Növényvédelmi előrejelzés: Most kell nagyon figyelni a cseresznyére és az almára!

Továbbra is nagyon kevés a csapadék!

A múlt hét második fele biztatóan alakult, emelkedett a hőmérséklet, ez volt a nagyon várt, kellemesen várt időszak a hónapban. Aztán vasárnap egy hidegfront véget vetett ennek a szép időnek, csökkent a hőmérséklet és viharos szél társult hozzá. Most lassan közelítünk az időszaknak megfelelő értékekhez, de szerdán is, később pénteken is hidegfront zavarja meg a májusi felmelegedést. Azt követően viszont ígéretes az előrejelzés, tartós melegedés látszik.

Csapadék csak kevés helyen és kis mennyiségben érkezett. Az április hónap összességében 25-55 mm esőt adott, ami havi szinten bizony kevés. A talaj felső rétege egyre inkább kiszárad, s a felső 50 cm-es rétegben is csökkenő tendenciát mutat a hasznos vízkészlet. Különösen szárító hatású volt a hétvége, a meleg és a szél párosa erősen hatott.

A következő időszakban egy-két csapadékos nap is várható, de azok sem ígérnek jelentős mennyiségű esőt. Sajnos egyelőre a kiszáradás marad az uralkodó tendencia.

A szántóföldeken lassú változásokat lehet megfigyelni, míg a gyümölcsösökben gyorsabb és látványosabb a károsítók megjelenése.

Kártevők az őszi vetésű kultúrákban

Az őszi árpa 3-4 nóduszos, míg az őszi búza kicsit lemaradva, 2-3 csomót mutat. A hidegebb tájakon még ehhez képest is lemaradást mutatnak a kalászosok. A károsítóhelyzet jelentősen nem változott. Arra számítottunk, hogy erőteljes melegedés érkezik, s ez fokozza a károsítók aktivitását. Hát e helyett rövid melegedés, erőteljes lehűlés váltakozott mind ez idáig, s ez fékezte a károsító tömeg emelkedését.

Őszi búzában betegségek közül továbbra is megtalálható a szeptóriás levélfoltosság (Septoria tritici), de az elmúlt időszak időjárása nem kedvezett a betegség terjedésének – száraz, szeles napok –, így a betegség továbbra sem lépte túl a gyenge fertőzöttségi szintet. Ettől eltérő helyzetet, erősödő fertőzést figyeltek meg a keleti tájakon, ahol csapadék is hullott, és a betegség a fiatalabb levelek irányában terjed. Az üzemek nagy részében a gyomirtással egy menetben védekeztek a gombabetegségek ellen, ez is fékezi azok terjedését.

A pyrenofórás levélfoltosság (Pyrenophora tritici-repentis és P. teres) szintén jelen van az állományokban, de ez sem terjedt az utóbbi napokban, maradt gyenge fertőzöttségi szinten.

Terjed a lisztharmat a szár alsó szakaszán  – Fotó: Agroinform.hu/Tóth Miklós

A lisztharmat (Erysiphe graminis) viszont emelkedő tendenciát mutat, bár ez csak lassú növekedés. A növekvő lombozat kedvező mikroklímát biztosít a kórokozó fertőzéséhez, így annak tünetei egyre több helyen mutatkoznak meg a szár tövén, alsó szakaszán.

A vetésfehérítő bogarak (Oulema spp.) betelepedése mindig megemelkedik a napsütéses napokon, de összességében most kisebbnek látszik a veszély, mint a betelepedés kezdetén mutatkozott.  A tojásrakás már halad, de a tojások mennyisége egyelőre csak közepes lárvatömeget vetít előre. Tegyük hozzá, ez sem lebecsülendő, ettől még lehetnek „fehér” foltok. A Dél-Alföldről érkezett jelzések már a lárvakelésről szólnak, figyelni kell a kártevő népességére és fejlődésére. A kultúrákban nagy különbség nem tapasztalható, viszont a táblaszélek még mindig fertőzöttebbek, mint a tábla belső része. A következő hét – erős felmelegedésről szól az időjárás előrejelzés – mutatja majd meg a reális veszélyt, éppen ezért a táblák szemlézése mind a kártevők, mind a kórokozók terjedésének megítélésére fontos.

A vetésfehérítő bogár tojásai, színük alapján hamarosan jön a lárvakelés – Fotó: Agroinform.hu/Tóth Miklós

Virágzik a repce!

Az őszi káposztarepce már általánosan virágzik, több helyen már fővirágzásban jár. A virágzás után láthatóvá váló becőkezdemények vegyes képet mutatnak. Némelyik egyáltalán nem kötött, némelyik elváltozást mutat, s természetesen van termést ígérő is. Valószínűleg a hideg hatása e téren is megmutatkozik. Persze, ezek alapján valamiféle termésbecslést végezni korai butaság lenne.

A repcefénybogár (Meligethes aeneus) tömege kissé visszaesett, vélhetőleg az időjárás is és az ellene végzett kezelések is közrejátszottak ebben. A napsütéses időszakban tett megfigyelések viszont ellentmondanak előbbinek, vagyis akkor szinte megugrik a kártevőtömeg. A védekezés szükségessége az eddigi kezelésektől és azok hatás idejétől függ. A virágzás előrehaladásával a fénybogár kártétele egyre csökken, de most még van bimbó bőven, vagyis a kártevő tömegtől függően védekezni kell.

A repcebecő-ormányosok idén nagy tömegben lepték el a repcetáblákat – Fotó: Agroinform.hu  – Tóth Miklós

Kevésbé foglalkozunk vele, de ott van a bundásbogár is – Fotó: Agroinform.hu  – Tóth Miklós

A védekezés annál is inkább fontos, mert az idei tavasz egyik lényeges újdonsága a repcebecő-ormányos (Ceutorhynchus assimilis) tömeges megjelenése, betelepedése. A kártevő mennyisége általában meghaladja a 20 db/10 hálócsapás mértéket, ami egyben azt is jelenti, hogy meghaladja a kártételi küszöbértéket. Ehhez társul a repcebecő-gubacsszúnyog (Dasineura brassicae), ami korábban a Dunántúl (nyugati határszél) elterjedt kártevője volt, de ma már keleten is megtaláljuk. Most kezdődik a betelepedése.

Nehezen növekednek a tavaszi kapások

Felgyorsult a tavaszi kapások vetése, a napraforgó általában már kisorolt, de sok helyen már a kukorica csíranövényeit is megtaláljuk. A száraz talaj, az alacsony talaj- és léghőmérséklet lassította az egész folyamatot. A kikelt kis növények „ülnek” és nem haladnak a növekedésben. Egyszerű a kulcs, eső és meleg kellene nekik, reméljük a jövő héten mindkettő megjön.

Már sorol a napraforgó – Fotó: Agroinform.hu/Tóth Miklós

Kel a kukorica, no meg a gyomok – Fotó: Agroinform.hu/Tóth Miklós

A kedvezőtlen körülmények nemcsak a kultúrnövény csíráira hatottak, a barkók is elmaradtak egyelőre a táblákról. A melegedés várhatóan ebben is változást hoz.

Az idei tavasz nem kíméli a kajszit

Nincsenek könnyű helyzetben a csonthéjas fajok. Az elhúzódó virágzás, a moníliás fertőzés veszélye, a hideg, szeles időjárás, a relatíve kevés méh mind egyirányba mutat, csökken a termés. Ezek közül is ki kell emelni a kajszit. Először elfagytak a korai virágzású fajták virágai. Ezt követően tömegesen jelentek meg a moníliás vessző- és virágszáradás (Monilinia laxa, M. fructicola) tünetei. Ezt lemetszegetve máris szembesülünk a totális levéltetű fertőzéssel (Myzus persicae).

Így aztán a kétséges terméskilátás ellenére nem hagyhatjuk magukra fáinkat, permetezni kell a jövő érdekében.

A virágzás végén megjelent a moníliás virág- és hajtásszáradás meggyen – Fotó: Agroinform.hu/Tóth Miklós

Erős levéltetű fertőzés kajszin – Fotó: Agroinform.hu /Tóth Miklós

Sárga lapot a cseresznyefára!

A késői virágzású cseresznye és meggyfák is hullajtják a sziromleveleket, érdemes még egy monília elleni kezeléssel védeni őket. A nem, vagy nem megfelelően védett fákon már megjelentek a moníliás vessző- és virágszáradás tünetei.  Cseresznyén hamarosan megjelenik a cseresznyelégy imágója (Rhagoletis cerasi, R. completa).

Érdemes a fa déli oldalára, minél magasabbra sárga ragacslapokat kirakni, hogy a napozó egyedeket megfogja, így tudjuk követni a számuk emelkedését.

Amennyiben a hagyományos időzítés szerint permetezünk, akkor kb. egy hét múlva – zöld borsószem méretű gyümölcs – az első kezelés esedékes.

Védekezni kell a tafrinás levélfodrosodás ellen!

A szilva, őszibarack már lehullatta sziromleveleit, már láthatóak a kis gyümölcskezdemények. E kultúráknál biztatóbb a kép, átlagos kötődés mutatkozik. Őszibarackon megjelent a tafrinás levélfodrosodás (Taphrina deformans) levéltünete.  A kórokozó a hűvös, nedves körülményeket szereti, mégis a napos, száraz (bár hűvös) napok ellenére megjelent. Védekezni kell a betegség ellen, mert a levelek torzulása, majd lehullása megterheli a fát.

Megjelent a tafrinás levélfodrosodás tünete is – Fotó: Agroinform.hu/Tóth Miklós

Az utóbbi napok melegedése a legtöbb tájegységben meghozta az alma és a körte virágzását. Sajnos kevés a méh a virágokon, s ez a méheknek sem, a fáknak sem, és nekünk sem jó. A körtét megviselték a kései fagyos reggelek, a virágok egy része megbarnult és nem kötött. Almában is megfigyelhető hasonló tünet, de a mértéke kevésbé látványos. A körte levélbolha (Cacopsilla spp.) lárvakelése már korábban megkezdődött, érdemes most megfogni a felszaporodást.

Aranyos rózsabogarak vannak, de nem helyettesítik a méheket – Fotó: Agroinform.hu/Tóth Miklós

Nagyon figyelni kell az almafákra!

Almában a tűzelhalás betegség (Erwinia amylovora) fertőzésveszélye eddig lényegesen nem emelkedett. Amennyiben a jövő hétre ígért erőteljes felmelegedés és némi csapadék is összejön, a kései virágzású vagy éppen másodvirágokkal kinyíló fák veszélyben lesznek. A védekezés lehetősége a megelőző kezelés, idejében kell dönteni és kezelni.

Az almafalisztharmat (Podosphaera leucotricha) fertőzöttség kissé emelkedett, főképpen a védelemben nem részesített fákon. Az új hajtásoknak durván egynegyede fertőzött, s a fertőzöttség mértéke is emelkedik. A micélium bevonat ráterjed a virágbimbókra is, korán megfertőzi azokat. Természetesen a megfelelően kezelt ültetvényekben ennél jobb a helyzet.

A varasodásra (Venturia inaequalis) nem igazán kedvező napok jártak a múlt héten, de a fertőzésveszély továbbra is fennáll. Éppen ezért az erwiniás betegségnél leírtak teljesülésére figyelni kell, mert az a varasodás fertőzését is meghozza. Megelőző kezelés kontakt készítménnyel ajánlott.

A levélpirosító alma-levéltetű (Dysaphis devecta) kártétele nem emelkedett, gyenge mértékű. A csapda fogások alapján megkezdődött az almalevél-aknázómoly (Lithocolletis blancardella) repülése, az almamoly (Cydia pomonella) csapdák viszont továbbra is üresen maradtak.

Molyok rajzása

A gyümölcsmolyok közül a szilvamoly (Grapholita funebrana) 8 db/csapda/hét, a tarka szőlőmoly (Lobesia botrana) 10-20 db/csapda/hét számban repül, úgy látszik a kártevő előrébb tart, mint a gazdanövény.  A keleti gyümölcsmoly (Grapholita molesta) rajzása is alacsony egyedszámú, de 20 db/csapda/hét fogott szám már az emelkedést jelzi

Fakad a szőlő, bár ez borvidékenként erősen eltérő fokozatot ért el. A szőlőnek is meleg kell.

Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre vagy kíváncsi, kattints ide.

Vegyél részt Te is az Agroinform közösségi növényvédelmi adatszolgáltatásában!