Fellapoztam hát Dr. Szalai-Marzsó László: „Levéltetvek a kertészetben” című könyvét, amelynek alapján a kis mogyoró levéltetűvel sikerült is azonosítanom a világos, áttetszően halványsárga 2 mm-nél is kisebb testű tetveket. Igen ám, csak az a gond, hogy ez az apró termetű levéltetű a könyv szerint csak a Corylus avellana L., azaz a közönséges erdei mogyoró levelén él, a kerti mogyoró bokrok közül pedig egyik sem az. A könyvet még a hatvanas évek végén adták ki. Talán azóta ezek a levéltetvek is városiasodtak és egy urbánus levéltetű lehet már nem is olyan válogatós – gondoltam és tovább kerestem a lyukak okozóját. Merthogy a levelek fakó, fáradt zöld színét a tetvek idézték elő, arról máskor, más növények esetében már sokszor meggyőződhettem. Ezekért az apró lyukacskákért azonban lehet, hogy mégsem a tetvek a felelősek. Elkezdtem hát keresni a feltételezett felelősét, a mogyoró poloskát, (Phylus coryli) vagy inkább ilyentájt annak lárváit. Ezzel is volt egy kis gond, mert ezek a poloskák általában csak május vége felé kelnek ki az ágakra rakott és ott ki is telelt tojásaikból. Egyébként pedig a kifejlett poloskák úgyis levéltetvekkel táplálkoznak majd, azok meg ott vannak már a levelek főere mentén. Minden mindennel összefügg a természetben, hiszen majd elrendezik ezek a levéllyukasztó poloska lárvák felnőtt korukban a tetvek sorsát. Addig meg a tetvek csak potyogtassák a mézharmat ürüléküket az alsóbb levelekre. Némelyik levél ragacsos fele már úgyis annyira csillogott a napfényben, hogy nem kellett nagyon keresnem merre szívogatnak rajtuk a tetvek. Arra persze nem is gondoltam itt a város közepén hogy valamiféle rovarölő szert szórjak ki rájuk, amikor megpillantottam egy 3–4 mm-es hernyócskát az egyik levélen. Ez már nem mogyoró specialista kártevő volt. A néhány éve erősen felszaporodott és sokat emlegetett gyapjas pille (Lymantria dispar L.) hernyója kezdte hámozgatni a fiatalabb leveleket. Könnyű volt felismernem, hiszen volt alkalmam találkozni velük a bakonyi és mátrai erdőkben. Idén tavaszra pedig már a nógrádi erdőkben is nagyon felszaporodtak. ő tehát a felelős a karéjos szélű levelekért, s persze a hámozgatást is a rovására írtam. No de kanyarodjunk vissza még a mogyoró kártevőkhöz. Évekkel ezelőtt ugyanis volt alkalmam megismerkedni a mogyoró cincérrel (Oberea linearis L.) és a mogyorórügy gubacsatkájával (Phytoptus avellanae) is. A mogyoró cincérre akkor kezdtem gyanakodni, amikor a bokor egyes ágai furcsa torz formát öltöttek, majd sorban elszáradtak. Jobban szemügyre véve a dolgot – mármint a kárképet – kezdetben csak a levelek fonnyadtak, majd elszáradtak a hajtáson pedig apró kis lyukakat találtam. A cincér lárvája ugyanis a mogyoró vessző belsejében él s csak az ürülékét tolja ki ezeken a kis kerek nyílásokon. A bokor pedig az ilyen berágott helyeken göcsörtös kanyargós hajtásokkal próbálta pótolni veszteségeit, attól lett olyan torz, kusza állású némelyik ága. Akkor nem találtam más megoldást, mint a hervadó levelű ágakat levágtam, a vesszőket ketté hasítottam, s rendszerint elő is került a csontszínű pondró. Sok ága esett áldozatul ennek a fajta védekezésnek, teljesen mégsem sikerült megszabadítanom a mogyoró cincértől. Manapság is találok deformált elszáradt gallyakat a bokorban a tavaszi ritkító metszés idején. A mogyorórügy gubacsatkára pedig egy rovarász ismerősöm hívta fel figyelmem. Tavasszal az egészséges rügyek között itt-ott duzzadtabbak is megjelentek, amelyek később ugyan felpattantak, de már nem hajtottak ki. Atka nagyítójával meg is találtuk a rügypikkelyek között a kártevőket. Ezek a rügyek később beszáradtak és elhaltak. Ezek után jogos lenne a kérdés, hogy van-e még kártevője a mogyorónak? Utána is néztem a válasznak. Röviden; van. A mogyoróeszelénnyel (Apoderus coryli L.) ugyan ez ideig itt nem sikerült találkoznom, pedig erre a bokorra igazán ráillett az „állatorvosi ló” a maga növényvédelmi átvitt értelmében. A leírások szerint hasonló kis szivarokat sodor a mogyoró leveléből, mint amilyeneket a szőlőn szoktam látni június derekán. Soha sem hittem volna, hogy egy ilyen zajos, kipufogó gázzal ellátott, és még a közeli cementmű ismeretlen áldásával is kipótolt város közepén, ennyi kártevő képes megtelepedni egy ilyen kis zöld folton. Mindig azt gondoltam, hogy egy valamire való mogyoró ormányos, vagy mogyoró cincér inkább a mogyoró ültetvényeket részesíti előnyben és nem kíván urbanizálódni. Fenti tapasztalataim szerint rosszul gondoltam. Vagy nem magukra valamit is adó kártevők lepték el mogyoró bokraimat. drip