásra: III. hó vége - IV. hó eleje;
- nyári termesztésre, ipari célra és friss fogyasztásra: V - VI. hónapban;
- őszi termesztésre, ipari célra (friss fogyasztásra): VI - VIII. hónapokban.

Elsősorban palántázzuk, ritkábban helyrevetéssel is szaporítjuk, ez utóbbit a nyári és őszi brokkolinál alkalmazzák. A palántákat egyszerű módszerekkel, korai ültetéshez fűtetlen fóliában, nyári és őszi termesztéshez szabadágyakban neveljük meg, négyzetméterenként 600-700 db-ot - ehhez négyzetméterenként 4-5 gramm magot kell elvetni.

A palántanevelési idő 4-5 hét. A korai termesztéshez (hajtatáshoz) érdemes tápkockás palántát nevelni. Ilyen esetben a szikleveles - maximum két lombleveles - palántákat 4x4 vagy 5x5 cm-es tápkockákba, vagy palántanevelő tálcába tűzdeljük, ekkor a palántanevelési idő hosszabb, megközelítőleg 6-8 hét. Nem szabad hagyni a palántákat elöregedni, mert ilyen esetben a brokkoli a karfiolhoz hasonlóan csak apró, kényszerérett fejeket terem.

Tenyészterület igénye megközelítőleg megegyezik a karfioléval, a szaporítási időpontoktól és a fajták igényétől függően a következő tőállományt javasoljuk:

hajtatás: 35x40 v. 40x40 cm 6-8 db növény/m2
korai szf: 40x50 v. 50x50 cm 4-5 db növény/m2
nyári term: 50x50 v. 50x60 cm 3-4 db növény/m2
őszi term: 50x60 v. 50x70 cm 2,5-3 db növény/m2

Ápolása a rendszeres gyomirtásból - kapálás, gyomlálás - és öntözésből áll. Megfelelő talajelőkészítés esetén csak a hosszabb tenyészidejű fajtákat szoktuk nitrogén és kálium tartalmú műtrágyákkal fejtrágyázni.

Szedését akkor kezdjük, amikor még a kis bimbók zártak, maga a fej még tömör. A szedést ne halogassuk mert ha a bimbók kinyílnak - ami egyik napról a másikra bekövetkezhet - a termés értéktelenné válik. A leszedett termések mélyhűtőben kiválóan eltarthatok.

K.Z.P.