Az Affirm széles hatásspektrummal rendelkezik a bagolylepkék és a különböző gyümölcsmolyok, sodrómolyok, aknázómolyok lárvái ellen. Hatóanyaga gyorsan bejut a levélszövetekbe és transzlamináris hatása révén hosszan tárolódik ott. Hatását gyomorméregként fejti ki, egyszerre két ponton gátolja az idegrendszer működését. A lárvák táplálkozása néhány órával a permetlével való érintkezést követően leáll. A különböző lepkefajok hernyói érzékenyek a hatóanyagra, ezáltal alacsony hatóanyag-dózis már képes kiváltani elpusztulásukat. A készítmény nagyon alacsony, 9,5 g/kg-nyi mennyiségben tartalmazza az emamektin-benzoátot, így használata kisebb mértékben terheli a környezetet. A hatóanyag lebomlása rövid, zöldségfélékben mindössze 3 napos élelmezés-egészségügyi várakozási idő alkalmazását teszi lehetővé.


Az Affirm engedélyét hazánkban az almatermésűek és a szőlő mellett, a fontosabb zöldségkultúrákban, így paprikában, paradicsomban, uborkában, tök- és dinnyefélékben, zöldbabban és salátában kapta meg. Gyapottok-bagolylepke ellen használata 1,5-2,0 kg/ha-os dózisban 400-1200 l/ha vízmennyiséggel javasolt a tömeges lárvakelés kezdetén.



Az Affirm legfontosabb előnyei:

  • Széles hatásspektrummal rendelkezik a különböző gyümölcsmolyok, sodrómolyok, aknázómolyok és bagolylepkék lárvái ellen.
  • Gyomorméregként fejti ki hatását, minden lárvastádium ellen hatékony.
  • A hatóanyag bejut a tojásba is, így már ott képes kifejteni hatását.
  • Hatóanyaga gyorsan bejut a levélbe, transz-
laminális hatása révén hosszan tárolódik a levélszövetekben.
  • Gyors hatáskifejtése révén megakadályozza a növények károsodását a kijuttatás után néhány órával.
  • Egyedülálló hatásmódja, kettős hatáskifejtési pontja miatt rezisztenciatörő szerepe van.
  • Gyors felületi lebomlása által kíméli a hasznos szervezeteket.
  • Alacsony hatóanyag-dózisa rövid élelmezés-egészségügyi várakozási idő alkalmazását teszi lehetővé.


A hajtatott és a szabadföldi zöldségfélékben évről-évre gondot okoz a különféle bagolylepkék lárváinak kártétele. Közülük is a gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) hernyója képes súlyos károkat okozni, mind a hajtás, a virág és a termés rágásával, mind a megrágott termés ürülékkel való beszennyezésével, illetve baktérium- és gombabetegségek általi továbbfertőződésével. A mediterrán területek felől érkező vándorlepke május végétől gyakran október végéig jelen van hazánkban, akár 3-4 nemzedéke is kifejlődhet. 
A lepkék tojásaikat elsősorban a virágok, vagy a termések közelébe rakják, így a kikelt, fiatal lárvák a kocsány mellett rágnak be a virág, illetve a termés belsejébe. Paprikában, paradicsomban a hernyók kiodvasítják és ürülékükkel szennyezve csökkent értékűvé, vagy piacképtelenné teszik a termést, a rágás következtében baktériumos vagy szürkepenészes rothadást idéznek elő. Zöldbab és zöldborsó esetében a hüvelyekből a magokat kirágják a lárvák, ezáltal a termés minőségében és mennyiségében egyaránt nagy veszteséget okoznak.


A gyapottok-bagolylepke hernyóinak gyors fejlődése, a termés belsejében rejtetten való elhelyezkedése, a rovarölő hatóanyagokkal szembeni gyors alkalmazkodó képessége megköveteli az ellene alkalmazott védekezési technológiában az okszerű szerválasztást, a szerrotációt és a pontos kijuttatási időzitést.



A paradicsom-levélaknázómoly (Tuta absoluta) egyike azon karantén kártevőknek, amelyek megjelenése és elterjedése potenciális veszélyt jelent főként a hajtatott paradicsom termesztésében. A lepkefaj Dél-Amerikából származik, 2006 óta viszont Európában is észlelték több helyszínen. Először Spanyolországban találták meg, majd 2007-ben Ibiza szigetén, 2008-ban pedig Algériában, Marokkóban, Tunéziában, Dél-Franciaországban és Olaszország számos régiójában is észlelték. 2009-ben további helyszínekről, Máltáról, Líbiából és Görögországból jelentették előfordulását. Magyarországon hajtatott paradicsom állományban okoz jelentős kárt.


A paradicsom-levélaknázómoly gazdanövénye elsősorban a paradicsom, de képes fennmaradni más, Solanaceae családba tartozó növényfajon (burgonya, tojásgyümölcs, paprika, gyomfajok) is jelentősebb kártétel nélkül. Lárvája károsít, aknázva rág a levélben, belerág a szárba, a bogyókba, ezáltal jelentős termésveszteséget okoz. A levélaknák szabálytalan alakúak, később a teljes levélzet elpusztul a kártétel következtében. A szárban rágott járatok fejlődési rendellenességek kialakulásához vezetnek. A bogyók a berágások helyén másodlagos fertőzések által rothadásnak indulnak.


A paradicsom-levélaknázómoly (Tuta abso-luta) lárvája ellen is kiváló védelmet nyújt az Affirm. A készítményt 7 naponként 2-3 alkalommal permetezve illesztik be a lárvák elleni védekezési technológiába. A készítmény kimagasló hatékonyságával, egyedülálló hatásmódjával egy új technológiai megoldást jelent a zöldségfélék hernyókártevői ellen.

Nádudvari Éva, Forrai Ákos
Syngenta Kft.

Bővebben a Syngenta honlapján >>>