2019. szeptember első hetében Cegléden zajlott a szilva-tanácskozás és -fajtabemutató rendezvény a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Gyümölcstermesztési Kutatóintézet Ceglédi Kutató Állomása szervezésében, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közreműködésével.

Ahogy az a köszöntőben elhangzott, az elkövetkezendő évek legfontosabb témái várhatóan az ültetvények korszerűsítése, klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a munkaerő-kiváltás is indukálta gépesítés lesznek. Persze ezek a főbb kérdések üzemméretenként változóak lehetnek.

Az már a faiskolák esetében is látszik, hogy nő a szilvatermelői kedv: megnövekedett az oltványok száma, noha ez egyelőre termelési minőségben még nem mutatkozott meg. Szilvában a feldolgozóipari termelés a fő szempont és fontos is tudatosítani a termelőkben is, hogy az ipari fajta maradjon az ipar számára a frissnek termelt kerüljön a friss piacra. Mindenféle árverseny okozta keveredés a minőség és nem utolsó sorban a gazdaság rovására megy hosszú távon.

Dr. Nádosy Ferenc, a Ceglédi Kutató Állomás vezetője bevezető gondolataiban elmondta, hogy ma már nagyon fontos kérdés az állományok ellenállóképessége. Ennek kapcsán a ceglédi állomás fajtagyűjteményben végzett virológiai vizsgálatok eredményeit ismertette. A vizsgált ültetvények nagy része 2006 és korábbi telepítésű. Ezek közül az Albatros 2 már 16 éve állja a sarat a vírus ellen. A hasonló Albatros 10 már pozitív eredményt mutat a PPV (szilvahímlő)-re, de előző társával együtt terméshozamban eredményes. Ezzel szemben a Brassai még ellenálló, de alacsony terméshozammal már nem felel meg a mai kor elvárásainak. A Pacifiq PDV (szilva törpülés vírus) esetében mutatott pozitív eredményt, de kiemelten nagy gyümölcse révén feldolgozóipar számára alkalmas fajta lehet. A Tulen Dulce egy román fajta, PPV szintén kimutatható, de aszalványnak kiváló lehet. A Vengerke Kait pedig annak ellenére, hogy szemmel láthatóan nem mutatott fertőzöttséget a laborban sajnos igazolták esetében is a PPV vírust.

Szilva fajtaminták – fotó: nak.hu

Peter Hilsendegen, az oppenheimi Gyümölcstermesztési Kutató- és Szaktanácsadó Központ igazgatója előadásában az egyes szervezési és technológiai lépések összehangolását tárta fel gazdaságossági és minőségbiztosítási kérdések fényében. Elhangzott, hogy nem mindig az olcsóbb dolgok beszerzése a cél a spórolás tekintetében, hiszen sokszor a munkafolyamatok szervezésével is optimalizálhatóak a kiadások.

Szüreti munkák tekintetében hogyan valósul ez meg? Mint a legtöbb folyamat esetében, itt is elengedhetetlenek az előre átgondolt, jól szerezett munkafolyamatok, például az érési sorrend felállítása és figyelése, szedőeszközök és munkások rendelkezésre állása. Összességében elmondható, hogy azt az utat fizetjük meg, amit a fától a szedőedényig megtesz a szilva. Ha ezt kényelmesebbé tesszük, akkor gyorsabbá válik és így összességében lesz költséghatékonyabb.

Apróságokon múlik: például ne hagyjuk, hogy minden szedő egyesével kihordó ember is legyen, mert többet sétálnak a sorok között, mint szednek. Állítsunk be egy kocsival soronként egy kihordót és így halad a szedés és hatékonyabb a kihordás is. Ma már többen végzik a föld szélén a készre csomagolást és mérlegelést is, akár ez is gyorsíthatja a folyamatot. Technikai eszközként a magaslati munkák elvégzéséhez több gép is beszerezhető, ezek nagyságrendileg 10-20.000 EUR összegbe kerülnek.

De jó példaként ezeket (pl. egy szedőállvány) egy ügyes gazda kétkezű munkával le is másolhatja. Hilsendegen több jó megoldást is látott már a magyar termelőknél. Azonban az őrült eszközmásolások és vásárlások előtt fontos megjegyezni, hogy hiába van szuper technikánk, ha nem magyarázzuk el a dolgozóknak, hogyan is kell használni. Ha pedig már van egy gépünk, gondoljuk végig, mi mindenre hasznosítható pluszban: például egy metsző állványt használhatunk a későbbiek során árnyékolási/egyéb magaslati munkálatokhoz is. Szóba került már az ültetvények korszerűsítése, ezért fontos megemlíteni, hogy ültetvénytervezésnél már a betakarítási munkálatokra is érdemes gondolni. Ahhoz, hogy az ültetvény gépesíthető legyen, többek között megfelelő lombkoronaforma és magasság, egyenes sor és talaj is szükséges.

Lomborona esetében a legelterjedtebb EU-trend ma az intenzív, keskeny korona. Itt jobb a fák fényellátása, benapozottabb, ezáltal stabilabb az érés és a betakarítás is. Átállítással lehetőség van a kör koronából is keskenyet csinálni, ezáltal gépesíthetővé tenni az ültetvényt. Itt síkmetszést kell alkalmazni, azonban jól el kell találni. Általános hiba, hogy ha túl közel vágunk a törzshöz, akkor nem lesz termés következő évben. Ha pedig túl távol, akkor hajtásnövekedést generálunk és sok, de elaprózódott termést kapunk a következő évben. Ha jól végeztük a munkát, akkor az első évben egy 75-80 %-os termésmennyiségre számíthatunk, de már érezhető lesz a minőségbeli javulás. Második évre általánosan visszatér a 100 %-os terméseredmény és marad a jobb minőség. Itt szükség szerint kézi metszéssel lehet még igazítani a fákon, de általánosságban ez már kevesebb munkaórát vesz igénybe, így az átállással is tulajdonképpen spórolhatunk.

Gyökérmetszés és tapasztalatai: végeztek metszési kísérletet három éven át három módszerrel három fajtánál. Volt egy kontroll csoport, ahol nem történt kezelés, egy, ahol 1 oldali gyökérmetszést végeztek és egy harmadik, ahol kétoldalú gyökérmetszést hajtottak végre. Itt elmondható általánosan, hogy 30%-al kevesebb kézi metszést kellett végezni már első évben azoknál a soroknál, ahol volt valamilyen gyökérmetszés. A gyümölcsök mérete a gyökérmetszésen átesett fák esetében az első két évben csökkent, majd helyreállt, azonban termésmennyiségben elmondható, hogy míg a kontroll csoport eredményei hektikusak voltak, addig a gyökérmetszés esetén kiegyenlített termésmennyiség mutatkozott évről évre.

Ma már a növényvédőszer-kivonás is érezteti hatását: a felvásárlók már előre keresik a „mentes” termékeket a piacon. Ezen felül a gépipar is ráállt a problémára, melynek köszönhetően ma már több olyan gép is található a piacon, ami az intenzív technológiába illeszthető és megoldást nyújt például a gyomosodás ellen. Gépesítés terén átlagosan elmondható, hogy a kisüzemek jellemzőbben high-tech technológiával szerelkeznek fel, a nagyüzemek a megbízható-extenzívebb technikát keresik, és egyelőre inkább a szervezettségben hisznek.

Martin Keller, a BASF svájci növényvédelmi szaktanácsadója a bakteriális kórokozókról és a védekezés lehetőségeiről beszélt előadásában. Elsőként szemléltette, hogyan is jut be egy baktérium és/vagy vírus a gyümölcsfákba. Ábrázolásában egy hajszál keresztmetszetének a fele egy baktérium, ennek egy ezrede a vírus, és ennél is kisebb egy vízmolekula. Ha pedig utóbbi utat talál magának, az előző kettő is. Évente ezek a problémák pedig hozzávetőlegesen 10 % ültetvényméret csökkenést okoznak világszerte.

Mikroszkópos felvételek segítségével is szemléltetve hangsúlyozta, hogy a baktériumok vagy vírusok helyfoglalása a növényi részeken sok esetben azzal okoznak kárt, hogy csupán gátolja a tápanyagfelvételt a helyfoglalásával. 3-3,5 pH esetében nem növekednek tovább a kórokozók, nem tudnak bejutni a szervezetbe, csupán falat képeznek. PCR módszerrel vizsgálják a kutatók a vírusfertőzöttséget, de példának okán a vírusok olyan gyorsan fejlődnek-alakulnak át, hogy amúgy ott van, de már ezzel a módszerrel sem veszik észre, mert genetikailag alkalmazkodott, módosult. Sokszor esnek a kutatók abba a helyzetbe ezáltal, hogy szemmel látható és azonosítható a fertőzöttség, de nem tudják igazolni. Itt kezelésként egy megoldás marad, vissza kell térni az ősi módszerhez és hőkezelni. Persze a növény nehezen viseli a hőt, így várhatóan a hőkezeléssel az állomány mintegy 70 %-a kiesik, azonban ami ezt túléli, az biztosan tartós lesz.

A kórokozók persze minden természetes nyíláson, így a légzőnyílásokon, lenticellákon és hidatódákon keresztül is utat találnak, de épp úgy a gyökéren keresztül is bejuthatnak. A tápanyag-ellátottság, a talajszerkezet is nagyon fontos, akár ezen okokból vagy ezek nem megfelelőségéből is bejuthatnak egyes kórokozók, illetve a fagyás-olvadás szakaszában is sok mesterséges nyílás keletkezik. Akár a virágzás is lehet kritikus belépési pont, már csak azért is, mert itt kémiai módszerek nélkül kell megoldani a védekezést és a levélhullás is egy ilyen kritikus pont lehet. Persze ezeken túl adódhatnak olyan nem várt természeti események, pl. jégkár, ami fokozza a veszélyt, de a talajlazítás például egyértelműen fontos növényegészségügyi szempontból. Pseudomonas fertőzöttség esetén – mivel a növények esetében nem kezdődik meg az emberi sejtek esetében jól ismert védekező mechanizmus – célszerű egy a kajszinál bevált, török módszert alkalmazni: hosszában kell egy vágást ejteni a törzsön. Ezzel elindítunk egy sebgyógyító funkciót és bezárjuk a kórokozót, megakadályozva a terjedését. Mintavételezésre Magyarországon a májusi időszakot javasolja a szakember. Metszésre a szeptember-októberi időszakot, megjegyezve, hogy fontos az időjárást is figyelni, mert egy 2 nap száraz idő fontos a metszést követően a megfelelő sebgyógyuláshoz.

Sok termelő ellátogatott a rendezvényre – fotó: nak.hu

Aleksander Krdzic, a német Artevos szaktanácsadója a fajtaválasztás rendszeréről és legújabb szilvafajtákról tartott előadást. Jelenleg körülbelül 100 fajtás portfólióval rendelkeznek, körülbelül 250 faiskolát látnak el, kielégítve a hobbi- és nagykertek igényeit egyaránt. Fajtakínálatukban almatermésűek, csonthéjasok, bogyós gyümölcsök is megtalálhatók. Nemesítési szempontjaik az általános elvek szerint főként az érési idő, rezisztencia, időjárás-tolerancia, tárolási és feldolgozhatósági szempontok, eladhatóság. A vizsgálat sokrétűsége okán körülbelül 15-20 év után kerülnek az egyes fajták értékesítésre. Fajtánként nyomon követik az eladási listákat Dél-és Észak-Németország tekintetében. Eredményeiket az is szemlélteti, hogy az új fajtáik rendre megtalálhatók a top 10-es eladási listákban. A német piacon jelenleg a szilva igen meghatározó: az alma és szamóca után a 3. helyet foglalja el termelési volumenben.Bemutatott fajták a teljesség igénye nélkül: Myrobalane, St. Julien A, Wangenheims, Blue Frost (Nr.7302), Haroma, Jofela (Nr.7346), Joganta (Nr.7184)

Dósa Anna családi gazdálkodó, a Cserépfaluban található gazdálkodásukat mutatta be édesapja, Dósa Sándor nevében. Jelenleg 36 hektáros gazdaságon termelnek, ebből 12 hektáron található gyümölcsös és ezt is tovább szűkítve 2 hektáron termelnek szilvát. A gyümölcsösök fertőzöttségét a gazdálkodó is igazolta, ez is indukálta, hogy az utóbbi években maguk is megkezdték az ültetvény korszerűsítését. Jelenleg kézi erővel dolgoznak és ezen nem is terveztek a közeljövőben változtatni. Főleg direkt értékesítésre termelnek gyümölcsöket, valamint a termelésen túl feldolgozással, jellemzően lekvárkészítéssel foglalkoznak manufakturális jellegű üzemükben. Ezen a téren az utóbbi években több díjat is elhoztak a nemzetközi lekvár versenyekről, mely a minőségi munkájukat is jelképezi. A gazdaságban található egy különleges gyümölcsös – somos és régi fajták találhatók egy területen, melynek szeretettel viselik gondját.

Baják Ede, a Hírös Vitál Kft. vezérigazgatója saját beruházásukon keresztül prezentálta számszerűen is a gyümölcsösök ültetvényszerkezet szerinti beruházási költségeit, valamint az értékesítési csatornák figyelembe vételével vett várható bevételeit. Véleménye szerint a szilva egy olyan termék, aminek az értékesítésével ugyan kicsi, de folyamatos haszonra lehet szert tenni. 2018-as évi beruházásuknak köszönhetően növelték a saját ültetvény-méretüket is, hozzávetőlegesen 400 hektáros területen gazdálkodnak, hogy ki tudják elégíteni az új feldolgozóüzemük kapacitását. Jelenlegi számítások szerint gyümölcsfajtánként 3000 hektáron betakarított termésmennyiséget lennének képesek feldolgozni, így a lekvár és befőtt készítéshez várják az érdeklődő termelők-beszállítók jelentkezését.

Klément György, a Cegléd Zamata Gyümölcslé cég tulajdonosa ezzel párhuzamosan a manufakturálisabb jellegű üzemét mutatta be a jelenlévőknek. Jelenleg napi 20 mázsa gyümölcsöt dolgoznak fel, főként ivólevet készítenek, melyhez almát használnak alap léként. Fontosnak tartotta elmondani, hogy az ő célja az alapításkor és most is annyi, hogy a ceglédi és környéki piacát becsülettel ellássa. Ő szereti ezt a környéket és számára ez a beruházás biztosította a vidéki életet, a fennmaradást. Persze figyelik a piacot és szeretne ehhez igazítva termékpalettát bővíteni, így például szilvából is készülnek a közeljövőben mindent gyártani, amit lehetséges, úgymint lekvár, aszalvány, stb. Cseh György, a cég ügyvezetője ezt követően saját pálinkával kedveskedett a résztvevőknek, hogy a gyakorlatban is megízlelhessék munkájuk gyümölcsét.

Forrás: NAK / Horváth Vivien