Nem olcsó, cserébe most egyensúlyi helyzetben vannak a termelők és értékesítők, hosszú viszontagságos időszak után idén végre stabil nyereségre számíthatnak a gazdálkodók, számolt be az ágazat helyzetéről a Növekedés.hu.

Nem csökken tovább a terület

A görögdinnyetermelők számára már augusztus végén sikeresnek volt mondható az idei év. Megállt az utóbbi időszak jövedelmezőségi gondjai miatt tapasztalható területcsökkenés, mely során az 5-6 ezer hektáros korábbi vetésterület 2022-re 2,6-2,8 ezer hektárra csökkent.



Míg a legtöbb mezőgazdasági ágazat gondokkal küzd, addig a dinnyetermésnek jót tett a szokásosnál melegebb nyári időjárás. Az érést gyorsító klímának köszönhetően sok helyen harmad- vagy negyedtermést is be lehetett takarítani, így a hazai dinnyekínálat akár szeptember végéig is kitarthat. Abban, hogy sikerült az aszály kedvezőtlen hatásait kivédeni, nagy szerepe van annak, hogy a dinnye termőterületein nagyrészt megoldott az öntözés.

A kereskedelmi forgalom nagy részét lebonyolító élelmiszerláncok a 4-6 kilogrammos, kisebb dinnyéket keresik

A kereskedelmi forgalom nagy részét lebonyolító élelmiszerláncok a 4-6 kilogrammos, kisebb dinnyéket keresik – fotó: Pixabay

A megelőző évek 170-180 ezer tonnás eredményétől ugyan elmarad az augusztus végéig betakarított 130-140 ezer tonna dinnye, de még elérheti a 150-160 ezer tonnás tavalyi mennyiséget szeptemberben.

Az utóbbi évek jövedelmezőségi problémáinak hatására a kevésbé hatékony, kisebb gazdák jórészt abbahagytá a termelést, azonban a hazai piacot a kisebb termőterület is el tudja látni, hiszen a belföldi fogyasztás évi 100-120 ezer tonna. Körülbelül 20 ezer tonna dinnyét pedig exportálnak Szlovákiába, Csehországba és Lengyelországba.

Árfluktuáció

Ahogy szinte valamennyi mezőgazdasági terméké, a dinnyeár is nőtt. A szezon elején 400 forint körüli kilónkénti árak július végén, a csúcsbetakarítási időszakban mérséklődtek, nyár végére újra 300-400 forintra emelkedtek. Óriási a kontraszt az utóbbi évekkel, amikor a felvásárlási árak többször is kilónként 30-60 forint között ingadoztak.

Az általános drágulás a termelői költségeket is érintette, így a termelői árak is emelkedtek, a betakarítási szezon kezdetekor 125-135 forint/kg-ról indultak, majd a csúcsidőszakban 75-90 forintra csökkentek, a szezon végén újra 125-140 forintra kúsztak fel.

Egy hektár dinnye termelési költsége most 3 millió forint körüli összeget tesz ki, a termelők nagy része 50-70 tonnás termésátlagra számít, míg néhányan kiugróan jó, 100 tonnás hozamokat is értek el. A kilogrammra számolt önköltség a termésmennyiségtől függően 40-60 forint között alakulhat, így az értékesítési árak most fedezik a közvetlen kiadásokat. Azonban az önköltség tetejébe jönnek még a logisztikai, kereskedelmi és post-harvest költségek is, amelyek az elérhető nyereséget különböző mértékben csökkentik.

Mindent a gyors profitért

Az idei szezonban is volt példa árletörő kezdeményezésekre. A piaci szereplők időről-időre akciósan irreálisan alacsony áron (149 Ft) kínálják a görögdinnyét, olcsó marketingeszközként használva azt. Természetesen ez becsalogathatja az árérzékeny fogyasztókat, de fennáll a veszélye, hogy általános áresést idéz elő, és ellehetetleníti a termelőket: ez váltotta ki a termelők felháborodását.

Az ilyen akciók nem csak az élelmiszeláncokon múlnak, hanem azokon a termelőkön is, akik valamilyen rövid távú előnyért alacsonyabb áron adják a dinnyét – nevezhetjük őket "kamikaze termelőknek", mert úgyan néhány év alatt úgyis kiszorulnak a piacról, de addig is hatalmas veszteséget okozhatnak a normál piaci érdekeket képviselő gazdálkodói és kiskereskedelmi körnek.

Rég várt stabilizálódás

Mivel úgy néz ki, hogy a dinnyetermesztés jövedelmező marad, a termőterület-csökkenés hosszú idő óta először megáll, és ágazati szintű stagnáló-stabilizációs folyamat indul meg. Bár további kisebb gazdálkodók fejezhetik be a tevékenységüket, ezt a nagyobbak területnövelése ellensúlyozhatja. A belföldi igények kielégítése biztosított lesz, és akár érdemi területbővülés is lehet a pozitív folyamatok eredménye.


Szakértők szerint a gazdáknak néhány főbb ponton kellene változtatni, hogy biztosabb legyen a megélhetésük a nehezebb gazdasági időszakokban is.

  • Termelői-értékesítői szervezetek: együttműködésre lépve erősíthetnék érdekérvényesítő képességüket
  • Elérhető támogatások felhasználása technológiai fejlesztésekre
  • Legellenállóbb fajták termesztése
  • Hatékonyabb logisztikai rendszerek

Indexkép: Pixabay