Mi ennek az oka?

A mezőgazdaságban alkalmazott inszekticidektől származó, fokozódó mértékű vízszennyeződésére főleg a skandináv és Balti-tengeri országokban, valamint Közép-Európában lehet számítani. Az EU Víz Keretirányelvének szellemében (vizeink jó kémiai és ökológiai állapotának megteremtése és megőrzése érdekében) elengedhetetlen a növényvédő szerek vízbe jutásának erőteljes visszafogása. Ehhez egyrészt a vegyszerhasználat csökkentésére, másrészt a vizek mentén pufferzónák kialakítására van szükség. Ez utóbbinak köszönhetően nemcsak a csapadék útján a szántóföldekről a folyókba, tavakba bemosódó peszticidek mennyisége fog csökkenni, de a terület (sáv) a veszélyeztetett élőlények számára menedékhelyként szolgálva, azok újratelepedéséhez is hozzájárul.

Az említett német kutatók arra keresték a választ, hogy az 1990. évi helyzethez képest a klímaváltozás és a földhasználati változás nyomán mi várható 2090-ig. A várható klímaváltozáshoz a Világ Klímatanács (IPPC) ún. A1B nevű tervét vették alapul. A „pesszimista” változat a 21. század végéig a globális átlaghőmérséklet 2,8 fokos növekedésével számolt, miközben egyre többen hívják fel a figyelmet az ennél nagyobb mértékű felmelegedés veszélyére – főleg a súlyosbodó CO2-emisszióra hivatkozva.

A felmelegedés a vizekre növekvő ökológiai kockázatokat jelent, amit fokoz az inszekticidek növekvő mértékű felhasználása. Az USA partmenti államaiban 2000–2100 között az inszekticidek felhasználásában 28%-os növekedéssel számoltak, de az európai tanulmány egyes országokra vonatkozólag ennek többszörösével számol. (Az idézett tanulmányban huszonháromszoros növekedésről van szó, mely természetesen túlzottnak, hihetetlennek tűnik - szerk.) Sokkal valószínűbbnek tűnik az a szám, miszerint 2090-ig az 1990. évi szinthez képest az európai áltagos inszekticid-felhasználás több mint kétszeresére fog nőni, természetesen az egyes országok között nagy különbségeket mutatva.

Logikusan felvetődik a kérdés, hogy a klímafelmelegedés és a növekvő mértékű inszekticid-felhasználás között mi a közvetlen összefüggés. A válasz kézenfekvő. A klímafelmelegedés nyomán a rovarkártevők fejlődési ciklusa felgyorsul, az enyhe telek pedig túlélési arányukat növelik, azaz fejlődési feltételeik jelentősen javulnak. Következésképpen fokozott mértékben kell elterjedésükkel számolni. Minél melegebbé válik egy régió, annál nagyobb lesz ott a rovarveszély, így annál több inszekticid használatára kényszerülnek a kártevők visszaszorítására. Az Európára 2090-ig kidolgozott tervek szerint az országok veszélyeztetettsége eltérő. A legnagyobb ökológiai veszélynek főleg Spanyolország, Olaszország és Franciaország van kitéve, de Közép-Németország, Csehország, DK-Nagy-Britannia veszélyeztetettsége is jelentős. Ezeken kívül bizonyos változás Közép-Európában is várható, minthogy a felmelegedés nyomán a mezőgazdaságban az inszekticid-felhasználás feltartóztathatatlanul növekedni fog. Félő, hogy az eddig az inszekticid-felhasználásban számunkra példát mutató északi országokban is romlik a helyzet, a vizek vegyszeres szennyezettségét illetően akár a közép-európai szintre zuhanva.