Gyönyörű citromfák, csodálatos, aranysárga termésekkel. A nagy melegben jólesik a belőlük készült, savanykás limonádé, jó nagyot kortyolunk a harmatos pohárból. Nem Szicíliában vagy a spanyol tengerparton jártunk, hanem Nagykanizsán, ahol Völgyi István agrármérnök és építészmérnök felesége, Anikó több mint 170 citromfát gondoz a saját kertjében. A Citromvölgy néven ismertté vált családi birodalomban a citrusok nemcsak díszítik a kertet, hanem évről évre zamatos, vegyszermentes termést is adnak, amelyből friss limonádé, sütemények és számos házi finomság készül.
Völgyi István számára a növények szeretete gyerekkorából ered. A tornyiszentmiklósi származású agrármérnökhöz mindig közel állt a természet, Nagykanizsára pedig a 2000-es évek elején költözött, amikor megismerkedett későbbi feleségével, Anikóval. Egy kertes ház megvásárlása után kezdődött az a különleges hobbi, amely mára sokak érdeklődését felkeltette.
– A szüleimnek Tornyiszentmiklóson volt két nagy dézsás citromfájuk. Egy idő után már akkora méretűek lettek, hogy nem tudtak velük foglalkozni, ezért nekünk adták. Elhoztuk őket utánfutón, mert nagyon szépek voltak, és jól mutattak a kertben. Akkor még nem gondoltuk, hogy ekkora szerelem lesz belőle – meséli.
Két dézsás fácskával indult a családi szenvedély – Fotó: Agroinform/Horváth Attila
Két fából lett egy egész citromkert
A két anyanövényből idővel újabb és újabb citromfák születtek. István és Anikó dugványozással kezdte szaporítani a hajtásokat, ma pedig már kisebb faiskolát is fenntartanak a kertben.
– Ma már körülbelül ötven nagyobb növényünk van, emellett mintegy száz fiatal dugvány és további húsz közepes méretű fa fejlődik. Szinte minden évben újabbakat nevelünk – mondja mosolyogva.
A citromfák gondozása teljes egészében közös szenvedélyük.
– Ezt ketten csináljuk a feleségemmel. Ő ugyanúgy benne van mindenben, az öntözéstől kezdve a szaporításig.
Egy fiatal, már gyökeres dugvány – Fotó: Agroinform/Horváth Attila
Nemcsak termést, mediterrán hangulatot is adnak
Bár a citromfák minden évben bőségesen teremnek, Völgyi István szerint náluk nem a kilogrammok számítanak.
– Nem azért tartjuk őket, hogy minél több citromunk legyen. Inkább a hangulatukért. Olyan mediterrán jelleget adnak a kertnek, amilyent semmi más nem tud.
Évente körülbelül 30 kilogramm citromot szüretelnek, amelyet teljes egészében a család használ fel. Nyáron friss limonádé készül belőle, de kerül süteményekbe, italokba és számos házi receptbe is.
A legnagyobb előnye azonban nem is az íze.
– Ez valódi biocitrom. A héján nincs semmiféle tartósítószer vagy vegyszer, amit az import gyümölcsökön gyakran megtalálunk. Így nyugodtan fel lehet használni a héját is.
A citrom különleges tulajdonsága, hogy a termést nem kell azonnal leszedni.
– Akár fél évig is rajta maradhat a fán. Indikátor is lehet öntözés szempontjából. Ha megpuhul, semmi baja nem lesz. Ha megöntözzük a fát, újra feszesebbé válik, és utána ugyanúgy leszedhető.
Ezért fordulhat elő, hogy nyáron egyszerre látható rajtuk tavalyi termés, idei zöld citrom és friss virág is.
A náluk nevelt fajta – amelyet sikerült beazonosítaniuk a femminello csoportba tartozó Carrubaro változatként – kifejezetten bőtermő és szinte folyamatosan virágzik.
A termés lassan fejlődik, kell hozzá türelem – Fotó: Agroinform/Horváth Attila
A tél a legnagyobb kihívás
Bár az éghajlat egyre kedvezőbb a citrusok számára, a magyar telek továbbra is komoly veszélyt jelentenek kiszámíthatatlanságuk miatt. Ezt saját bőrükön is megtapasztalták.
Néhány éve bátran kiültették a húszéves anyanövényeket a kertbe, ám a tavalyi rendkívül hideg tél során, a mínusz húsz fokos fagy a fűtőkábellel ellátott polikarbonát házban teleltetett fák föld feletti részét teljesen elpusztította.
– Nagyon elkeseredtünk. Azt hittük, csak a fiatal hajtások fagytak el, de végül az egész növény visszafagyott a talaj szintjéig. Már majdnem feladtuk, amikor Anikó észrevette, hogy alul új hajtások törnek elő. Most újra építjük fel őket.
Ezért minden citromkedvelőnek ugyanazt tanácsolja:
A citrom nem fagyálló. Nulla fok körüli hőmérsékleten még jól érzi magát, de fagyban nem szabad kint hagyni.
Minden nap törődést igényel
István szerint a citrom nem olyan növény, amelyet magára lehet hagyni.
– Minden nap kijövök hozzájuk. Öntözök, átnézem a leveleket, este zseblámpával is végigmegyek a fák között. Most például a zöld lombszöcskék szeretik megrágni a leveleket, azokat kézzel szedem le.
A pajzstetű és az atka is okozhat problémát, különösen a teleltetés idején, ezért a növények folyamatos megfigyelést igényelnek.
A vízzel is csínján kell bánni: a túlöntözés legalább akkora hiba, mint a kiszárítás.
A gyönyörű, aranyló sárga termés hónapokig is a fán hagyható – Fotó: Agroinform/Horváth Attila
Nem kell félni metszeni
Sok kezdő citruskedvelő sajnálja visszavágni a növényeket, István szerint azonban ez hiba.
– Az elején én sem mertem metszeni, emiatt felkopaszodtak a fák, és csak az ágak végén volt termés. Később megtanultam, hogy vissza kell vágni őket, mert így termőnyársakat fejlesztenek, és sokkal szebb koronát alakítanak ki.
Agrármérnökként természetesen a tápanyagpótlásra is odafigyel.
– Nem kell túlzásba vinni. Egy jó alapműtrágya, egy kis magnézium, vas és kalcium bőven elegendő.
A Citromvölgy egyre népszerűbb
A különleges kert szépségeit ma már a Citromvölgy Facebook-oldalon is rendszeresen megosztják, ahol egyre több követő kíváncsi a citromfák fejlődésére, a szaporítás fortélyaira és a mediterrán hangulatú kert mindennapjaira.
A házaspár időnként saját nevelésű növényeket is ajándékoz vagy továbbad más citruskedvelőknek, de hangsúlyozzák: számukra ez továbbra sem üzlet.
– Alapvetően magunknak csináljuk. Ez a hobbink, a kikapcsolódásunk. Egyszerűen szeretjük a citromfákat.
És aki egyszer belép a Völgyi család kertjébe, valóban úgy érezheti magát, mintha egy kis mediterrán oázisba érkezett volna – nem véletlenül kapta a hely a találó Citromvölgy nevet. Itt a citrom nem csupán gyümölcs, hanem életforma.
Indexkép: Agroinform/Horváth Attila
