Győrben egy hét alatt húszszorosára nőtt a sárgalapon csapdázott cseresznyelegyek száma, valószínűleg az ország többi részén is nőni fog a számuk. Aki úgy véli, hogy a fájáról túl sok kukacos (pontosabban nyüves) cseresznyét, meggyet szüretel és permetezéssel is védekezne a kártevő ellen, annak a kertbarátnak javaslom, hogy ő is helyezzen ki ragacsos sárgalapokat. A lombkorona felső szintjén és a déli oldalon működnek megfelelően. Sajnos létrázni kell de csigával, teleszkópos rúddal is megoldhatják a rendszeres leakasztását. Az alsóbb ágra függesztve csak egy-két héttel későbben jelzik az első egyedeket. Ekkor már késő, a termés nagyobb részét már „beköpték” a legyek.

Ahol megtalálták a sárgalapon az első legyeket ott számolni kell a napokat. Ha a szüretig még „beleférnek” a felszívódó Mospilanok (14 napos é.v.i.), akkor ezzel is permetezhetnek. Később már csak a kontakt készítmények, a Decis, a Karate 2,5 WG, a Karate Zeon 5 CS más néven a Full 5 CS, és a Kaiso Garden alkalmazható, 3 ill. 7 nap é.v.i.-vel. A kontakt rovarölőkkel ismételni kell, folyamatosan rajzik a légy.

A légy támadása előtt érő korai fajtákkal illetve a befőzés előtti beáztatással, válogatással is „megúszhatják” a permetezést. A kertészek beszámolói alapján, a fák négy oldalára, méterenként kiakasztott sárgalapok színburka is jól működik. Nem engedi be a legyeket a lombkoronába.

cseresznyelégy

Cseresznyelégy a sárgalapon – fotó: Zsigó György

Rigók túrják a tavaly ősszel komposzttal feltöltött magaságyás talaját, csőrükben kövér pajorokkal repülnek tovább. Az elvetett, palántázott zöldségek egészségesek. Valószínűleg nem egy kártevő cserebogár lárváira találtak rá a madarak, hanem pl. a korhadékevő rózsabogár pajorjára. A komposztban még hasznot is hajt, túr, kever segíti a beérési folyamatokat. Itt és most tehát nem kell ellene védekezni. (Kirepülése után a fémesen csillanó gyönyörű bogár gyümölcsfák, dísznövények bibéit rághatja, ekkor már a kártételével is számolni lehet.)

Más a helyzet az évek óta rendszeresen zöldségekkel bevetett parcelláknál. Ezekben felszaporodhatnak a drótférgek, a legyek és a cserebogarak lárvái. Ha nem tudnak ágyást váltani avagy nem lehet egy nyáron át parlagon és gyommentesen tartani (javaslom mustárral is bevetni) vagy abban legalább egy-két évig más növényt termeszteni, akkor kénytelenek a talajfertőtlenítő szerekhez nyúlni. Leszűkült a kémiai hatóanyagokat tartalmazó talajfertőtlenítők szerek száma. Maradt a Force 1,5 G és a hasonló hatásmódú Belem 0,8 MG, valamint a csak óvatosan használható Basamid G a III. kategóriások között.

pajor

Pajor – fotó: Zsigó György

Szerencsére megjelentek a biológiai készítmények, ilyen pl. a Biobest Parazita Fonálféreg elnevezésű tripszek, meztelencsigák ellen engedélyezett és a szélesebb hatású Artis. Ez utóbbi egy olyan gombatörzset tartalmaz, mely gátolja a talajban élő fonálférgek, drótférgek, tripszlárvák és cserebogárpajorok szaporodását. Az ismertető szerint gyorsan hat. Az Artis kis kiszerelésben is kapható, a cég honlapjáról összeollóztam a tudnivalókat.

A kemikáliamentes környezetkímélő technológiáért és a 0 napos várakozási időkért cserébe viszont óvatosabban kell bánnunk ezekkel az élő szervezeteket tartalmazó készítményekkel. A tárolásuknál, kijuttatásuknál, keverhetőségüknél szigorúan be kell tartani az előírásokat. Általában a felhasználhatósági idejük is rövidebb.

Próbálkozhatnak a riasztó hatású fokhagyma, a pohánka és a muskátli köztesvetéssel, vagy a salátával és a kerti szarkalábbal melyek pedig kicsalogatják a lárvákat. Hasonlóan gyűjtenek a félbevágott krumpligumók is. A vágási felülettel lefelé kell a talajba tenni, a védendő növény mellé. Időnként szedjék fel, az odagyülekező drótférgekkel, pajorokkal együtt. De nagyobb fertőzésnél inkább a fenti készítmények közül válasszanak.

Zsigó György, Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara

Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre és a rajzási táblázatokra kíváncsi, kattintson ide. Az Agroinform Növényvédőszer-adatbázisa elérhető ide kattintva.