A konyhakertben s a gyümölcsfák között is sűrűsödnek a feladatok ilyentájt. A szikkadt talajon már vethetjük a borsót, a hagymát, esetleg sárgarépát, petrezselymet.  Kedvezőbb évjáratokban ugyan márciusra már sorol is a borsó vetése, idén azonban sok helyen várni kellett, hogy „pirkadjon” a föld, gond nélkül rá lehessen menni. Kenődő sáros talajon nem érdemes sietni a kertészkedéssel, több bosszúságot termelünk magunknak, mint levesbe valót. Borsó vetésével egyébként sem késhetünk el. Sokan ugyanis jóval később, az első vetés felszedése után is megismétlik a vetését egy frissen szedett borsóból főzött leves, vagy főzelék reményében. Arra azonban figyeljünk, hogy a második vetés másik területre kerüljön, hogy a borsót ne borsó kövesse. Van persze más lehetőség is a konyha folyamatos borsó ellátására. Akkor a fajtákat kell úgy összeválogatni, hogy érési sorrendben kövessék egymást. Ezt még lehet egy kicsit tovább finomítani a vetésidők eltolásával is, amit régen úgy neveztek hogy zöld futószalag.


Milyen fajtákat válogassunk?


Elsőnek a kifejtő szép gömbölyű sima magvú fajtákat vessük, amelyek a kedvezőtlenebb körülmények s alacsonyabb hőmérséklet mellett is viszonylag biztonságosan s jól teremnek.
Melyek ezek? Rajnai törpe – közismertebb nevén pepi borsó – Debreceni világos zöld és Debreceni sötétzöld, Express és Konzervgyöngye.
A velő borsóként ismert fajták magvai ráncosabbak, a környezetre is érzékenyebbek, később kezdenek érni, (magam főzeléknek alkalmasabbnak tartom – ez persze ízlés kérdése) és mint minden más később érő gyümölcsnél is tapasztalható, „borsóbb” teltebb ízűek, mert frissességüket jobban megőrzik. Ismertebb fajtái az Újmajori korai, Kelvedon csodája, Zsuzsi, Bella, Léda s még más szép női nevekre keresztelt változatuk.
A terület kiválasztásánál érdemes figyelni arra, hogy inkább napos részre kerüljön a borsó ágyás mert az árnyékos részen rosszabb lesz a virágzás, a magkötés.
Gyomirtására a kapát vegyük kézbe, rövid idő alatt befedi a sorközöket s a gyomok sem kapnak erőre, kártevői és kórokozói is vannak, de kiskertben vegyszeres permetezés  nélkül is megküzdhetünk velük. Nitrogéngyűjtő gyökérgümőivel pedig besegítenek a következő vetemény tápanyag-utánpótlásába is. Nem véletlen, hogy a nagyüzemi növénytermesztésben is kedvelt elővetemény volt, míg rá nem szoktak a négynövényes vetésváltásra.
Aki többet akar megtudni a borsó fajtákról az internet bőséges információkat talál pl. a http://www.civisseed.hu/hu/borsofajtak.html honlapon. Legyen itt egy kis ízelítő a info-sztrádáról: „A forgalomban lévő borsófajtákat három csoportba soroljuk. A kifejtő vagy sima magvú fajták fejlődésükhöz kevesebb hőt igényelnek. Konyhakerti termesztésre ajánlott korai fajtáik a Sonar, Gloria dei Quimper, Rajnai törpe, Express; középkoraiak a Debreceni világoszöld, Debreceni sötétzöld. A velő vagy ráncos magvú fajták igényesebbek, de jobb termésminőséget adnak. Korai termesztésre alkalmas a Léda, Auróra, Vica; középkoraiak a Debreceni korai velő, az Újmajori korai, a Kelvedon csodája, az Újmajori középkorai, a Favorit, későiek a Bella, Robi, Margit, Zsuzsi, Ave, Alfa és az Oriol. A harmadik csoportba a cukorborsófajták tartoznak, amelyek nagy előnye, hogy hüvelyestül fogyaszthatók, mivel a rostos, pergamenszerű belső terméshéjuk hiányzik.”