Az idei nyár sokszínűre sikeredett, hőségnapok és zivataros időszakok váltogatták egymást, sok gondot okozva a kertészkedőknek. Hol a növényápolásban, hol a kártevők, kórokozók elleni védekezésben akadályozták munkákat a kiskertben és nagyobbakban egyaránt. Volt probléma a pocokkal, lisztharmatveszély a szőlőkben, a szántóföldeken pedig ritkán felszaporodó gombakórokozók - mint például a sárgarozsda - miatt törhették a fejüket a gazdák. Jutott ezekből a meglepetésekből a kertbarátoknak is, akár a konyhakertben, akár a gyümölcsfák környékén, sőt, még a dísznövények is megszenvedték ezt a változatos nyarat. Igazi konyhakerti meglepetést okozott például szántóföldön az érintésre égési sebeket okozó petrezselyem.

Nézzünk inkább előre, milyen növényeket vethetünk szeptemberben?
Kezdjük a sort a fokhagymával. Igaz, hogy nem vetik, hanem a gerezdjeit duggatják, amit inkább ültetésnek nevezhetnénk. Fontos fűszernövényünk a fokhagyma - bele sem fogok felsorolni mennyi egészségvédő hatása van fogyasztásának. A hazai helyét egyre gyakrabban távol-keleti, hatalmasra dagadt import fokhagymák foglalják el a piacokon és áruházláncok polcain. Valóban nagy előnyük - különösen disznóölés idején - hogy gyorsabban végez a pucolásával a háziasszony, mégis javaslom minden kertészkedőnek: ne sajnáljon egy kis helyet a konyhakertben a fokhagymának. A „small is beautiful" (a kicsi szép) kiszólást megtoldhatjuk azzal, hogy finom is, ha majd megkóstoljuk saját termésünket.

Mielőtt hozzáfognánk a fokhagyma duggatásához, győződjünk meg arról, hogy őszi fokhagymát vettünk-e? Merthogy van tavaszi fokhagyma is, amit tavasszal kell földbe duggatni. A hazai választékból az Őszi B-15 jelűt vegyük, de számos külföldi fajta is szerepel a kínálatban, úgymint Sprint vagy Darió, esetleg Corail néven. A fokhagyma igénytelen növény, nem válogat a talajokban, de rá is érvényes az a trágyázási-műtrágyázási alapszabály, hogy a túlzott nitrogén tápanyag-utánpótlástól óvni kell. Ilyenkor ugyanis fellazulnak a szövetek és rosszul tárolható gerezdeket fogunk felszedni.

Ha már műtrágyázni akarunk, inkább a káliumot pótoljuk, azt is szulfát változattal. Ültetésekor a másik általános aranyszabályt is érdemes betartani, fokhagyma után ne következzék ismét fokhagyma ugyanazon a területen. Megjegyzem, erre ugyan a szomszédunk fokhagymása rácáfol, mert a kerítése mentén elburjánzott fokhagymacsomók évek óta ugyanarról a helyről biztosítják konyhájuk fűszerszükségletét. Aki elmulasztotta a szeptemberi fokhagyma ültetést, annak még lesz alkalma tavasszal, tavaszi fokhagymával pótolni azt.

Hasonló igénytelen növény a torma is, amely ugyancsak nem válogat a talajban, talajféleségekben, szinte mindenütt megterem, jól tűri a hideget és a meleget is. Szeptemberben ültethetjük akármilyen gyökérdarabról, de a kertészek szerint a 20-30 cm-es ceruzavastagságú talpgyökerek erednek meg legsikeresebben.

Szeptemberben vethető még a sóska és a spenót is. Az évek óta hosszúra nyúlt őszi napok esetleg még idei kóstoló szedegetésre is alkalmat adhatnak. A spenót esetében a vetés mélységét 2-4 cm-re, míg a sóskát sekélyebben, mindössze 2 cm-re szokás vetni. Általában elhúzódó csírázással számoljunk, aminek csökkentését napi többszöri öntözéssel tudjuk elérni.

Aki gyümölcsökkel is foglalkozik, azoknak a szeptemberi növényápolásra is rá kell készülniük. A gyümölcsfák körül sekély kapálással lazítsuk fel tányérszerűen a talajt és vegyük szemügyre a csonthéjasoknál, cseresznye, meggy, kajszi és szilva, koronaápolási, esetleg ritkító metszési munkákat is. De szeptember a legalkalmasabb idő az őszi gyümölcsfa-telepítések előkészítésére is, így nem kell majd utolsó pillanatban sebtiben kiásott gödörbe ültetni a csemetéket. Érdemes körülnézni a málna és ribizke környékén is, de a folytonérő málnánál ne siessünk a leérett vesszők kimetszésével.

Végül szóljunk a virágos kertről is, ahol ilyenkor díszlik legszebben a kánna. Kevesen tudják, hogy ennek pompás virágnak a kertészek által használt neve rózsanád. Ez a növény a trópusi és szubtrópusi éghajlatról származik, Indiában a Gangesz középső folyása mentén őshonos. Melegkedvelő volta miatt a mi éghajlatunk alatt nem tud kitelelni. Rizomái fagyérzékenyek, ezért késő ősszel fel kell, hogy szedjük. Ugyanígy kell eljárnunk a dália gumókkal is, de vannak kertbarátok, akik a tulipánhagymákat és a liliom gyöktörzsét is a kamrájukban teleltetik.