A karalábé az egyik leghamarabb szüretelhető zöldség, ezért is érdemes a kertünkben teret engedni neki. Ráadásul akár nyersen, akár töltve, akár főzelékként vagy levesként is nagyon finom. Azon zöldségfélék egyike, melyek Európából kerültek az amerikai kontinensre, és népszerűsége azóta is töretlen.

Egyértelműen zsengén a legfinomabb, ezért is bíztatunk rá mindenkit, hogy adjon teret neki a kertjében, hiszen egészen biztosan nem fogja megbánni!

Ismerkedj meg a karalábéval

A karalábé a legrövidebb tenyészidejű zöldségfélék közé tartozik, termesztése pedig nem igényel különösebb szakmai tudást, vagy előképzettséget. A karalábé szára a föld felszíne fölött megvastagodik, és húsos gumót képez. Ez botanikai értelemben nem gumó, de mi ezért termesztjük, mivel ezt a részét fogyasztjuk.

fehér karalábé

Akár fehér-, akár lila, a karalábé nagyon finom, és persze nagyon egészséges is. Fotó: Pixabay

Plinius természettudományi munkájában hét káposztaformát írt le, melyek közül a vastag torzsájú, pompeji káposzta volt a karalábé őse. Lippai János, a magyar kertészek bibliájának is nevezett, Posoni Kert című művének Veteményeskert részében már foglalkozott a karalábéval. A karalábé azóta is megbecsült, szerény zöldségféle, mely számos kiskertben kap helyet.

Így termeszd a karalábét

Kora tavasszal, áprilisban kell kiültetni a karalábé palántákat, amikor már nem várhatóak fagyok. De a karalábét később is ültethetjük, akár még kora ősszel is. Mivel a karalábénak kicsi a gyökere, kevés talajból veszi fel a számára szükséges tápanyagot, így tápanyagban gazdag, jó víztartó képességű talajon kell termeszteni. Sok vizet igényel, hiszen a gumója csak így marad zsenge. Ha gyakran öntözzük, akkor sokkal hamarabb lehet megfőzni, sokkal finomabb marad, és kevésbé lesz fás.

Ügyeljünk rá, hogy ne ültessük a karalábét fák, vagy más árnyékot adó növények alá, hiszen így a növény keresni fogja a fényt, ezáltal felnyurgul, és a gumója fejletlen marad. A palántákat ültessük 40x20 cm távolságra. Fontos, hogy a talaja soha ne száradjon ki, így rendszeresen öntözzük, és kapáljuk, hogy a gyomokat is el tudjuk távolítani.

A korai karalábé gumói 6-8 cm, míg a késői fajták 8-12 cm átmérőjűek. Egyszerre ne ültessünk sokat, mert idővel sajnos fás lehet a karalábé. Ha télre szeretnénk eltárolni, azt homokban tehetjük, de figyeljük rendszeresen, hogy épek legyenek, és ne romoljanak el az esetleges rossz gumóktól az egészségesek.

Azért, hogy ne üsse fel a fejét a palántadőlés, érdemes gombaölőt szórni a talajra, és azt bekapálni. Ha túl alacsony számára a hőmérséklet, hamar felmagzik, és nem fejleszt gumót. Ha viszont túl magas a hőmérséklet, akkor szintén fejletlen lesz a gumója, és energiáit a lombjának növesztésére fogja fordítani.

A karalábé nem magányos növény, így nyugodtan ültethetjük a veteményesbe más zöldségfélék mellé. Kedveli a hónapos retek társaságát, de a paradicsom, a paprika, és a tojásgyümölcs sem zavarja.


Ha télre szeretnénk eltenni a karalábét, akkor ahhoz májusban, júniusban kell elvetni a magokat. A palántákat négy-öt hetes korukban kell kiültetni, 40x20 cm távolságra. Ezek a karalábék jóval testesebbe lesznek majd, mint korai társaik. A kiültetett palántákat rendszeresen kell öntözni, és kapálni, hogy a gyomok ne vegyék el a növény elől a tápanyagot.

A korai fajták akkor szedhetők, amikor a gumóik átmérője eléri a 6-8 cm-t, a késői fajtákat viszont 8-12 cm átmérőjű nagyságukban kell leszedni. A betakarításkor a növényeket gyökerestül húzzuk ki, majd tépjük le a leveleit, gyökereit pedig késsel vágjuk le.

Ezért fogyassz sok karalábét

A karalábé azért is olyan közkedvelt, hiszen egész év során fogyaszthatjuk, ráadásul számtalan módon. Csodás ízt ad a húslevesnek, de remek hússal töltve, önálló levesként, vagy főzelékként is. De nincs is annál finomabb, mint amikor frissen szedve a kertből megpucojuk, felszeleteljük, és nyersen elrágcsáljuk.

lila karalábé

A karalábé termesztése szinte gyerekjáték, így kezdő kertészek is bátran bele tudnak vágni. Fotó: Pixabay

A karalábénak nagyon nagy a víztartalma. Szervezetünk számára akkor a legértékesebb, amikor még kisebb a mérete, és friss. A karalábé értéke ugyanis a zsengeségében rejlik. Minél fiatalabb a növény, annál több vitamin és ásványi anyag található benne. Megtalálható benne a kálium, a szelén, a kalcium, a réz, a vas, a kén, a foszfor, a klór és a magnézium. A karalábé kálium tartalmának köszönhetően tisztítja a vért. Vitamintartalma is magas. Megtalálható benne az A-, B1-, B6-, C-, E-vitamin, folsav és pantoténsav.

A karalábé rosttartalma karbantartja a bélműködést. A karalábé serkenti a sejtanyagcserét, erősíti az immunrendszert, és megvéd a fertőzésektől. Emellett energiát ad nekünk, és fel is frissít. Javítja a koncentrálóképességet, és szervezetünk oxigénellátását. Fogyasztása erősíti a szívműködést, sőt, még a hangulatunkat is jobbá teszi, és segít csökkenteni a stresszt. Vízhajtó hatása miatt segíti a szervezetből a víz kiürülését, így a fogyókúrázóknak is nagy segítségére lehet.

A karalábé emellett véd az érelmeszesedéstől, és segít megkötni a szabadgyököket. A benne található kálium segíti szervezetünket a méregtelenítésben. A karalábéban található A-vitamin jótékonyan hat a légzőszervi megbetegedések esetén is. Segít a cukorbetegeknek a nehezen gyógyuló sebeiknél, a kálium és a kén enzimje, továbbá a C- és az A-vitamin találkozása pedig erős antibiotikum hatást vált ki a szervezetben.

Mivel tartósítan nem lehet, a legjobb mód, ha a megtisztított gumókat veremben vagy pincében, fagymentes helyen tároljuk, 0-4 Celsius-fok közötti hőmérsékleten. Érdemes rendszeresen átvizsgálni, és eltávolítani a rossz darabokat, nehogy tönkre tegyék az egészsége karalábékat.

Ettől lesz fás a karalábé

Ha nem akarjuk, hogy a karalábé fássá, vagyis fogyaszthatatlanná váljon, a következőkre ügyeljünk.

zsenge karalábé

A zsenge karalábé titka a rendszeres öntözés. Fotó: Pixabay

1. Ha nem öntözzük rendszeresen a karalábét, a száraz körülmények hatására a tenyészideje megnő, ezért fás lesz. Így, ha rendszeresen öntözzük, és ezzel gyors fejlődésre késztetjük, el tudjuk kerülni, hogy fássá váljon. Ez amiatt is fontos, mivel a karalábé nagyon sekélyen gyökerezik, ezért szüksége van a folyamatos öntözésre.

Azonban, ha egyenetlen módon öntözzük, könnyel felrepedhet, így a rendszeresség elengedhetetlen az öntözés terén. A fásodás a gumó alsó részén kezdődik, ezért itt tudjuk ellenőrizni, hogy a zöldség mennyire zsenge. Ha a kés ellenállás nélkül hatol a gumóba, a növény nem fás.

2. A túl későn betakarított karalábé egészen biztosan fás lesz.

3. A rövid tenyészidejű, fehér karalábé, ha nem szedjük le időben, szintén biztosan fás lesz.

Ügyeljünk tehát az öntözésre, és a megfelelő időben történő betakarításra, hogy zsenge karalábét falatozhassunk.