Az idén június 11-én tartották meg az éves hagyományos szakmai tanácskozásukat a cseresznye- és meggytermesztők NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézet Érdi Kísérleti állomásán. Most is zsúfolásig megtelt a tágas tanácsterem. rázógépAz épület előtt egy rázógép várta az érdeklődőket. A programnak nemzetközi rangot adott Evangelos Gklavakis görögországi tapasztalatainak ismertetése.

Az első előadó Csizmadia György, a FRUITVEB alelnöke „Hogyan lehet versenyképes a magyar cseresznye és meggy?” címmel hívta fel a figyelmet a magyar gyümölcsmarketing hiányára és az ezzel összefüggő árkialakítási problémákra.

Csizmadia GyörgyKitért a versenyhelyzetünk elemzésére is, valamint a fejlesztési lehetőségeinket is számba vette. Előadásában markáns hangsúlyt kapott a gyümölcsértékesítés területén érzékelhető marketingmunka hiánya, amelyre részben visszavezethetők azok az árproblémák is, amelyektől manapság olyan hangos a szakma. Alapos döntés előkészítésre és piacismeretre van szükség a termőhely kiválasztástól a korszerű termesztéstechnológia alkalmazásáig az eredményes termesztéshez hangsúlyozta – melyet személyes példákkal is illusztrált.

Szabó Tibor Újfehértói Kutató Állomásról bemutatta az újabb nemesítésű meggyfajtákat. Békefi Zsuzsanna a különböző csomagolóanyagok és a szüreti időpont hatását vizsgálta az Aida cseresznyefajta minőségváltozására a tárolás során.
Schöffer Péter

Schöffer Péter a Morello Gyümölcstermesztő és Feldolgozó Kft. és a BIO Morello Kft. részéről ismertette a meggytermesztésben alkalmazható ökológia technológia előnyeit és hátrányait.

Visszatérő probléma a csonthéjasok verticilliumos hervadása címmel Izsépi Ferenc tartott előadást.  A csonthéjasok verticilliumos hervadása napjainkban is jelentős problémát jelent a termesztők számára. A betegséget két gombafaj, a Verticillium dahliae és a Verticillium-albo atrum okozhatja. Ezeknek a fajoknak több mint 400 gazdanövénye ismert, köztük számos termesztett növényünk, valamint gyomnövények is. A kórokozó a talajból fertőzi meg a fákat, gyökéren keresztül hatol be, majd a vízszállító elemekben terjedve eljut a lombkoronába. Hervadást okozó toxint termel, valamint a tracheák eltömődését okozza, ezáltal váltja ki a fák idő előtti pusztulását.


Évről évre visszatérő problémát jelent, hiszen a faiskolákban forgó hiányában felszaporodhat a fertőzési forrás a talajban. Ebben a stádiumban a fiatal oltványok sokszor tünetmentesek, így egészségesnek tűnő állapotban kerülhetnek a termesztőhöz. A kórokozó kitartó képletei (mikroszkleróciumai) a talajban akár 5-6 évig is életképesek. A betegség elleni védekezés nehézkes, növényvédő szerekkel nem megoldható. Kizárólag megelőzéssel tudunk fellépni a betegség terjedésével szemben. Egy új kutatási téma keretein belül szeretnének megoldást keresni a problémára, első lépésként egy kimutatási módszer kidolgozásával, amivel fel lehet mérni a faiskolák és ültetvények talajának fertőzöttségét. Az eredmények a remények szerint hasznosnak bizonyulnak majd a termesztők számára a betegség elleni küzdelem során.
meggy Az előadások sorát Evangelos Gklavakis görögországi tapasztalatainak tájékoztatója zárta. Fajtabemutató megtekintésével ért véget a program.