Idén újra a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ alá tartozó Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet Katonatelepi Kutató Állomásán várták a látogatókat. Nem mellesleg ez a világon az egyik első szőlészeti és borászati kutatóhely.

A helyszín előéletéhez szorosan kapcsolódik az 1838-ban Ádámföldén (Mošurov) született Mathiász János szőlőnemesítő neve, akinek a munkássága világviszonylatban is egyedülálló, 3700 fajtát nemesített ki. 1898-tól kezdődően építette ki birtokát Katonatelepen, ahol nemcsak nemesített, szaporítóanyagot és szőlőt is termelt, bort is készített.

Idén hat nívós előadást hallhattak az érdeklődők, köztük szakmabeliek, de átlagemberek is – köztük Szlovákiából jómagam és egyik barátom – akiket a kíváncsiság vezérelt a helyszínre. Az előadások tartalmát itt nincs mód részletezni, így csak a témákat említem. Szó volt a magyar gabonaipar múltjáról, jelenéről s jövőbeli irányairól, egy új kecskeméti gabonáról, korunk étkezőasztalának választékáról, biotermékekről és különleges borokról, multifunkcionális tógazdaságok kapcsán a természeti erőforrás gazdálkodásról, végül a bor és a gasztronómia kapcsolatáról, sokszínűségéről.

Az előadások után, déli tizenkettő körül következett az egynapos program második része. Kezdetnek Kecskemét neves tárogatósa, Szabó Sándor játékát élvezhették a jelenlévők. Majd jött a termékáldás. A felvonultatott termékek, termények között sokféle volt. Kecskemét Város Bora és a városi borverseny borai.

szőlő

Asztalok egész sorát töltötte meg egy válogatás a Katonatelepi Kutató Állomás kék, rózsaszínű és fehér csemegeszőlőiből.

Nem hiányozhattak a gabona- és sütőipari termékek sem. Bő választékot vonultatott fel a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. standja. Kóstolni is lehetett; a felhozatalból: „Beledobálós” gyümölcsös süti teljes kiőrlésű tritikálé liszt és búzaliszt felhasználásával, sajtos tallér GK Fehér tönkölybúza felhasználásával, mézeskalácsfűszerrel gazdagított répatorta kékbúza liszt felhasználásával. Kenyerekből volt más mellett 100% világos tritikálé őrleménnyel készült és 25% teljes kiőrlésű kék búza őrleményes is.

GKI

Kenyerekből volt más mellett 100% világos tritikálé őrleménnyel készült és 25% teljes kiőrlésű kék búza őrleményes is.

A kiskunfélegyházi Félegyházi Pékség méretében kisebb, de illataival, színeivel hívogató termékekben szintúgy gazdag asztalán kenyerek, pogácsák, zsemlék, különféle töltelékű péktermékek sorakoztak.

kenyér

A Félegyházi Pékség is gazdag asztallal készült.

Asztalok egész sorát töltötte meg egy válogatás a Katonatelepi Kutató Állomás kék, rózsaszínű és fehér csemegeszőlőiből. Mazsolafélék is kikerültek, közte a magnélküli Kismis lucsisztüj fajtából. Itt is volt mit kóstolni: friss szőlők, próbaképpen készített must, kompót fehér s kék szőlőből, kétféle szőlőlekvár, ivólevek két fehér, egy kék s egy rózsaszínű fajtából. Különös zamata okán kedvencem a Vénuszdombiból készült volt.

Bármelyikről kérdezhettük a Katonatelepi Kutató Állomást képviselő Flórián Lászlónét, Keresztesi Istvánnét és Zoboki Zoltánt, általuk értő válaszokkal gazdagodott tudásunk.

bor

A borok között igazi különlegességek is voltak.

Szlovákiából a zselízi (Želiezovce), bio mezőgazdasággal és kereskedelemmel foglalkozó Biocentrum, s. r. o. volt jelen. A boros asztalsornál mutatták meg, hogy lehet még meglepő ízekkel előállni. A céget képviselő Palik Gábortól és Jankovics Ivántól megtudtam, az itt megkóstolható boraik már mind kaphatók. Hallottak például ananászból vagy paradicsomból készül borról? Ízeik elsőre szokatlanok, hisz bor kapcsán agyunk alapvetően a szőlő aromáinak emlékét keresi elő a múltból, de ahogy tovább ízlelgettem, egyre jobbak lettek. Nem mindennapiak az biztos.

Jövőbeli tervekről annyit árultak el, hogy „következő, még megvalósításra váró ötletünk a sárgarépából és a céklából készítendő bor.

A kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézet Zrt. – amint azt képviselőik, Dunai Nóra Viktória és Gyurkó Diána elmesélték – 2014 óta vesz részt a rendezvényen, akkor kapták az első felkérést. Idei asztalukon főleg paprikákat vonultattak fel. Láttuk, milyen termést hoz egyebek mellett a Palotás F1 fűszerpaprika, a Globál csípős cseresznyepaprika és a Bihar F1 paradicsompaprika hibrid. Volt még dinnyéjük, de még mekkorák, úgy 10–12 kg-os Grizzly F1 példányok. Náluk magyar termésből készült, 100%-os paradicsomlevet kóstoltunk. Maga volt a tömény természet.

zöldség

Paprikafajtákat mutatott be a kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézet.

Feltétlenül említést kíván a rendezvény ötletadóinak, egyben alapítóinak neve. Egyikük Dr. Hajdú Edit szőlőnemesítő, genetikus szakmérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, aki a kecskeméti Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet már nyugalmazott munkatársa. Másikuk, kedves ismerősöm, Dr. Matuz János DSc., aki a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. búzanemesítője, nyugalmazott igazgatója, és a Szegedi Tudományegyetem professzor emeritusa.

Az előadásokból felcsipegetett információhalmaz, a bemutató nyújtotta, szemet gyönyörködtető látvány s az ízlelőbimbókra ható kóstolási lehetőségek összességében olyasmit nyújtottak, ami alapján kijelenthető: megérte elmenni.

Írta és fényképezte: Csibrányi Zoltán