Mózer Petra, az RAGT Vetőmag Kft. termékmenedzsere részletes prezentációt mutatott be a szójatermesztés módszertanáról – hangsúlyos figyelmet fordítva a gépek és berendezések technikai hátterére. Nézzük meg az előadásból készített videót:
A szója termesztéstechnológiája
– A szója előveteményeit tekintve nem túl igényes növény. Ha ősszel okszerűen művelt talajba kerül és tápanyag-ellátottsága sem szegényes, akkor mind kalászos-, mind pedig kapás kultúrák után egyaránt vethető.
Célszerű rövid lekerülési idejű növényfaj után vetni, ugyanis így hosszabb idő áll rendelkezésre a talaj biológiai beérésére – illetve a termelő számára az alapos, gondos, igényes talajmunkák elvégzésére – amely rendkívül fontos tényező. – hívta fel a figyelmet Mózer Petra előadásában.
– A szója talajművelési rendszere hasonló a kukoricáéhoz, illetve a napraforgóéhoz. Azt, hogy forgatásos- vagy forgatás nélküli a talajművelés, azt az elővetemény határozza meg. Az előveteményt tekintve kései-, például a kukorica – vagy korai lekerülésű – mint például a búza – növényeket különböztetünk meg.
Nagyüzemi körülmények között a forgatásos-, a forgatás nélküli-, és a sávos talajművelési technológia is nagyon jól tud működni. A legfontosabb feltétel, bármely technológia mellett is köteleződünk el, hogy az eszközrendszer biztosított legyen a teljes gazdálkodási év során.
A szója növény rendkívül igényes a talaj kultúrállapotára, különös tekintettel a tápanyag-ellátottságra. Fontos, hogy nitrogén-ellátottság szempontjából önálló legyen a növény – tehát a tenyészidő során a plusz nitrogénbevitel nem javasolt.
Amennyiben foszfor és kálium kijuttatására van szükség, azt próbáljuk meg úgy ütemezni, hogy még az elővetemény talpon állása idején juttassuk ki, hiszen a szója számára bőven elegendő a jó tápanyag-ellátottságú talajok esetében az elővetemény után visszamaradt kálium és foszfor.
A vetés 12,5 – 45 – vagy 76 cm sortávolságra történik, attól függően, hogy milyen szója fajtát használunk. Mindhárom vetéstávolsággal elérhetőek szép termesztési eredmények.
Dél-Baranyában végzett termelési kísérletek több éves eredményei alapján úgy tűnik, hogy a 45 cm-es vetési sortávolság a legmegfelelőbb abban a régióban, hiszen stabilan ez a technológia adta a legjobb termésátlagokat.
12,5 cm-es sortávolság esetén problémát jelenthet a nem megfelelően végzett gyomirtás, hiszen utólag már nem tudunk sorközművelő kultivátorral gyommentesíteni – ugyanakkor a 45- és 76 cm-es sortávolságok esetében jól működhet a mechanikai gyomirtás is.
A következő ábrákon a 2018-as és 2019-es év talajhőmérséklet adatai látható, amelyek azért fontosak, mert
az optimális vetésidő 15 fokos talajhőmérsékletnél kezdődik.
Jól látható, hogy 2018-ban a májusi talajhőmérséklet stabilan 20 fok körül alakult, míg 2019-ben ugyanebben az időszakban csak 15 fok körüli talajhőmérséklet volt.
A 2019-es szójatermés Dél-Baranyában 4 tonna körüli átlagtermés volt, míg 2018-ban az 5 tonnát is elérte. A termésátlagok közötti nagy különbséget arra lehet visszavezetni, hogy 2019-ben a hűvös vetésidő mellett szenvedett a szója és nem tudott megfelelően fejlődni.
Érdekes megvizsgálni a csapadékeloszlás hatásait a szójatermésre. A dél-baranyai kísérletek két év eseteit mutatják be szemléletes példával. Míg 2019-ban az április és május csapadékosabb volt, addig 2018-ban szeptemberben kapott egy nagyobb esőt a szója állomány.
Pozitívumként jelentkezett, hogy a kései érésű fajtáknál az ezermagtömeg jelentősen megnőtt és ezáltal a termésmennyiség is nagyobb hozamot adott. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a másodlagos kórokozók elszaporodása gondot okozott ebben az évben. A csírázási problémákra a csávázószer nyújtott hatékony megoldást.
Korábban már volt arról szó, hogy az előveteményre kevésbé érzékeny a szója, mégis megemlítjük, hogy az általános vetési sorrend az őszi búza – kukorica – szója – őszi búza; vagy pedig a kukorica – szója – kukorica szokott lenni.
Kisebb gazdaságok esetében szokták alkalmazni a búza-kukorica-szója hármas forgót, vagy a kukorica-szója duót. Nagyobb gazdaságokban oda kell figyelni arra, hogy a két nagyobb területen termelt növényfaj ne érje el a 75% feletti területet, így ilyen esetekben jellemzőbb a 3 kultúra váltási fajsorrendje.
A szója fajtaválasztása sarkalatos pont.
Több szempont alapján érdemes mérlegelni, hogy melyik a legideálisabb fajta az adott gazdaságban. Oda kell figyelni a szója éréscsoportjának kellő kiválasztására, így el kell döntenünk, hogy korai-, vagy kései éréscsoportot tudunk hatékonyan alkalmazni a területeinken.
Ne válasszunk kései lekerülésű szóját gabona elé! Érdemes augusztus végi-szeptember eleji betakarítással számolni, hiszen egy megkésett aratás, vagy a váratlan többletcsapadék súlyosan veszélyeztetheti a következő év alapjait.
A szója növényvédelme
Szójatermesztésben fontos szerepe van az oltásnak és a csávázásnak.
Szója csak a klasszikus termőterületeken alkalmazható oltás nélkül, hiszen egyéb területeken fontos a nitrogénfelvételt segítő fajspecifikus rizóbium baktériumokkal történő oltás.
A fóma fuzárium-fertőzés elterjedése miatt egyre nagyobb jelentősége van a csávázásnak. Jelenleg hazánkban csak egy csávázószer engedélyezett, amely a nem vetőmag célra termesztett szója vetőmag esetében használható.
A lecserepesedés komoly gondot jelent a szójatermesztők számára – amelyre a küllős kapa nem minden esetben nyújt megoldást, hiszen gyakran vezethet a használata a szója szik alatti szárának károsodásához.
Güttler hengerrel átjárva a táblát, nagyon szép állomány mutatkozott – és amellett, hogy hasonló elven működik, mint a küllős kapa, hiszen a V-alakú henger-osztásaival megnyomja a lecserepesedéseket – mégsem tolja maga előtt a földet, így nem okoz mechanikai sérüléseket a szója állományban. Bátran ajánlom a használatát! – fűzte hozzá előadásban az RAGT Vetőmag Kft. szakembere.
A szója növényvédelme és gyomirtása nagy kihívás a termelők szemében.
A szójától való termelői "félelem" abból is adódik, hogy sajnos viszonylag szűk a szójában engedélyezett és alkalmazható növényvédő szerek és gyomirtó szerek palettája.
A legfontosabb, hogy a gyomirtást már akkor tervezzük meg, amikor kijelöljük, hogy a következő gazdálkodási évben melyik táblába kerül majd szója – hiszen az évelő kétszikű fajok állomány szinten már nem távolíthatók el a területről, így ezeknek a kiírtását el kell kezdeni már az előveteményben.
Fontos szempont, hogy olyan táblát válasszunk szójatermesztésre, amely nem fertőzött kétszikűekkel, illetve alapvetően nem gyomos terület.
A korábban már említett sorközművelő kultivátorozáson kívül a precíziós sávpermetezés gyakorlata is nagyon jól működhet szójában, hiszen ez költség- és permetszertakarékos megoldás is egyben.
A szójatermesztők számára még nagyobb kihívást jelentenek a toleráns és rezisztens gyomfajok elterjedése. Ezek ellen úgy léphetnek fel hatékonyan a termelők, hogy a vegyszeres és a mechanikai gyomirtást mindig kombinálva, egymást kiegészítve alkalmazzák.
Az invazív rovarok jelenléte és szaporodása sem kecsegteti pozitív hatásokkal a szójakultúrát termesztő gazdálkodókat. Augusztus végi betelepedésükkel a poloskák kifejezetten nagy kárt tudnak tenni a szója felső szintjein, ami komoly termésveszteséget is eredményezhet. Magyarországon a rovarölő szerek szójában csak eseti engedéllyel használhatók.
A szója öntözése NEM feltétlenül vezet termésnövekedéshez – de mi alapján jelentjük ki ezt?
Az előadásban bemutatott, Dél-baranyai kísérleteket végző gazdaság területein több táblán is öntözőrendszerek támogatják a termesztéstechnológiát. Ezeken a területeken azt az eredményt mutatták az öntözési kísérletek szója kultúrában, hogy nem hozott termésnövekedést a természetes csapadékellátottságon felüli öntözés.
Érdekes innováció szójatermelők számára, hogy a Debreceni Egyetem kifejlesztett egy Metagro nevű információs szoftvert, amely segítségével a gazdálkodó helyspecifikus információkat kaphat arról, hogy milyen mértékben indokolt a szántó területek öntözése. Ennek a használatával jó vízgazdálkodást folytathatunk és csökkenthetjük a területek degradációs folyamatait.
A jövőbe tekintve elmondhatjuk, ahogy a precíziós technológiák és a drónok használata is nagyban segítheti a szójatermesztés eredményességét, jövedelmezőségét. A dróntechnológia a tápanyagutánpótlásban és a betegségek- vagy rovarkártétel gyors feltérképezésében is nagy előrelépést jelenthet.
A szója betakarítása során lényeges, hogy 13-16%-os szemnedvesség mellett kezdjük el az aratást, az erre a célra pontosan beállított gépekkel.
Fontos a tárolás és szárítás a szója esetében, hiszen nagy értékű terméssel dolgozunk. A szóját 98%-os tisztaság mellett kezdjük el betárolni és a szemnedvesség ne legyen több 13%-nál.
A tárolást mindig úgy oldjuk meg, hogy ne okozzunk károkat a szója minőségében.
A részletes technológiai beszámolót Mózer Petra fejlesztői percei követték, amelyben az RAGT Vetőmag Kft. szója portfólióját ismerhettük meg. Tekintsük át a választékot az alábbi ismertető ábrák segítségével:
Szívesen tanulmányozná részletesebben az RAGT szakmai videósorozat előadásait?
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
