Pedig néhány további apró gondoskodással elejét vehetjük tavaszi csalódásunknak, amikor azt tapasztaljuk, hogy elpusztult, vagy foltos lett a gyep, újra kell telepíteni, a kerti utak sózása miatt számtalan növényünket pótolni kell, oszlopos fenyőink ágai a hó súlya alatt deformálódtak. A hirtelen lehullott hó különösen az oszlopos alakú fenyőfélékre jelent veszélyt. A vastag hótakaró lehúzza az ágakat, esztétikailag előnytelenné deformálva a fa oszlopos karakterét. Fiatal korban az ágakat, gallyakat lazán kössük össze, rögzítsük egészen a csúcsáig a fatörzs részéhez. Idősebb fenyőknél le kell rázni az ágakról a havat, ameddig elérjük.


A hó eltávolítása nemcsak fenyőinket érinti, mert károsítja a kerti utakat, járdákat, előkertet, lépcsőket is. Sajnos nálunk nagyon elterjedt a közönséges konyhasó használata, ami mindent tönkretesz, és végső soron a jegesedési gondot is csak ideiglenesen oldja meg. A sok sózással kertünk életét is veszélybe sodorhatjuk, ugyanis a só a talajban gyorsan mozog, s egyfajta szikesedési folyamatot indít el. Ne sajnáljuk hát a fáradságot a hólapátoláshoz, s utána csak jegesedés esetén szórjuk fel az utat homokkal, faforgáccsal, fahamuval, vagy apró szemcséjű murvával. Ezeknek az anyagoknak több szerepük van, elsősorban jó a vízmegkötő képességük, s érdes felületük miatt megfelelő csúszásgátlók. Ha a hórétegre víz esik, vékony jégréteg képződik, lezárja a légteret. Mindez a fűcsomók szívlevélrothadását idézheti elő, vagy fokozza a hópenész megjelenését. Bármilyen furcsán is hangzik, ellene a gereblyézés módszerét ajánljuk. Sokat segít a jégtakaró megtöréséhez, így a fűcsomók levegőhöz jutnak.