Kihasználatlan lehetőségünk – a nyári ültetésű burgonyatermesztés II.


A Debreceni Egyetem, Agrártudományi Centrum, Bemutató kertjében 2006 nyarán, nyári ültetésű korai burgonya kísérlet került beállításra, három ültetési idővel, 2006. VI.28, 2006.VII.12, és 2006. VII. 26. A kísérletben 2006 ősszel és takarás alatti, talajban történő áttelelés után 2007 tavasszal is történt szedés. Az őszi felszedésre 2006. X. 27-én került sor. A tavaszi felszedésre 2007. III. 7-én.
A kísérletben használt fajta, a korai burgonya fajták közé tartozó Pannónia fajta volt. Az ültetési idők között 2-2 hetes eltérések voltak. A tövek 20cm-es távolságra kerültek, a sorok közötti távolság, 100 cm volt. A kísérlet talaja: középkötött csernozjom. A területet nem öntöztük.
A kísérlet során arra kerestük a választ, hogy az ültetést június végétől kezdve, az ültetési idők közötti két-két hetes különbségek hogyan hatnak a növény növekedés intenzitására, szem előtt tartva az időjárási körülményeket, különös figyelmet fordítva a hőmérsékletre, a bruttó, és nettó hőösszegek miatt, és a csapadékmennyiségre.
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a termesztés technológia szempontjából a levélzet eltávolítása illetve meghagyása, és az eltávolítás kétféle módja -reglonnal illetve fűkaszával- befolyásolja-e a gumók növekedését, és beltartalmi értékeit.
A lombozat eltávolítására 2006. IX. 27-én került sor. Az állomány azon része, amelynek lombozatát nem manipuláltuk, 2006. X. 18-ával az első fagy alkalmával pusztult el.
Mindkét felszedés (őszi és tavaszi) után, a gumók laboratóriumi vizsgálatai során a fehérje, a szárazanyag, keményítő és cukor tartalom került megállapításra ültetési időnként, és lombkezelés módja szerint. Meghatározásra került a gumók C-vitamin tartalma, és a glycoalkaloidok közül az alfa–solanine, és az alfa-chachonine mennyisége.
A lombozat fejlődésének üteme, az első két ültetési időnél, különösen az első időszakban intenzívebb volt, mint a harmadik ültetési időnél. A harmadik ültetési időnél megfigyelhető, hogy az adat-felvételezés kezdetén, vagyis az állomány magassága 4 hetes korában nem közelíti meg a másik két ültetési időnél az ugyanilyen idős növények magasságát, illetve a lombozat fejlődése lassúbb, és vontatottabb volt. (1. ábra)
A hetenként lemért magasság adatokból az látszik, hogy a legintenzívebb növekedést a második illetve az első ültetési időből származó növények produkálták.
A harmadik ültetési időnél meg kell említeni, hogy az ültetést követő napokban többször előfordult 25 oC feletti átlag középhőmérséklet, ami a burgonya fejlődése szempontjából kedvezőtlen.

 
1. ábra