Több mint 280 fő vett részt, 24 országból az idei Prognosfruiton. Az esemény kísérőprogramjaként a résztvevőknek alkalma volt megismerkedni az IRTA mezőgazdasági kutatóintézettel, amely kizárólag gyakorlatorientált kutatásokat végez. A Lleidában található szervezeti egység a kertészeti kutatásokért felelős, helyben közel 10 ezer négyzetméteren elterülő komplexumban, 998 főállású munkatárssal, ezeken túl  pedig több vidéki telephellyel működik – számolt be a nak.hu.

A Prognosfruit 2017 konferencián elsőként a tavalyi évi termésbecslések és a végleges eredmények közötti eltéréseket ismertették. Tavaly az előzetesen becsült 12 millió tonnás mennyiséghez képest az európai almatermés 2 százalékkal lett kevesebb. A piaci folyamatokat érintő beszámolókból kiderült, hogy csökken az alma iránti kereslet. Európai és észak-amerikai viszonylatban az alma fogyasztása egyre kevésbé népszerű. A kereslet visszaesése egyre nagyobb raktárkészleteket eredményez. Az idén július elején mintegy 100 000 tonnával több alma volt az európai raktárakban, mint az előző év azonos időszakában. Hasonló a helyzet a körte piacán is, bár a kereskedelmi-fogyasztási trendek még nem rajzolnak olyan éles kontúrokat, mint az alma esetében.

Az tény, hogy a világpiac átrendeződés előtt áll, amire Európa is fel kell, hogy készüljön.

Korábbi külpiacaink jó részét elvesztettük, ami a feljövőben lévő országok térnyerésének tudható be. Például az észak-afrikai államokba korábban jelentősebb mennyiségű almát exportáltak az európai keresekedők, mára azonban Dél-Afrika szinte teljesen kiszorította a vén kontinens szereplőit. Nem beszélve az orosz embargó hatásairól: a korábban ide szállított 800–900 ezer tonna alma és 180–200 ezer tonna körte továbbra is keresi a helyét a piacon, és amíg rá nem talál, addig ez az úgymond felesleg potenciális problémaforrást jelent az ágazat stabilitását illetően.

alma

A gyümölcsök világpiaca átrendeződik – fotó: Shutterstock

A tagállamok előzetes termésbecslései alapján összeállított adatokból jól látszik, hogy a virágzáskori időjárás szintén mindenhol okozott kisebb-nagyobb károkat. A kiesés mértéke országonként eltérő. Általánosan elmondható, hogy a körtetermesztés kisebb károkat szenvedett. Jelentősebb kiesések csak az amúgy sem meghatározó termelő országoknál várhatók, amelyeket összességében kompenzál a többi tagállam által termelt menyiség. Így a 2017-es évben csak alig, körülbelül 1%-kal lehet kevesebb a termés, mint 2016-ban. Ez 2,15 millió tonnát jelent.

Az almánál az előrejelzések szerint sokkal nagyobb lesz a terméskiesés mértéke. A virágzáskori károk mértéke országonként jelentős eltéréseket mutat. A legnagyob vesztesek Belgium és Németország, ahol előbbi az előző évi mennyiségez képest 68%-kal, utóbbi közel 50%-kal kevesebb termést fog betakarítani. További jelentősebb termelő tagállamok, mint Lengyelország, Olaszország, Hollandia stb. is jelentős veszteségeket jeleztek, amelyek mértéke 20–30% között szóródik. Az előzetes adatok összesítése azt mutatja, hogy kb. 9,34 millió tonnás európai almatermés várható idén. Ez az utóbbi tíz év legrosszabb eredménye.

A termés kb. egyharmada, 3,1 millió tonna alma ipari minőségű. A fennmaradó 6,2 millió tonna étkezési alma nem lesz képes fedezni az európai igényeket, mivel sokéves átlagban 8,2-8,4 millió tonnás az első osztályú alma forgalma. Az adatok alapján a 2017/2018 kereskedelmi szezonra keresleti piac várható.