Most valahogy olyan képe van a természetnek, mintha megdermedt volna a világ. Azt hiszem, találó ide a „megdermedt” szó, mert valóban a naptárhoz képest alacsony hőmérsékletet mérünk nap mint nap, egyszerűen szólva hideg van. És ez nem pár napos, átmeneti lehűlés, hisz már március második felétől ez az uralkodó időjárás.

Tudjuk, előfordult már máskor is hóesés áprilisban, de azért mégiscsak rendkívüli április 16-17-én. Fagyos reggelek még az elmúlt héten is többször előfordultak, igazából csak az utóbbi pár napban nem kell attól félnünk. Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései szerint a talajhőmérséklet (5 cm mélységben) napi átlaga tartósan 7-9 oC körül mozog, most közelíti a 10 oC-ot.

gyümölcsfa fagyhatás

Fagyhatás, bizony ebből már nem lesz termés – fotó: Nagy Szabolcs

Sajnos az előrejelzés ismét lehangoló, péntek tájékán megérkezik egy új hidegfront, ami ismét fagyos reggeleket hoz, s ezzel együtt a talajhőmérséklet ismét 10 oC alá csökken. A fagyos hajnalok ellenére a nappalok fokozatosan, lassan melegednek, reméljük, lendületet vehetnek majd a munkák (jövő héten április vége!).

Van azért jó hír is, csendes, áztató esőt kaptunk a múlt héten, több napon is. Mennyisége 10-30 mm között mozgott, de azóta is esik, vagyis a mennyiség emelkedik. A talajok felső rétege kedvezően feltöltődött, mostanra már az alsóbb rétegek vízkészlete is emelkedik. A korábban emlegetett alacsony hőmérséklet segít a víz megőrzésében, kedvezően alakul a talajállapot. Az előrejelzés szerint pár nap kevesebb esővel telik, majd a jövő hét hoz újabb csapadékot.

A növényeink gyorsan reagáltak a csapadékra, zöldebb, erősebb lett az állomány képe. Természetesen halad előre a fejlődési folyamat is, de a bevezetőben említett hideg időszak és annak következménye a szántóföldi kultúráknál is észlelhető. Eddig a vízhiány lassította a növények fejlődését, most a hideg teszi azt.

Mi károsít jelenleg az őszi búzában és az őszi árpában?

Az őszi árpa a bokrosodás végén jár, illetve melegebb fekvésben, erősebb állományban a szárbaindulás megkezdődött, az első csomót ki lehet tapintani. Az őszi búza most éri el a bokrosodás vége állapotot, egy kis melegedés itt is meghozza a szár kiemelkedését.

A hűvös és az átmeneti megtorpanás igaz a károsítókra is. A vetésfehérítő bogarak (Oulema spp.) tömeges betelepedése lelassult, a bogarak rejtőznek, de a rágásnyomok azért szaporodnak. Egyelőre a kórokozók fertőzése sem emelkedett.

vetsfehérítő búzán

Ha kisüt a nap, akkor ilyen sok vetésfehérítő bogárra számíthatunk, ráadásul emeletesek, indul a tojásrakás – fotó: Katona Márton

Őszi árpában a hálózatos levélfoltosság (Pyrenophora teres), őszi búzában a fahéjbarna levélfoltosság (Pyrenophora tritici-repentis) okoz gyenge fertőzöttséget. Szintén megtalálható mindkét kultúrában, területileg inkább a keleti országrészben a gabonalisztharmat (Erysiphe graminis) is, de egyelőre csak észlelési szinten. Országosan jelen van, gyenge fertőzöttséget okoz a szeptóriás levélfoltosság (Septoria tritici).

Az időjárás alakulása, a tartós nedvesség és magas relatív páratartalom az előbbi kórokozók felszaporodást segíti, tehát ezekre kell fokozottan figyelni. Ehhez nem nélkülözhetjük a helyi felvételezéseket.

Az Agroinform a termelők és a növényvédelmi szakemberek bevonásával közösségi növényvédelmi előrejelzést indított el, amihez itt lehet csatlakozni. Ennek keretében a termelésben dolgozóktól kapott információk is beépítésre kerülnek összefoglalóinkba. A mostani anyagok az előbb felsorolt károsítók mellett a mezei pocok (Microtus arvalis) kártételét jelzik, s különösen fontos, hogy terjed, veszélyes szintet elért kategóriában. Területileg mintha csökkenne a valamikori elterjedési területe (Alföld déli tájegysége) és az azon kívüli területek közötti különbség, vagyis szinte mindenhol megfigyelik a kártevőt.

Április most sem adott jó időt a gyomirtáshoz. A hónap első felében a szél gátolta a permetezést, majd a szél és az eső együttesen. Most nyílik lehetőség a munkára, de a gyomok ekkorra már túlfejlettek, és a nedvességet és tápanyagot elszívták a kultúrnövény elől.

Fagykár a repcében

Gond van a repcével. Vas megyéből kaptunk fotókat meggörbült, a legtöbb esetben felhasadt szárral. A területen mért -7 – -8 oC-os fagyokat nem bírta a növény. Szerencsére nem totális a kár, de elég sok fagytünetet mutató növény található az állományban.

repce fagykár

Fagykár tünetei repcén – fotó: Polgárné Sarok Edit

Eléggé vegyes képet mutat a repceállomány így a virágzás kezdetén. Sok helyen látni az előbbihez hasonló, erős, vastag szárral, több elágazáskezdeménnyel rendelkező növényeket, míg a skála másik végén az alig kiemelkedett, vékony, egy virághozó szárat mutató növények vannak, s a kettő között többféle fokozat. Délen már virágzik az állomány, illetve melegebb fekvésben sok helyen, míg északabbra sárgabimbós vagy éppen az első bimbók kinyílása figyelhető meg. Az általam megfigyelt repcetábla az elmúlt hét (tíz) napban szinte semmit nem változott, nem haladt előre.

A fómás levélfoltosság (Leptosphaeria maculans) fertőzése általánosan megtalálható, mértéke egyelőre csak a gyenge szintet érte el, emelkedése nem vagy csak alig tapasztalható. Nagyobb gondot jelentenek a kártevők, mint az szokásos a tavaszi időszakban. Még mindig ott vannak a szárormányosok (Ceutorhynchus pallidactylus), illetve lárvájuk fejlődik a szárban.

A repcefénybogár (Meligethes aenaus) betelepedése tömegessé vált, bár az utóbbi napokban a bogarak rejtőzködtek. Amikor a napsütés veszi át az uralmat – tipikusan a következő pár nap –, akkor előjönnek, táplálkoznak majd. Ez különösen nagy kárral fenyeget a repce sárgabimbós állapotában, virágzás kezdetén. A legtöbb termelő védekezett már ellenük, de van, ahol az időjárás megakadályozta ezt, illetve az esők lemosták a szert a felületről. Az állományok szemlézése és az időben végzett kezelés rendkívül fontos.

repce

A repcefénybogarak rágnak, pusztítanak – fotó: Lepres Luca

Már megjelentek a repcebecő-ormányos (Ceutorhynchus assimilis) imágói a táblák szélein. A fenológiából eredően kárt még nem okoznak, de érdemes figyelni felszaporodásukat. Természetesen a rovarölő kezelések ezek ellen is hatnak.

repcebecő-ormányos

A repcebecő-ormányos már itt van – fotó: Lepres Luca

Halad a vetés

Felgyorsulnak a vetések. A talajállapot sokat javult, bár pillanatnyilag a nedves, sáros felszín néhol akadályozza a vetőágykészítést. Ez azonban csak egy-két napig áll fenn, a száraz talaj hamar beszívja a vizet, s az lefelé szivárog. A termelők többsége a naptár szerint megkezdte a napraforgó vetését, viszont az időjárás – esős napok – lassította, néhol megállította a munkát. A barkók (Tanymecus palliatus) mindenesetre már megjelentek – észlelési szinten – a táblákon. A hideg időjárás, hideg talaj lassú kelést vetít előre, ami viszont több időt ad a kártevőknek a károsításra.

Hasonló a helyzet a kukoricánál is, de e kultúránál még csak a legbátrabbak, meleg fekvésben kezdték meg a vetést. Hasonlóan a napraforgóhoz itt is megjelentek a barkók (Tanymecus dilaticollis), várják a csíranövényeket.

A kukorica még érzékenyebb a hidegre. Lassú csírázásra kell számítani, majd a jelentős melegedés segít a növénynek.

A tavaszi árpa már a bokrosodás kezdetén jár, az idei tavaszon lehetett időben vetni, akkor kedvező talajállapot volt. Betegségek még kevésbé jelentek meg a táblákon. Hasonló mondható el a borsóról is, egyenletes állományban 6-8 leveles növényeket láthatunk. A csipkézőbogarak (Sitonia spp.) még csak most fedezték fel a táblákat, egyelőre gyenge károsításról beszélhetünk.

borsó

Még alig fedezték fel a csipkézők a borsót – fotó: Tóth Miklós

Milyen állapotban vannak a csonthéjasok?

Sajnos ami kedvezett a szántóföldi kultúráknak, az nem segített a csonthéjasoknak. Virágzásban jött az eső és a lehűlés. A virágzás elhúzódik, a gyakori esők, a tartós nedvesség kedvező körülményeket teremt a moníliás virág- és hajtásszáradás (Monilinia laxa, M. fructicola) fertőzésének. A tünetek még nem jelentek meg, de ez jellemzően később történik meg, akár 2-3 héttel a fertőzés után mutatja a hajtás és a virág a jellemző képet.

A kajszi már elvirágzott, a korai virágzású fajtákon általános a fagykár, sok helyen az 100%-os. Szerencsére a később virágzó fajták virágai kisebb kárt szenvedtek, ott már láthatóak a kis gyümölcskezdemények.

Kajszibarack gyümölcsfa

Reméljük, ez megmarad, kajszi-gyümölcskezdemény – fotó: Tóth Miklós

Éledeznek a sodrómolyok (Pandemis spp.) és már megjelentek az első levéltetűpéldányok. Korán indul a levéltetvek felszaporodása, figyeljünk rájuk. E növénynél már láthatóak a moníliás hajtás- és virágszáradás tünetei.

kajszibarack moníliás tünetei

Moníliás tünet kajszin, ez még csak a kezdet – fotó: Tóth Miklós

levéltetvek kajszibarackfán

A levéltetvek már felfedezték a kajszit – fotó: Agroinform.hu

Az őszibarack hosszan virágzott, most kezdődik a sziromhullása. A moníliás betegség tüneteit még nem látni, viszont a tafrinás levélfodrosodás (Taphrina deformans) már megtámadta a kis leveleket, a kezdeti tüneteket felfedezhetjük.

A cseresznye teljes virágzásban van, e fajnál nem mutatkozik fagykár, mint ahogy a meggy sem mutat ilyen tüneteket. A monília viszont e fajoknál – különösen meggynél – komoly fertőzéssel fenyeget. Egy kezelés nem elegendő, a fővirágzásban mindenképpen kell egy második permetezés. Amennyiben a sziromhullás időszakában újabb esők jönnek – van rá esély –, úgy a kezelést ismételni kell.

A szilva elvirágzott vagy a sziromhullás állapotában jár. A poloskaszagú szilvadarázs (Hoplocampa flava, H. minuta) most rakja tojásait a csészelevelekre, majd onnan a kis lárvák berágnak a gyümölcskezdeménybe, most kell kezelni ellene.

A hűvös időjárás lelassította, késleltette a kártevők megjelenését, tipikusan a molyok – szilvamoly (Grapholita funebrana), tarka szőlőmoly (Lobesia botrana), barackmoly (Anarsia lineatella), almamoly (Cydia pomonella) – még nem jelentek meg. Egyedül a keleti gyümölcsmoly (Grapholita molesta) 5 imágója repült egy hét alatt a csapdába.

Az alma pirosbimbós, délen a virágzás kezdetén jár. A melegedés gyorsan kibontja a szirmokat mindenütt. Az almafalisztharmat (Podosphaera leucotricha) primer tünetei már ott vannak a hajtásokon. A fizikai eltávolítást és a kontakt szerekkel történő kezelést már megkezdték az üzemek, ez segít a szekunder fertőzések megelőzésében.

almafa

Megkezdődött az alma virágzása – fotó: Tóth Miklós

Megindult a varasodás (Venturia inequalis) aszkospóraszóródása, a fertőzési folyamatot az alacsony hőmérséklet lassítja. A melegedéssel mindkét kórokozó támadására, a lisztharmatfertőzés erősödésére kell számítani. Szokás szerint korán megjelent a levélpirosító almalevéltetű (Dysaphis devecta) tünete a kis hajtásokon.

almafa varasodás

Almalevél-pirosító levéltetű kárképe – fotó: Végső Péter

A szőlő fejlődése is lelassult, a termelők a gyomirtással alapozzák meg a szezont.

Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre vagy kíváncsi, kattints ide.

Vegyél részt Te is az Agroinform közösségi növényvédelmi adatszolgáltatásában!