Februári teendők a kertben

Januárra megjött a tél. Hideggel, hóval érkezett, mint a nagykönyvben, a langyos december után. Legalábbis errefelé, a Dunakanyarban ilyen volt az időnek járása, de befagyott a Balaton és Velencei tó is. A kertek is nyugovóra tértek. Február másodikán majd meglessük a mackókat, látják-e az árnyékukat a barlangjuk előtt. Mert ha igen, akkor még ne tegyük el a hólapátot – a népi hagyományra hallgatva. A metszőollókat viszont kézbe vehetjük.

Februárban már általában gyakoribbak a fagymentes napok, és az ősszel elmaradt bogyósok – ribiszke, málna – metszését pótolni lehet, mert különösen a piros ribiszke, de a fekete ribiszke is sietősen korán fakad. Elkésett metszéssel pedig megsértjük a rügyeket, gyengítjük a bokrainkat. A termő bokrok vesszőinek ritkításakor a letermett és elöregedett részeket tőből vágjuk ki.

Februárban pótolni lehet a ribiszke és a málna metszését

Törekedjünk arra, hogy a bokrok 7-8 erőteljes tág térállású vesszőből álljanak, amelyeknek legalább egyharmada egyéves legyen, ezzel biztosítva a folyamatos megújulásuk esélyét.

Metszésnél tartsuk szem előtt a vesszők folyamatos megújulásának esélyét – fotó: Shutterstock

Akinek konyhakertje is van a ház körül, és a téli napokon valamilyen vetéstervet is készített, ideje átnézni a vetőmagkészletét, mi maradt a zacskókban tavalyról. Első tennivaló, hogy megnézzük a tasakon a szavatossági időt, mert igen eltérő lehet a különböző zöldségmagok csíraképessége. Segítségünkre lehet az alábbi tankönyvi táblázat róla, a csírázóképesség %-ban kifejezve az a szám, amennyi 100 magból kicsírázik. Ez a zöldségmagvak esetében általában 80-90% közé esik.

A csírázási erély – nagyüzemi termesztők ezt magvigornak nevezik – pedig arról tájékoztat, hogy milyen gyorsan kel ki a mag, ami fontos lehet a csírakori, illetve kezdeti gombabetegségek elkerülése miatt.

A zöldségvetőmagok csíraképessége

Ennek jegyében most vegyük számba a korán vethető konyhakerti növényeinket.

Legkorábban a mák magvait szokták kiszórni, akár még a hóra is, hacsak nem tette meg valaki még tavaly ősszel, az őszi mákkal. Korai vetéssel ugyanis csökken az egyik kártevőnek – a máktokbarkónak – az esélye, mert a megerősödött növények úgymond kinőnek a bogár foga alól.

Lássuk, milyen zöldségféléket vethetünk februárban. Kezdjük a gyökérzöldségfélékkel.

Petrezselyem: általában február végén vethető, ha már felszikkadt a talaj – az idén lehet, hogy majd várni kell rá egy keveset –, és lehetőleg a kert lazább, még az ősszel mélyen átforgatott területén, ahol a gyökér növekedése nem ütközik tömörödött talajrétegbe. Aki csak a leveléért termeszti, az ugyan ezt a feltételt mellőzheti, de akkor ajánlatos levélpetrezselyem-fajtát keresni a kínálatban, mert azoknak egyébként sem nő mélyre a gyökerük.

A sárgarépa és a paszternák vetése is számításba jöhet február végén. A sárgarépaágyás kijelölésénél hasonlóan járjunk el, mint annál a petrezselyemnél, amelyiket a gyökeréért is vetettük. Nagy fajtaválasztékot kínálnak a gazdaboltok, érdemes tájékozódni a különböző tenyészidőhosszakról. Egy rövidebb tenyészidejű sor mellé egy hosszabb tenyészidejű fajtával is bővíthetjük a választékot, ami annyit jelent, hogy a 150-180 napos felszedés után egy hónappal lesz még egy jobban tárolható sárgarépánk is. Ezeknek ugyanis kb. 200-230 nap a tenyészideje, és általában kevesebb vizet tartalmaznak, azaz magasabb a szárazanyag-tartalmuk, ami javítja az eltarthatóságukat.

Közismerten korai vetésű a borsó is. Már 4-5 C^o körül beindul az élettevékenysége a borsóvetőmagnak, bár fajtája válogatja. A kifejtőborsók például többnyire jobban tűrik a hideget, ezért korábban is vethetők. Ha többféle fajtát vetünk, érdemes szakaszosan vetni, hogy egy ideig folyamatosan friss borsóval lássuk el a konyhát. Kezdjük a vetést a hideget jobban tűrő kifejtőfajtákkal, s fejezzük be a velőborsókkal.

Mi a kertben 20-30 centiméteres sortávot mértünk ki közéjük tavaly, mert ha mégis bele kellett nyúlni a kapával, kevesebb kárral járt a gyomlálás. A borsó fényigényes növény, fa alá, árnyékos helyre ne vessük, még az úgynevezett félárnyékot is rosszul viseli, nem köt magot, vagy apró, szorult szemeket találunk a hüvelyben, vagy – ahogyan a szakemberek mondják – a csőben. Megjegyzem, nekem pacskó marad a gyerekkoromból, anyám ugyanis mindig így nevezte, amiből kifejtette a borsószemeket.

Áttelelt sóskasor

A spenót is jól viseli a hideget, sőt, mi több, áttelelő fajtái is ismertek, amelyek 3-4 C0 hideget is elviselnek. Ráadásul rövid tenyészidejük miatt utánuk még akár más zöldségnövényeket is vethetünk, mint például babot vagy fejes salátát.

A fokhagyma is jól tűri a hideget

Külön említem ebben a sorban a fokhagymát, aminek őszi és tavaszi változata is van. Ilyentájt az őszi vetésűek már átteleltek, s sötétzöld leveleik kardszerűen merednek a föld fölött. Mi ugyan mindig gerezdeket duggatunk a talajba, de a tavalyi apró hagymákat is elültetem mindig, amelyek a hagymaszár végén hártyás burokban, a bulbában nevelődnek, s amelyekből apró kerek, gerezd nélküli fokhagymafejeket lehet majd felszedni ősszel.