A szőlőre veszélyes kártevők közül szinte az összes átvészelte az enyhe telet. Köztük van az amerikai szőlőkabóca, amely a növényekre különösen veszélyes aranyszínű sárgaság terjesztője, figyelmeztet közleményében a Syngenta. A növényvédelmi vállalat, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és a Nemzeti Élelmi-szerlánc-biztonság Hivatal (NÉBIH) szakértői Szekszárdon és Egerben termelők számára tartottak előadásokat a szőlőt fenyegető veszélyekről.

Bodnár Péter, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára elmondta: a szőlőtermesz-tés a magyar mezőgazdaság kiemelkedően fontos és hatalmas fejlődésen átment ágaza-ta. A jelenleg a művelt borvidéki szőlőterület nagysága 64 ezer hektár. 2013-ban szüretelt szőlő mennyisége 390 ezer tonna volt. A szőlőtermesztéssel foglalkozók száma megközelíti a 60 ezret.



- A termésre hatalmas csapást jelenthetnek a szőlőbetegségek, különösen egy hazánkban eddig szinte ismeretlen megbetegedés, az aranyszínű sárgaság. Amennyiben az eddigi európai tapasztalatokat vizsgáljuk, akkor nem túlzás azt állítani, hogy nagyon veszélyes kórral van dolgunk. Nem lehetünk elég felkészültek a felismerésben és a védekezésben - szögezte le Bodnár Péter.

Petter László, a Syngenta kiemelt partnerkapcsolati menedzsere megnyitó beszédében elmondta: márciusban Siófokon megalakult egy országos szakmai bizottság, amely civil és hatósági szervezetek összefogásával előre megtervezett készenléti és cselekvési terv kialakításával jelent meg a termelők felé. A rendezvényt a legaktuálisabb időpontra, a kártevő lárva rajzásának kezdetére időzítették.

Nádudvari Éva, a Syngenta szőlő termékmenedzsere elmondta: az aranyszínű sárgaság betegség már 1924 óta ismert Franciaországban. Néhány évtized alatt Európa számos pontján megtelepedett, így a környező országokban is komoly gondot okoz a szőlőtermelőknek. Magyarországon először tavaly augusztusban, a zalai Lentiben begyűjtött levél-mintákból és befogott szőlőkabócákból mutatták ki az aranyszínű sárgaságot.



- Azóta a megbetegedés felbukkant Csongrád és Veszprém megyékben is - mondta Nádudvari Éva. - A fertőzés következtében a szőlőtőkék terméshozama akár 50 százalékkal is csökkenhet, a beteg növények száma évente megtízszereződhet. A kórokozóra szinte az összes Magyarországon termesztett szőlőfajta fogékony. Többek között az itthon rendkívül népszerű Chardonnay, Cabernet sauvignon, Sauvignon, Pinot noir és az Olasz-rizling növényei néhány év leforgása alatt ki is pusztulhatnak.

A szőlő aranyszínű sárgasága elleni védekezésben nagy jelentősége van a rovarölő szeres kezeléseknek, amelyek célzottan nem a kórokozó, hanem a tünetet okozó fitoplazmát terjesztő amerikai szőlőkabóca ellen irányulnak. A betegség elleni védekezés egyetlen módja, ha a terjesztőt iktatják ki a gazdák. Nádudvari Éva elmondta: Szlovéniában siker-rel használták a védekezésre az Actara SC-t, amelynek hatékonyságát vizsgálati eredmé-nyek támasztják alá és okirattal rendelkezik a kártevő ellen.

A szőlőkártevőket a hatóságok is rendkívül komolyan veszik. Megalakult egy munkacso-port a NÉBIH vezetésével, amely folyamatosan figyeli az aranyszínű sárgaságot terjesztő rovarokat, ezzel segítve a megelőző védekezés végrehajtását. A munkacsoport emellett olyan a termelőknek szánt kiadványokon is dolgozik, amelyik segít a kártevő és a beteg-ség felismerésében és az ellenük alkalmazandó védekezési lehetőségekről ad tájékozta-tást. A hatóság ajánlása szerint a megelőzés érdekében fontos, hogy a termelő hatósági-lag ellenőrzött, minőségtanúsított szőlő szaporítóanyagot ültessen, továbbá gondoskodjon a betegséget terjesztő kabócák ellen rendszeres, rovarölő szeres permetezésekről.