A hagymalégy és a káposztalégy újabb rajzása most fog elkezdődni, ezért indokolt a védekezés. Legjobb a rovarölő szeren kívül nedvesítő szert is adnak a permetléhez, mert így a viaszos leveleken jobban megtapad. A burgonyabogár első nemzedéke ellen az idén egyetlen kezelés elég lesz. A lárvák okozzák a nagy kárt, ellenük kiváló hatásúak az ún. vedlésgátló szerek, amelyek már a tojásból való kikelést és a lárvák átalakulását is gátolva pusztítják el a kártevőt, azonban nem hatásosak a kifejlett bogarakra. Ellenük a hagyományos rovarölő szerek a jók, de használatuk sok esetben kevésbé eredményes, mint a vedlésgátló szereké, amely utóbbiak ráadásul még a környezetkímélő készítmények csoportjába tartoznak. Az idén zöldségféléken, gyümölcsfákon és dísznövényeken is nagyon elszaporodtak a levéltetvek. Felszívódó rovarölő szerekkel védekezhetünk ellenük legeredményesebben. A levéltetvek ellen azokon a zöldségféléken, ahol nem áll fenn a veszélye annak, hogy az összeboruló levelek védelmében megmenekülhetnek a permetezés hatásától, kiváló eredménnyel használhatók az ún. „kontakt-hatású” szintetikus piretroidok is. Ha ezekkel dolgoznak, gondolni kell arra, hogy csak közvetlen érintkezés esetén hatásosak, tehát a növény minden részét, pl. a levelek színét és fonákját is kell érje a permetlé. A gyümölcsfákon azonban nem ajánlom a piretroidokat, mert sajnos a kártevők hasznos, természetes ellenségeit is elpusztítják, így bár a kártevők időlegesen meggyérülnek, de aztán ellenségek nélkül jobban elszaporodnak, mint azelőtt. A gyümölcsmolyok ellen a védekezést júniusban is folytatni kell, főként őszibarackon és szilván, ahol a keleti gyümölcsmoly a fő kártevő. Az almamoly első rajzása viszont júniusban lezárul és csak augusztus elején indul a második nemzedék. A cseresznyelégy kártételét a korai érésű fajták elkerülik, de a kései érésűek nem.

Az országban már sokfelé megtelepedett egy új kártevő, az amerikai cseresznyelégy (Rhagolethis cingulata), aminek kártétele hasonló a mi cseresznyelegyünkhöz, de rajzása még jobban elhúzódik, ezért megnyúlik a kártételi időszak. azon felül a cseresznyénél talán még jobban kedveli a meggyet, tehát a meggyfákon nagyobb cseresznyelégy kártétellel kell számolni, mint eddig. A cseresznyelegyek elleni a védekezésre sokféle szabadforgalmú és második kategóriás, feltételes forgalmú szer alkalmas. A védekezés a legyek ellen irányul, amelyek rajzásidejét sárga, ragadós csapdákkal lehet kimutatni. Hatásos védelemhez nem elég egyetlen, hanem 7-10 nap időközzel 2-3 permetezésre van szükség. Ezen kívül fontos, hogy a termést ne hagyjuk a fán túlérni, mert akkor igen sok nyű fog zavartalanul kifejlődni és a fa alatt bábozódva a következő esztendőben még nagyobb fertőzés elindítója lesz. Ide tartozik, hogy ott, ahol a légyfertőzést észlelték, a fa alatt alapos tisztítást kell végezni, minden lehullott gyümölcsöt el kell távolítani.

Az almafák védelme júniusban a betegségek ellen éppen olyan fontos, mint a kártevők ellen. Ilyenkor a varasodás nagyobb mértékben veszélyezteti a gyümölcsöt, mint a leveleket, mert a levelek fogékonysága teljes kifejlődésükkel párhuzamosan valamelyest csökken. A lisztharmat is egyre nagyobb mértékben kezdi megtámadni a gyümölcsöt. A védekezésre ezért a lombozat és a gyümölcs épségének megőrzése miatt is gondot kell fordítani. A lombozat védelmét ott sem szabad elhanyagolni, ahol a kései, májusi fagyok vagy jégeső elpusztította termést, mert az ép lomboztat a rügyképződének, tehát a jövő évi termés megalapozásának is nélkülözhetetlen feltétele.  Az alma védelmére a kórokozók ellen májusban a varasodás és a lisztharmat ellen egyaránt hatásos, ún. felszívódó típusú készítményeket javasoltuk, de ahol nem lesz termés, ott az olcsóbb, kontakt szerek használata is elegendő. A szőlő növényvédelmében kiemelt figyelmet igényel a lisztharmat fertőzés megelőzése, emellett azonban a peronoszpórára is ugyanúgy oda kell figyelni, mert a csapadékos júniusi időjárás, bajt okozhat. Ne feledjék, hogy a peronoszpóra ellen más szerek valók, mint a lisztharmat ellen.

A tűzelhalás almatermésű gyümölcsfákon az idén a virágzás időszakjában – meglepő módon - nem okozott fertőzést, most azonban az intenzív hajtásnövekedés megindulásával egyre több helyen jelennek meg az új fertőzés jelei. A birs, alma és körte fákat ezért néhány naponként rendszeresen ellenőrizni kell, és ahol szembe ötlenek a pásztorbot szerűen görbülő, elhalt levelekkel csúfított hajtások, azokat minél előbb el kell távolítani, és el kell égetni. A kórokozó a beteg hajtásokból a növény szállítószövetein át fokozatosan átterjed az egészséges részekre is. A beteg részek lemetszésekor számítani kell erre és az elhalt ágvégeket mindig legalább 50-60 cm egészséges ágrésszel együtt kell eltávolítani, mert a kórokozó már abban is benne van. A munka sürgős, mert a tűzelhalás a fák szállító szövet rendszerében gyorsan terjed

 

Dr. Benedek Pál
egyetemi tanár, Mosonmagyaróvár