A Budapest Bank megbízásából a GfK Hungária Piackutató Intézet által készített – május 17. és június 5. között végzett – reprezentatív kutatás szerint a mezőgazdaságban óvatos optimizmus uralkodik, ami leginkább az erős beruházási hajlandóságban mutatkozik meg és a rendelkezésre álló forrásoknak valamint az alacsony kamatkörnyezetnek köszönhetően tavaly óta magas szinten stabilizálódott.

A felmérés szerint a kapacitásbővítés helyett inkább a modernizációra koncentrálhatnak a mezőgazdaságban: 42 százalék tervezi, hogy elkezdi használni vagy tovább bővíti a már alkalmazott precíziós technológiai elemeket. A bank szakértői szerint ez részben választ adhat a mezőgazdaságot is érintő kihívásokra, amelyeket a foglalkoztatottság magas szintje jelent, ezen kívül lehetőséget teremt a magasan kvalifikált, fiatal munkaerő bevonzására is.

Az előrelépések ellenére bőven marad még tér a fejlesztésekre, amit az is jelez, hogy a termelés hatékonyságának növekedését csak a megkérdezettek egyharmada várja.

„A precíziós technológia irányába mutató ambiciózus tervek és a hatékonyság javulására vonatkozó visszafogott várakozások jól mutatják, hogy sok esetben nem egyértelmű a precíziós gazdálkodásként emlegetett termelési irányzat jelentése. A precíziós, vagy még inkább helyspecifikus gazdálkodás azon megoldások összességét jelenti, amelyek segítségével egy-egy gazdálkodási elem kialakítása műszeres mérések, távérzékelési adatok és informatikai modellek alapján, a konvencionális megoldásoknál sokkal tudatosabban, és a terület vagy állomány minden pontján az ott szükséges módon történik meg. Amennyiben ez kellő mértékben elterjed, az mindenképpen jelentős hatékonyságjavulást von maga után, hiszen a rendszer épp ezen cél köré szerveződik” – magyarázta Koncz Máté.

precíziós gazdálkodás

A kapacitásbővítés helyett a modernizációra koncentrálnak az agrárvállalkozások – fotó: Agroinform.hu

A versenyképesség növekedésének szükségességét mutatja az is, hogy a megkérdezett gazdaságok kétharmada kizárólag belföldre értékesít, az exportpiacokra még nem sikerült betörnie.

A megkérdezettek 67 százaléka hajtott végre beruházást tavaly, ami a két évvel korábbihoz képest 17 százalékpontos emelkedés. Az 500 millió forint feletti éves árbevétellel rendelkező gazdaságok kiemelkedően aktívak voltak, közülük közel 90 százalék kezdett valamilyen fejlesztésbe, ugyanakkor 80 százalékos beruházási aktivitást mértek a vegyes gazdaságokban és az 500 állatnál többet tartó vállalkozásoknál.

A felmérés szerint technológiai fejlesztést 64 százalékban terveznek a gazdálkodók, közel kétszer annyian, mint két évvel ezelőtt.

Az állattartóknál különösen intenzív esztendőre számíthatunk, náluk ugyanis minden második gazdaság tervez a tavalyinál nagyobb értékű fejlesztést. „Az állattartó gazdaságok fokozott motiváltsága a beruházásokat illetően közvetve azt is mutatja, hogy a növénytermesztő szektor eszközellátottsága megfelelő. Fontos látni ugyanakkor, hogy a technológiai újdonságok, első sorban az agrárinformatikai megoldások jelentősége folyamatosan felértékelődik a következő években. Mindennek hatása már érezhető az irányadó gazdaságok körében" – mondta el Koncz Máté, a Budapest Bank agrárszakértője.

A tavalyi eredményekhez képest valamelyest nőtt a bankhitel vagy lízing segítségével megvalósuló beruházások aránya. A fejlesztéseket 60 százalékban saját, 30 százalékban banki forrásból hajtják végre a vállalkozások. A bankhitelek arányát a finanszírozási mixben az agrárcégek 20 százaléka növelné a következő 12 hónapban, lízingfinanszírozást pedig 15 százalékkal többen vennének igénybe.