VETÉS A ta­laj most szá­ra­zabb, mint ta­vasszal, a vetőágy jó mi­nő­sé­ge kü­lö­nö­sen fon­tos (por­ha­nyós le­gyen a föld). Ezen kí­vül a ve­tés után azon­nal le kell zár­ni a so­ro­kat és a ta­lajt kí­mé­le­te­sen tö­mö­rí­te­ni kell, hogy mi­nél szo­ro­sab­ban az el­ve­tett mag­vak­hoz ta­pad­jon, s azok így könnyeb­ben fel­ve­hes­sék a csí­rá­zás­hoz szük­sé­ges ned­ves­sé­get. A ve­tés után – ha­csak a kö­vet­ke­ző 1-2 na­pon nem vár­ha­tó szá­mot­te­vő csa­pa­dék – szin­te elen­ged­he­tet­len a kí­mé­le­tes, ke­lesz­tő ön­tö­zés. PALÁNTÁZÁS A most pa­lán­tá­zott nö­vé­nyek csak rend­sze­res ön­tö­zés mel­lett fej­lőd­nek szé­pen és így ősz­re jó ter­mést ad­nak. A brok­ko­lit Jú­lius kö­ze­péig ül­tes­sék ki 40x30 cm tenyészterületre. A rö­vid te­nyész­ide­jű kar­fiol faj­ták pa­lán­táit 10x30 cm kö­tés­ben ül­tet­he­tik. A középhosszú te­nyész­ide­jű kel­ká­posz­ta faj­ták pa­lán­táit jú­lius ele­jén ül­tes­sék, a sor­táv 80 cm, nö­vény­táv legalább 50 cm. A középhosszú te­nyész­ide­jű ka­ra­lá­bé faj­tá­kat jú­lius ele­jén, a rö­vid te­nyész­ide­jűe­ket pe­dig au­gusz­tus ele­jéig fo­lya­ma­to­san ül­tet­he­tik, sor­táv 50, nö­vény­tá­vol­ság a so­ron be­lül 30 cm. Ko­rai, kö­zép­ko­rai fejeskáposzta faj­ták friss fo­gyasz­tás­ra, a hosszú te­nyész­ide­jűek té­li tá­ro­lás­ra és sa­va­nyí­tás­ra is al­kal­ma­sak, 50x30 cm tenyészterületre ül­tet­ve. PALÁNTANEVELÉS őszi ter­mesz­tés­hez most kell sa­lá­ta pa­lán­tá­kat ne­vel­ni, ami hely­be vet­ve a nyá­ri for­ró­ság miatt meg­hiú­sul­na. Pa­lán­ta ne­ve­lés­re jú­lius 20-a kö­rül ves­sék a nyá­ri sa­lá­ta­faj­ták mag­vait, hidegágyba. Eb­ből szep­tem­ber vé­gé­re már szed­he­tő és fo­gyaszt­ha­tó nö­vé­nyek lesz­nek. KERTI VIRÁGOK Jú­lius­ban már na­gyon ke­vés vi­rá­got ül­tet­he­tünk, rész­ben két­nyá­ri vi­rá­go­kat, ame­lyek most csak tő­ró­zsát fej­lesz­te­nek és át­te­lel­ve, jö­vő­re fog­nak vi­rá­gaik­kal dí­szí­te­ni, más­részt egy hagy­más dísz­nö­vény mag­ve­té­se idő­sze­rű. - Két­nyá­riak mag­ve­té­se: száz­szor­szép (Bellis perennis), ne­fe­lejcs (Myosotis sylvaticus), ár­vács­ka (Vio­la wittrockiana hib­ri­dek), sár­ga viola (Cheiranthus). - Hagy­más dísz­nö­vé­nyek mag­ve­té­se: fák­lya­li­liom (Kniphophia aucaria) NÖVÉNYVÉDELEM - Le­vél­tet­vek: Egy­nyá­ri zöld­ség­nö­vé­nye­ken (pap­ri­ka, pa­ra­di­csom, bab, bor­só sa­lá­ta és így to­vább) a szin­te­ti­kus piretroid tí­pu­sú sze­re­ket ja­vas­lom, mert ezek em­ber­re úgy­szól­ván nem ve­szé­lye­sek és rö­vid a vá­ra­ko­zá­si ide­jük. Tud­ni kell, hogy ezek u.n. kontakt-hatású sze­rek, te­hát csak azt a kár­te­vőt pusz­tít­ják el, ami­re köz­vet­le­nül rá­per­me­te­zik. Gyü­mölcs­fá­kon vi­szont, ahol szin­tén sok a le­vél­te­tű (leg­fő­kép­pen szil­ván, cse­resz­nyén, ke­vés­bé al­mán és kör­tén) szin­te­ti­kus piretroid sze­re­ket nem aján­lok. Ha­tá­suk­ra ugyan el­pusz­tul­nak a kár­te­vők, de az at­kák hasznos, kor­lá­to­zó el­len­sé­gei is, s emiatt a ta­kács­at­kák, ame­lyek zö­me át­vé­sze­li a ke­ze­lést, el­len­sé­gek hí­ján ha­ma­ro­san még job­ban, rend­sze­rint vi­ha­ros gyor­sa­ság­gal el­sza­po­rod­nak, több bajt okoz­nak, mint piretroid per­me­te­zés nél­kül. Le­vél­tet­vek el­len a nagy lomb­ko­ro­na miatt sem cél­sze­rű fel­szí­vó­dó sze­re­ket hasz­nál­ni, mert oda is el­jut­nak, aho­va nem is per­me­te­zünk.. - Gyü­mölcs­mo­lyok: Tá­ma­dá­su­kat most szil­ván és őszi­ba­rac­kon ész­lel­ni. Eb­ben az idő­szak­ban há­rom faj, a ke­le­ti gyü­mölcs­moly a szil­va­moly és a ba­rack­moly her­nyó­ja is ká­ro­sít. A gyü­mölcs­mo­lyok el­len - a spe­ciá­li­san le­vél­te­tű ölő Pirimor ki­vé­te­lé­vel - a gyü­mölcs­fá­kon a le­vél­tet­vek el­len ja­va­solt sze­rek egyi­két al­kal­maz­zák, vagy hasz­nál­ja­nak u.n. ved­lés­gát­ló sze­re­ket, mert ez utób­biak ha­tá­sa sok­kal hosszabb idő­re, majd­nem egy hó­nap­ra ki­ter­jed. - Sző­lő: A sző­lőn most a liszt­har­mat és a pe­ro­nosz­pó­ra tá­ma­dá­sa is ve­szélyt je­lent. A leg­több gom­ba­ölő­szer vagy csak az egyik vagy csak a má­sik el­len ha­tá­sos, ezért vagy két­fé­le szert ke­ver­je­nek össze a per­met­lé­ben, vagy olyan ké­szít­ményt vá­lassza­nak, ami mind­ket­tő el­len ha­tá­sos. Jú­lius leg­vé­gén a per­met­lé­be aján­la­tos spe­ciá­lis at­ka­ölő szer is be­le­ke­ver­ni a per­met­lé­be, mert eb­ben az idő­ben kez­de­nek a kiala­ku­ló új rü­gyek­be be­hú­zód­ni a ki­fej­lő­dött új, már át­te­lel­ni ké­szü­lő­dő szőlőlevélatkák, ilyen­kor te­hát el­pusz­tí­tá­suk­kal megelőz­he­tő jö­vő ta­vasszal vár­ha­tó ko­moly kár­té­te­lük - Bur­go­nya­vész: A bur­go­nya­bo­gár tá­ma­dás át­me­ne­ti­leg alább ha­gyott, mert az el­ső nem­ze­dék fej­lő­dé­se mos­ta­ná­ban zá­rul, s a má­so­dik nem­ze­dék meg­je­le­né­se még vá­rat ma­gá­ra. A bur­go­nya­vész vi­szont most je­lent ve­szélyt. Emiatt most már ki­sebb esők ha­tá­sá­ra is ter­jed­het. A csa­pa­dé­kos­ság­tól füg­gően ezért a bur­go­nya­vész el­len kis­ker­tek­ben is vé­de­kez­ni kell. - Bab­zsi­zsik: Egyes kör­ze­tek­ben éven­te szabadföldön meg­fer­tő­zi a bab­ter­mést. Szá­raz­ba­bon ér­de­mes vé­de­kez­ni, még­hoz­zá a per­ga­men-é­rés ide­jén, ugyanis to­já­sait ilyen­kor he­lye­zi el a hü­ve­lyek­ben. Szin­te­ti­kus piretroidok va­la­mint szer­ves foszforsavészter tí­pu­sú sze­rek is al­kal­ma­sak er­re - Ubor­ka­pe­ro­nosz­pó­ra: Ahol nem vé­de­kez­nek, ott az ubor­ka­pe­ro­nosz­pó­ra fo­ko­zó­dó tá­ma­dá­sa miatt na­pok alatt el­pusz­tul­hat az egész ál­lo­mány. Ubor­kán sok szer­nek rö­vid a vá­ra­ko­zá­si ide­je (ezt mu­tat­ja a sze­rek ne­ve után zá­ró­jel­ben lé­vő szám), ezért a fo­lya­ma­tos sze­dés el­le­né­re jó le­he­tő­ség van a ha­té­kony vé­de­ke­zés­re. - Liszt­har­mat zöld­ség­fé­lé­ken: Ubor­kán, tök­fé­lé­ken és pet­re­zsely­men a liszt­har­mat tá­ma­dás erő­sö­dik. A kén­tar­tal­mú gom­ba­ölő­sze­rek ha­tá­so­sak. Mi­vel használatukkor nincs sem­mi­fé­le egész­ség­ügyi kor­lá­to­zás, a sze­dést nem aka­dá­lyoz­zák. Egyet­len do­log­ra kell vi­gyáz­ni, 25 oC fe­lett per­zsel­het­nek Dr. Be­ne­dek Pál, egye­te­mi ta­nár, Mo­son­ma­gyar­óvár