Miért mondom ezt? Mert a közelmúltban rendre másként válaszolt a kert, a gyümölcsös, mint azt a növényvédős előrejelzők prognózisai jelezték. Enyhe tél után sok kártevőre számított a gazda, a kertész, de az aszályos hőség visszafogta a felszaporodásukat. Az idén azonban a hőségnapokhoz csapadék is társult, igyekezve betartani Medárd ígéretét. Így aztán a rovarosnak ígérkező év gombás is lett.

Hogy miért ígérkezett rovarosnak ez az esztendő? Mert bizony tavasszal a jól telelt talajlakó kártevők már korán kimutatták a „foguk fehérjét” - bocsánat a mandibulájukét, hiszen a lótücsöknek a páros rágószervét mandibulának nevezik a rovarászok, vagy tudományosabban az entomologusok. A gondot pedig csak fokozta, hogy a házi kertben használható készítmények közül csupán a már nyugdíjkorhatárát is betöltő Arvalin maradt - most éppen LR jelzéssel, ami a lótetű s az egér ellen egyaránti alkalmasságát jelzi - a gazdaboltok polcain, a többi bevált rovarölő forgalmazását visszavonta az EU konform hatóság. Csak halkan jegyzem meg, ennek az LR változatnak az engedélyokiratán is ez év vége az engedély határideje.

Visszatérve napjaink júliusához, azt is számításba kell venni, hogy ez a hónap a szabadságok ideje is. Aki teheti, bizonyára kicsit magára hagyja a kertet, pedig most kezdődnek a kerti szüreti napok. A karalábé, a hagyma, a paprika, paradicsom és uborka érik, de szedni lehet a cukkinit és csillagtököt is. Nehéz feladat elé állítja tehát a konyhakertészt, ha a felsorolt növényeken valamelyik kórokozó, vagy kártevő mégis felüti a fejét, mert ilyenkor már csak igen rövid élelmezés-egészségügyi várakozási idejű szerekhez lehet nyúlni.

Ha a Medárd karja átnyúlik júliusra is, akkor könnyen szembekerülhetünk a peronoszpóra és fitoftóra gombákkal, amelyeket rézkészítményekkel lehet megállítani, de legjobb megelőzni, mert ha a fitoftóra levélbarnulást, száradást okozó tüneteivel már megjelent, szinte csak a visszaszámlálás marad a paradicsomnak. A burgonya is nagyon érzékeny erre a gombás betegségre, nem hiába nevezték el burgonyavésznek is. A párás meleg pedig közismerten a peronoszos időt jelenti a szőlős gazdának, a peronoszpóra gomba neve után. A lisztharmat gombákat sem szabad figyelmen kívül hagynunk. Magam ugyan még úgy tanultam, hogy vagy lisztharmat, vagy peronoszpóra, merthogy a száraz meleg a lisztharmatnak kedvez, a párás meleg pedig az olajfoltokkal jelentkező peronoszpórának, a kettő pedig egyszerre nem-igen fordul elő. Azóta viszont már többször találkoztam a két gomba tünetével akár egy levélen is, ami mintha felülírná ezt a vagy-vagy szabályt.

A lisztharmat gombák ellen kén hatóanyagú készítmények mindig beváltak, de sajnos sokszor a perzselés kockázatával együtt, ezért érdemes jobban tájékozódni a kezelendő fajta, a kiszórt lémennyiség, koncentráció, azaz hígítás s szerválaszték tekintetében a szaktanácsadó gazdaboltokban.

Rovaros év

Említettem, hogy rovaros évre készültek a növényvédősök. A levéltetvek és az atkák igyekeztek is igazolni a jóslatokat. Még a paradicsomon, babon s káposztán is ott feketéllenek a levéltetvek a szőlő levelein pedig gyakran találkozni az atka jelenlétére utaló apró dudorokkal. És ha már szőlőről is szó esett, fordítsuk figyelmünket egy pillantásnyira a kert gyümölcsfái felé is. A cseresznye, meggy már leérett, le a málna és ribiszke is, de a csonthéjasokon a moníliától elszáradt gallyakat érdemes még nyaralás előtt lenyesni. Ne tartsunk fel tenyészetet belőle! Van aki egy lombfertőtlenítő rezes permetezést is javasol a biztonság okán.

Az idén a szilva is jobban mutatja magát - vannak almás és csonthéjas évek, bizonyára észrevették a kert tulajdonosok melyik év milyen. A gyümölcsfákon is megtalálni a tetveket, különösen ha fénylenek a levelek s sok hangya szorgoskodik vonulva az ágakon. Itt érésidőtől függően - a szilváé még messzebb van - lehet megválasztani a megfelelő rovarölő szert ellenük.

Befejezésül essék szó a kerti virágokról is. Az egyik gond az öntözés szokott lenni. Ezért a nedvességmegtartása is fontos lehet a virágágyásban. Ennek egyik eszköze a gondos, alapos gyomlálás és az alaposan megöntözött talaj fűnyesedékkel történő takarása.

És júliusban esedékes a rózsa szemzése is. Már akinek van rózsája is díszkertben és ráadásul van türelme is ilyen kerti kedvteléshez. A szemet akkor vágjuk ki - szemzőkéssel persze, mert egyszerű bicskával kicsi az esélyünk a sikerre - a nemes, tehát a kiválasztott rózsa szemző hajtásáról, amikor a virága már hervadásnak indult. A vad alanyt pedig akkor tartják érettnek a szemzésre, amikor a bevágott „héja” könnyen elválik a farésztől. Ezt a T alakú bemetszéskor már könnyen meg lehet állapítani és ebbe a nyílásba a héj alá kell behelyezni a nemes szemet, majd vízbe áztatott rafiával, vagy nedvességmegtartó rugalmas kötöző szalaggal körbe csavarva bekötözzük, úgy hogy csak a szem nézzen ki a kötöző szalagból, elkerülendő hogy kiszáradjon a seb.

Ha szerencsénk is van - mert abból mindenhez kell csipetnyi - akkor őszre már összeforrt a vad s nemes rész, tavasszal akár virágozhat is kedvünkre.