Ősszel a tél felé haladva egyre kevesebb a fény, rövidebbek a nappalok, gyengébb a nap ereje is. A magas páratartalom miatt fokozott mértékben jelentkeznek a gombás és a baktériumos betegségek, Ezek közül elegendőcsak egyet, a fitoftórás betegséget megemlíteni, amely képes néhány nap leforgása alatt a teljes paradicsomállományt elpusztítani. Szeptemberben-októberben és a tél folyamán gyakrabban lehet tapasztalni az „ödémás” betegség kialakulását, amelyet nem kórokozó gomba vagy baktérium vált kim, hanem a magas páratartalom és a kevés fény. Ilyenkor, a levél fonáki oldalának felületén, néhány milliméter nagyságú vízhólyagok képződnek. Ezek ugyan közvetlen veszélyt nem jelentenek a növényre, de elősegíthetik más fertőző betegségek nagyobb mértékű kialakulását.

Gyakorló kertészek megfigyelései szerint fokozódik a megnyúlás veszélye is. Ezt főleg szeptember végétől lehet tapasztalni, amikor vékonyabb, gyengébb hajtások képződnek, a fürtkocsány ilyen esetben könnyen megtörik és a bogyók – víz – és tápanyaghiány következtében aprók maradnak. Célszerű ilyenkor nagyobb adagú káliumtrágyázással (20-30 %-al több mint tavasszal) az EC szintet megemelni, ami mérsékli a fényhiány következtében jelentkező megnyúlást.

Gyakorlati megfigyelések szerint a fényhiány rontja a virágpollen csírázóképességét, a magas páratartalom pedig a pollen mozgását, a bibére kerülést akadályozza meg azáltal, hogy a párától megnehezült virágpor nehezebben repül. Ezért ősszel a vibrátorozásnak, vagy a poszméhek telepítésének sokkal nagyobb a jelentősége, mint tavasszal.

Augusztus végétől intenzívebben kell védekezni az éjszakai lehülések ellen is. Nemcsak attól kell tartani, hogy elfagy a növény, a túl nagy hőmérséklet-ingadozás rontja a megtermékenyülést és fokozza a bogyók felrepedését. Kezdetben csak szellőzők zárásával és nyitásával, később fűtéssel is próbáljuk az egyre nagyobb nappali és a éjszakai hőmérséklet-különbséget mérsékelni. Néhány fokos éjszakai-nappali hőingadozás kifejezetten kedvező hatású, de ha ez meghaladja a 7-8 şC-ot, rontja a megtermékenyülést, fokozza a párakicsapódást és ezzel a betegségek felszaporodását is elősegíti.

Gyakran tapasztalható bogyórepedés is a nagy hőingadozásra vezethető vissza, A hideg, merev bogyók nem képesek hajnalban a gyökerek által továbbított víz fogadására, és ennek következtében a bogyó a kocsány környékén megreped. A jelenséget megelőzhetjük kettős takarással, vagy később – a nagyobb hidegek esetén - a hajnali órákban fűtéssel. A magas páratartalom következtében – ha nappal nem elég intenzíven szellőztetünk - leállhat a tápanyagfelvétel. Ugyanis a növények csak akkor tudnak a talajból tápanyagokat felvenni, ha párologtatnak is. Magas páratartalom esetén hiába van a talaj tápanyagokkal jól ellátva, azokat a növények nem képesek hasznosítani, és így a levelek a jellegzetes tápanyag-hiánytüneteket mutatják.

A felsorolt, lényegesen kedvezőtlenebb környezeti feltételek, természetesen más fajtákat is igényelnek, mint a tavaszi hajtatás. A rendelkezésre álló hazai és külföldi fajtakínálatból – gyakorló kertészek közreműködésével – bátran választhatunk.

Dr. László László