A híreket követők számára valószínűleg nem meglepő, de most már tudományosan megalapozott, hogy a mai születésűek sokkal több szélsőséges ilyen eseményt fognak átélni. A klímaváltozás pedig az áradások, hőhullámok és erdőtüzek bekövetkeztének esélyét is növeli. – számolt be a Greenfo.
A szakértők úgy jutottam erre a következtetésre, hogy összevetették:
- a hőmérséklet globális alakulását,
- a szélsőséges időjárási jelenségekre vonatkozó előrejelzéseket,
- a népességi adatokat és
- a várható élettartamot.
Különböző forgatókönyvek
A kutatók számításai azt mutatták, hogy az 1960-ban születettek átlagosan 2-6 hőhullámot tapasztalnak meg életük során.
A 2020-as születésűk, függően attól, hogy a felmelegedés mértékét meg tudja-e az emberiség állítani 1,5 C°-nál, más arányban találkozhatnak szélsőségesen meleg, kánikulai időjárással.
- 1,5 C° felmelegedés esetén 10 és 26 kánila között élnek át életük során,
- 2 C°-os emelkedés esetén ez már 15-29 kánikula megélését jelentheti,
- de ez a szám akár 21-39 is lehet, ha a kormányok nem dolgoznak ki megfelelő klímastratégiát.
Egyéb időjárási szélsőségek is várhatók
Áradások, aszályok, hőhullámok és ezekből származó terméskiesések... a ma 40 évet még el nem ért korcsoportok teljes életük során egyre gyakrabban, a korábbi időkben sosem tapasztalt mértékben élhetnek át majd ilyen jelenségeket. – tette közzé a Brüsszeli Szabadegyetem munkatársa és a tanulmány vezető szerzője, Wim Thiery.
A kutatási eredmények figyelmeztetnek, hogy a most fiatalok későbbi biztonságát jelentős veszély fenyegeti. A kutatók hangsúlyozzák, a kibocsátás nagymértékű csökkentése szükséges.
Áradások, aszályok, hőhullámok tehetik tönkre a termést – fotó: Pixabay
Különösen a Közel-Keleten és Észak-Afrikában várhatóak szélsőséges időjárási jelenségek. A probléma súlyossága kapcsolatban áll azzal is, hogy alacsonyabb vagy magasabb átlagjövedelmű országok fiataljairól van-e szó. 5,6-6-szorosára nő a kockázat Afrikában, a Szaharától délre született gyerekek esetében. De itt Európában sem lehetünk nyugodtak, a ma gyermekei négyszer annyi ilyen időjárási jelenséget fognak átélni, mint elődeik.
De van jó hír is
Katja Frieler, a Potsdami Klímakutató Intézet szakértője elmondta, hogy a fosszilis energiahordozók használatáról fenntartható forrásokra átállva van esélyünk 1,5 C°-ban megállítani a Föld felmelegedésének mértékét. Konkrétan világviszonylatban 24%-kal csökkenne a szélsőséges időjárási jelenségek száma. Így nagy terhet vehetünk le gyermekeink klímaszorongással terhelt vállairól. lekerülhet a gyermekeink válláról a klíma.
Már látjuk az előjeleket
A jelenlegi kukoricatermés már napjainban is mutatja, milyen kiszolgáltatott a mezőgazdaság a klímaváltozásnak. Láthatjuk, hogy akár egy táblán belül is előfordult, hogy más-más mennyiségű csapadék érte, vagy az egyik részét egyáltalán nem érte eső, de nagyobb területeket figyelembe véve különösen megállapíthatóak a változékony idő hatásai. Több helyen teljesen megsemmisült a kukoricatermés, és a szakértők nem túl reménykeltő jelentései szerint az még csak a folyamat elejét jelenti.
