Ha nyár – akkor dinnye, ha dinnye – akkor árháború. Nem volt ez másképp a 2016-os szezonban sem, az elégedetlen gazdák idén is látványos demonstrációban törték-zúzták a dinnyét az egyik áruházlánc üzlete előtt, megítélésük szerint ugyanis a 15 eurocentes dinnyeárral lehetetlen helyzetbe hozták a termelőket, és bedöntötték a dinnyeexportot.

És szó szót követett: az áruházlánc visszautasította a vádakat, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara belátást kért a kereskedelemtől, majd elemezte a helyzetet, a Magyar Dinnyetermelők Országos Egyesülete kesergett és már csak egy új szezonban reménykedett, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára a túlkínálattal indokolta a helyzetet, az Agrármarketing Centrum pedig rendületlenül népszerűsítette a dinnyefogyasztást.

Ezek voltak a nyári dinnyecsata fejezetei. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) legfrissebb agrárpiaci jelentéséből pedig itt van minden elemzői információ, amelyet a szezonról tudni érdemes.

Az Európa-szerte tapasztalható kedvezőtlen időjárás miatt csökkent a kereslet a dinnye iránt, beszűkültek az exportpiacok, emiatt csökkentek a felvásárlási árak – áll a jelentésben. A promóciós program részben enyhítette az értékesítési nehézségeket.

dinnyeA dinnyeszezon felénél a termelők elég rendesen kétségbe estek – fotó: Soós Lajos/MTI

A magyar export elsősorban júliusra és augusztusra koncentrálódik, amikor a spanyol és az olasz görögdinnye elfogy a piacokról, és döntő hányada Csehország, Németország és Lengyelország felé irányul. Idén azonban az egész európai uniós piacon túlkínálat alakult ki, mert a júliusi változékony időjárás miatt mindenütt csökkent a fogyasztás, emiatt akadozott a magyar export is. Az unió piacán egyébként évente 785-865 ezer tonna görögdinnye kerül a belső kereskedelembe. A vezető görögdinnye-importőr Németország 230-270 ezer tonnát vásárol.

Az unió ugyanakkor évente 195-269 ezer tonna görögdinnyét importált harmadik országokból az elmúlt két évben. A legnagyobb mennyiségben Marokkóból, Costa Ricaból, Brazíliából, Panamából, Ukrajnából és Törökországból.

Magyarország 2002-ben még a világ harmadik legnagyobb görögdinnye-exportőre volt, a következő években azonban csökkenő tendencia jellemezte a hazai termesztést. Ennek ellenére volumenében ez az egyik legjelentősebb export zöldségfélénk, külkereskedelmi egyenlege évek óta pozitív.

A 2011-ben indult nemzeti dinnyeprogramnak köszönhetően az elmúlt években 5-6 százalékkal nőtt a dinnye termőterülete, melynek kétharmada Békés megyében található. Az oltott dinnye aránya már 70 százalék körüli. Nőtt a kisebb súlyú fajták, a mag nélküliek és a sárga belűek aránya is. Ez azért fontos momentum, mert fajtaváltás figyelhető meg az európai piacokon, a mini görögdinnye például egyre népszerűbb Európában, ezért Olaszországban már szinte lehetetlen eladni a 15 kilogrammosokat.

dinnye

Egyre népszerűbbek a mag nélküli fajták a praktikusság és a hosszabb eltarthatóság miatt – fotó: Shutterstock

A Budapesti Nagybani Piac kínálatában – a hazai szezont megelőzően (10–28. hét) – a dominánsnak számító görögországi és olaszországi mellett néhány hétre a costa rica-i, a marokkói, a panamai és a spanyolországi görögdinnye is megjelent. A belföldiek korábban, a 25. héten kerültek piacra: a gömb alakúból a csíkos (150 forint/kilogramm), valamint a sötétzöld (200 forint/kilogramm). A 29. héten már a hosszúkás, csíkos is megjelent (105 forint/kilogramm). A görögdinnye termelői ára átlagosan 16 százalékkal csökkent (85 forint/kilogramm) a 27–35. héten az előző év azonos időszakának átlagárához viszonyítva.

A budapesti fogyasztói piacokon a 27. héten 240-248 forint/kilogramm közötti  áron jelent meg a magyarországi görögdinnye. A kínálat bővülésével a 35. hétre 150-200 forintra csökkent az ára.

A megfigyelt budapesti üzletláncokban a 28. héten az egy évvel korábbinál alacsonyabb, 133 forint/kilogramm körüli áron jelent meg a hazai dinnye, a 35. héten már átlagosan 95 forint/kilogramm áron értékesítettek. Meg kell jegyezni, hogy a 22. héttől már nem volt import termék a megfigyelt budapesti üzletláncok kínálatában. A KSH adatai szerint a behozatal (elsősorban Görögországból és Olaszországból) 2016 első félévében 15 százalékkal, 6,35 ezer tonnára csökkent az előző esztendő azonos időszakához képest.

Az egy főre jutó éves hazai dinnyefogyasztás 2011-hez képest 20 százalékkal, csaknem 15 kilogrammra nőtt az elmúlt években – olvasható az Agrárpiaci jelentések Zöldség, Gyümölcs és Bor c. legfrissebb kiadványában.