FELKÉSZÜLÉS A MÁSODVETÉSRE

Fontos, hogy a vetés előtt gyommentésítsék és ezután a vetésig így is tartsák a parcellákat. A kiskertekben a leghatásosabb és legbiztosabb módszer a kapálás. A gyomok gyökerével együtt természetesen az esők nyomán a talajban kialakuló kapillárisokat is elvágjuk, ami szintén nagyban hozzájárul a nedvesség megőrzéséhez.

VETÉS 

 
 

PALÁNTÁZÁS, PALÁNTANEVELÉS

A most palántázott növények csak rendszeres öntözés mellett fejlődnek szépen és így őszre jó termést adnak. Brokkoli: Július közepéig ültessék ki. 40x30 cm tenyészterületre. Karfiol: Rövid tenyészidejű fajták palántáit 10x30 cm kötésben ültethetik. Fontos tudni, a fehér karfiol bimbók megjelenésétől „halványítani” kell, azaz a felső leveleket rá kell tűrni a bimbókra, hogy árnyékban maradjanak, és ne zöldüljenek meg. Kelkáposzta: A középhosszú tenyészidejű fajták palántáit július elejéig, a rövid tenyészidejűek augusztus elejéig fokozatosan ültethetők. A rövid tenyészidejű fajták csak friss fogyasztásra alkalmasak, nem tárolhatók. Sortáv 80 cm, növénytáv legalább 50 cm legyen. Karalábé: A középhosszú tenyészidejű fajtákat július elején, a rövid tenyészidejűeket pedig augusztus elejéig folyamatosan ültethetik. Sortáv 50, növénytávolság 30 cm legyen. Fejeskáposzta: Ültetés 50x30 cm tenyészterületre. Korai, középkorai fajták friss fogyasztásra, a hosszú tenyészidejűek téli tárolásra és savanyításra is alkalmasak.
Őszi termesztéshez most kell fejessaláta palántákat nevelni. Palánta nevelésre július 20-a körül vessék a nyári salátafajták magvait, hidegágyba. Ebből szeptember végére már szedhető és fogyasztható növények lesznek.

NÖVÉNYVÉDELEM

A nagy meleg miatt a növényvédelmi beavatkozásokat óvatosabban kell elvégezni, mert megnövekszik a perzselés veszélye. Különös figyelmet igényelnek a kén tartalmú gombaölő szerek és a perzselési veszélyről ismert Bi-58 rovarölő, igaz csak őszibarackon. A kezeléseket nyáron ajánlatos inkább a hűvös kora reggeli vagy esetleg a naplemente előtt, az esti órákban végezni.
Egészségünk mindenképpen többet ér, mint több-kevesebb termény, ezért a várakozási időt azoknál a terményeknél is be kell tartani, amelyekre került a permetléből.
A nyári permetezések másik kritikus vonatkozása az, hogy a nagy melegben bizonyos készítmények –szintetikus piretroidok – gyengébb hatásúak, más készítmények viszont – például a szerves foszforsavészter rovarölőszerek – gyorsabb hatást fejtenek ki és mérgezőbbek is, ugyanakkor hamarabb lebomlanak, s így hatástartamuk rövidebb, mint hűvösebb időben.
A levéltetvek elszaporodása júliusban a nyári kánikula beköszöntésével minden éven összeomlik a tömegszaporodásuk, de július első felében még védekezni kell ellenük. A burgonyabogár második nemzedék megjelenése még várat magára. A burgonyavész viszont most jelent veszélyt. A csapadékosságtól függően a burgonyavész ellen kiskertekben is védekezni kell. Ahol nem védekeznek, ott az uborkaperonoszpóra fokozódó támadása júliusban napok alatt elpusztulhat az egész állomány. Uborkán sok szernek rövid a várakozási ideje, ezért a folyamatos szedés ellenére jó lehetőség van a hatékony védekezésre. Uborkán, tökféléken és petrezselymen a lisztharmat fertőzés erősödik. A kéntartalmú gombaölő szereknél nincs semmiféle egészségügyi korlátozás, szedést nem akadályozzák. A gyümölcsmolyok közül ebben az időszakban három faj, a keleti gyümölcsmoly a szilvamoly és a barackmoly hernyója is károsít, de ahol nem, fagyott el az alma, ott azt almamolyra is figyelni kell. A védekezés jó időzítését segíti, ha a rajzási csúcs kialakulást szintetikus szex-feromon csapdákkal megfigyelik. Az idén nagyon elszaporodtak a körte levélbolhák is, a védekezést ezért folytatni kell. Almán a varasodás és az almafalisztharmat terjedése is folytatódik. A szőlőn most a lisztharmat és a peronoszpóra támadása is veszélyt jelent. Július legvégén a permetlébe ajánlatos speciális atkaölő szert is keverni, mert ebben az időben kezdenek a kialakuló új rügyekbe behúzódni a kifejlődött új, már áttelelni készülődő szőlőlevélatkák, ilyenkor tehát elpusztításukkal megelőzhető jövő tavasszal várható kártételt.

Dr. Benedek Pál,
egyetemi tanár, Mosonmagyaróvár