Februárban már a tavaszi vetéstervek újragondolása szokta lekötni a kertészkedőkedvűek figyelmét. Volt idő, amikor a mákot is kiszórhattuk a hóra, hogy mire felébrednek a kártevői, már kinőjön a foguk alól. Sokszor az ilyen korai vetéssel megspórolhattunk egy növényvédelmi kezelést is. Manapság talán már csak a hagyománykedvelő, falura vagy tanyára költözött városi fiatalok próbálkoznak a mák hóra vetésével.
Felénk idén északról idelátogató fenyőrigórajok lepték el a városi park fáit, különösen a Celtis occidentalis – nyugati ostorfa – bogyóit kedvelik, a kerti etetőnkre nem tartanak igényt. Korábbi években hasonló télen a szép színes, bóbitás csonttollú – Bombycilla garrulus – madarak lepték el ezeket a fákat.
Észrevehetően meghosszabbodott a nappali órák száma, eljött az ideje, hogy körülnézzünk a gazdaboltban is. Legutóbb áttekintettük, hogy konyhakerti növényeink vetőmagvai meddig őrzik meg csírázóképességüket, és ennek ismerete birtokában most pótolhatjuk a hiányzó – esetleg lejárt szavatosságú vagy már csökkent csírázóképességűnek ítélt – vetőmagokat készletünkben.
Egyúttal érdemes a szabadforgalmú növényvédő szerek választékát is számba venni, ha már ott járunk, mert évről évre szűkül a házi kertekben felhasználható készítmények kínálata is. Legutóbb az éppen soron következő első kezelésekhez a lemosó permetezőszerekként használt ásványi olajok kerültek a tiltólistára. Erre a célra ugyan számos kedvezőbb hatékonyságú olajos réz-, kénformulációval találkozhatunk a polcokon, de növényi olajalapú készítményt is kaphatunk, tehát a helyettesítés e téren nem okozhat gondot.
Bár a bogyókat kedvelik a legjobban, azért ne feledkezzünk meg a madarakról – fotó: Shutterstock
Végül tekintsük át a korai vetésre alkalmas növények választékát is. Hogy vetésükre mikor kerülhet sor, erre most nehéz lenne válaszolni, meg kell várnunk, ha majd annyira felszikkadt a talaj, hogy elbírja a kerti szerszámokat. A vastag hópaplan láttán erre nyilván még várni kell. A zöldborsó közismerten a korai vetésű növények közül való a már említett mák után. A borsóvetőmagnak már 4-5 Co körül beindul az élettevékenysége, de figyeljünk arra is, hogy ez nem általános érvényű szabály, egyes fajták kevésbé viselik az alacsony hőmérsékletet.
A kifejtő borsók például többnyire jobban tűrik a hideget, ezért korábban is vethetők. Ha többféle fajtát vetünk, érdemes szakaszosan vetni – régebben ezt zöld szőnyegként emlegették –, hogy egy ideig folyamatosan friss borsóval láthassuk el a konyhát. Kezdjük a vetést a hideget jobban tűrő kifejtőfajtákkal, s fejezzük be a velőborsókkal. Még egy aranyszabályt érdemes megjegyezni:
borsót még félárnyékos helyre se vessünk, mert a borsó fényigényes növény.
Fa alá, árnyékos helyre tehát ne vessük, még az úgynevezett félárnyékot is rosszul viseli, nem köt magot, vagy apró, szorult szemeket fogunk kifejteni a hüvelyből. És a kártevők is szívesebben telepednek meg ezen a helyen.
Borsót még félárnyékos helyre se vessünk – fotó: Shutterstock
A hidegtűrő növények közé sorolható a sárgarépa is, hiszen csírázása 2-3 Co-nál már megindul, és a kisebb fagyokat is elviseli. A spenót is jól viseli a hideget, sőt mi több, tavaszi fajtái is ismertek, amelyek 3-4 Co-os hideget is elviselnek. Ráadásul rövid tenyészidejük miatt utánuk még akár más zöldségnövényeket is vethetünk, mint például babot vagy fejes salátát.
A korai vetést tűrő zöldségfélék között emlegetik a vöröshagymát, a sóskát, petrezselymet is, de ezek vetésével márciusban sem késünk el. Ekkorra időzítsük a fokhagyma tavaszi duggatását is. Akik korán szeretnék fokhagymával ízesíteni a tavaszi ételeket, azok már úgyis ősszel elduggatták a gerezdeket, és a hó elvonultával a sötétzöld levelek már ott sorolhatnak a konyhakertjükben. Mert tudnivaló, hogy fokhagymából van tavaszi és őszi változat, amit nem célszerű összecserélni.
_fill_540x300_0.jpg)
