A közétkeztető cégek a 44 százalékos élelmiszer-infláció, a megsokszorozódott energiaárak és a béremelési kényszer miatt ismét szorongatott helyzetbe kerültek - írja a vg.hu

menza

Az előzetes várakozásokkal ellentétben a menzai étlapokat sem kellett átírni – fotó: pixabay.com

Legfeljebb 20 százalékos díjemelésből kellene végigvinni a tanévet

Nem okozott élelmiszer-ellátási problémákat az ukrajnai háború, szerencsére az alapanyag-szállítás is folyamatos maradt, így az előzetes várakozásokkal ellentétben a menzai étlapokat sem kellett átírni. Jó hírt jelent az is, hogy az idei tanévben az előfizetések és a lemondások száma a békebeli szinten stabilizálódott. Azonban ezzel már véget is értek a kedvező hírek az iskolai menzákkal kapcsolatban, mert a közétkeztető cégek számára minden más körülmény kedvezőtlenebbé vált.

A tavaly még túlzónak tartott menzai áremelési igényről napjainkra kiderült, hogy még a tanév feléig sem fogja fedezni a tényleges költségnövekedést.

Ágazati becslések szerint a reális szolgáltatásidíj-emelés 30 százalék körüli lett volna, de a közétkeztető cégek az önkormányzatokkal általában csak 20 százalék körüliről tudtak megállapodni, van ahol arról is csak két lépésben.


Rugalmas árazást szerettek volna bevezetni a szektorban az inflációs nyomás és az ingadozó energiaárak miatt

Sáfár Ferenc, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) közösségi étkeztetési szekciójának vezetője beszélt a vg.hu-nak arról, hogy az élelmiszer-infláció novemberben 44 százalékra nőtt, ami a menzai cégek gazdálkodását rendkívüli mértékben megterheli, tekintettel arra, hogy a költségszerkezetük nagy hányadát éppen az élelmiszerek beszerzése teszi ki.

Hatalmas probléma az árak tervezhetetlensége, szinte általánossá vált, hogy néhány nappal az esedékes emelés előtt értesülnek az új árakról, amikor az aktuális étlap már régen összeállt, és csak utólag lehet finomhangolni a részleteket

– fogalmazott a szekcióvezető. A szakmai szervezet illetékese szerint az infláció és az energiaárak emelkedése nyomán az élelmiszer-beszállítókkal szemben a cégek elveszítették az alkupozíciójukat.

menza

Az élelmiszer-infláció már novemberben 44 százalékra nőtt, ami a menzai cégek gazdálkodását rendkívüli mértékben megterheli – fotó: pixabay.com

Nem lehet látni, hol áll meg a folyamat

Az infláció munkaadóként is terheli a cégeket, a dolgozók megtartása érdekében a bérfejlesztés elkerülhetetlen. A közétkeztetők egy része már tavaly szeptemberben 15 százalékos béremelést hajtott végre, az idei évben pedig legalább ilyen mértékben kell tovább növelni a fizetéseket. Ez tovább emeli az önköltségeket és egyúttal a tervezhetetlenséget is, hiszen meg kellene becsülni, hogy a szolgáltatási szerződések díjtételeit 2023-ban mennyivel módosítsák.

Az éves inflációs adatokra vár a szektor egy része, aki viszont nem ehhez kötötte az automatikus idei díjemelést, most komoly alkudozásra kényszerülhet

– mondta Sáfár Ferenc.

A mai bizonytalan időkben előre tervezni szinte lehetetlen. Sáfár Ferenc szerint ez a tervezhetetlenség nagyon megnehezíti a munkát, de ahogy fogalmazott: a szakma helytáll, mert nem csökkent a szolgáltatási minőség és alapvetően az étlapokhoz sem nyúltak hozzá.

menza

A közétkeztető cégek a 44 százalékos élelmiszer-infláció, a megsokszorozódott energiaárak és a béremelési kényszer miatt ismét szorongatott helyzetbe kerültek – fotó: pixabay.com

Drágulhat a menza tanév közben is?

Kérdés, hogy a gyermek-közétkeztetés emelkedő költségeiből mennyit vállalnak át 2023-ban az önkormányzatok.

Ezen a téren hazánkban nem egységes a gyakorlat, hiszen az adott önkormányzat pénzügyi helyzetétől, anyagi mozgásterétől is függ, hogy az óvodai étkezési díj, valamint az iskolai étkezés ára az adott helyen hogyan változik.

Egy ebéd ára nagyon eltérő lehet országrésztől függően is, az árazás mikéntje általában üzleti titok, hiszen a költségek sem azonosak, számtalan összetevőjük van.

A vg.hu körképe szerint az állami intézményekben az iskolai ebédért javarészt 500–800 forint közötti összeget fizetnek a szülők, ami már az önkormányzatok által támogatott ár.