Mi az első, ami eszünkbe jut a vízről? – Az ivóvíz!

A megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvíz elengedhetetlen az egészséges emberi szervezet számára. Hazánkban a csapvíz a legtöbb helyen megfelelő minőségű. Sajnos az arzénszennyezéssel főleg az Alföld egyes településein továbbra is kűzdenek, és kevésbé ismert, de létező probléma az ivóvizek ólomszennyezése is. Az ólom a régi vízvezetékekből oldódhat ki és kerülhet a csapvízbe. Sajnos ezzel kapcsolatban a megoldás várat még magára.

Az ívóvízzel kapcsolatban a legnagyobb aggodalmat a lakosság számára a hormonhatású anyagok és a gyógyszermaradványok jelentik. Bár ez sokat hangoztatott téma a médiában, vannak olyan szakmai vélemények is, hogy ez tipikus példája a könnyen terjedő tévhiteknek, vagy legalábbis túlzásoknak.

A fejlődő országokban a vízhiány-, míg a fejlett országokban a legnagyobb aggodalmat a lakosság számára a hormonhatású anyagok és a gyógyszermaradványok jelentik – fotó: Shutterstock

Magyarország szerencsére jelentős édesvízkészletekkel rendelkezik, amelyekből a lakosság ivóvízigénye maradéktalanul biztosítható, a lakosság 96 százalékát ellátják vezetékes ivóvízzel. A hálózati ivóvíz minőségét mind a szolgáltatók, mind a népegészségügyi hatóság rendszeresen ellenőrzi, így az ivóvíz az egyik leggyakrabban vizsgált élelmiszer.

A magyarországi lakosság vízfogyasztásáról el kell mondani, hogy mi viszonylag takarékosak vagyunk. Hiszen például az Egyesült Államokban 573, Olaszországban 375, az Európai Unióban átlag 150 liter az egy főre eső napi vízfogyasztás, Magyarországon azonban 110 liter.

Magyarországon egyelőre még nem kell vízválságtól tartanunk, hazánkban biztosított a lakosság vízellátása, sőt ebben jelentős tartalékok állnak rendelkezésre, ugyanakkor a mezőgazdaságban előfordul vízhiány.

Két évvel ezelőtt például egy háromhetes aszály több mint 100 milliárd forintos kárt hagyott maga után – mondta el Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal környezeti fenntarthatóság igazgatóságának vezetője.

A Homokhátság régióban, például, évente 10-15 centiméterrel csökken a talajvíz szintje, ha nem tesznek valamit, akkor ez a régió 15-20 éven belül el fog sivatagosodni.

"Tehát van vízhiány Magyarországon, s a spórolásnak szükséges, hogy helye legyen" – hangsúlyozta az igazgató, hozzátéve, mivel a víz előállításához energia kell, aki "kidobja" a vizet, tehát nem spórol vele, az az energiát is kidobja.

Magyarországon egyelőre még nem kell vízválságtól tartani... – fotó: Shutterstock

Globális vízhelyzet

Tiszta víz nélkül nincs egészség, nincs fejlődés, nincs élet.

A WHO becslése szerint 1,2 milliárd ember nem jut megfelelő ivóvízhez. Az egy főre jutó ivóvízkészlet a következő két évtizedben a harmadára csökken. Az UNESCO szerint ha a klímaváltozás és a népességnövekedés folytatódik – márpedig folytatódik –, akkor 2050-ben több mint kétmilliárd embernek kell szembenéznie komoly vízkorlátozással. A Világbank szerint a következő század háborúi a víz miatt fognak kitörni.

Az ENSZ felmérése szerint napjainkban már minden hatodik ember nem jut fogyasztható minőségű ivóvízhez. Kialakulóban van a globális ivóvízhiány, amikor a fogyasztható víz iránti igény meghaladja a rendelkezésre álló készleteket. A krónikus vízhiány egyre több térségben, köztük Afrikában és Dél-Ázsiában jelent folyamatosan növekvő problémát.

A víz és az agrárium

A legnagyobb vízfogyasztó a mezőgazdaság. Az 1950-es évek óta megháromszorozódott az öntözésre elhasznált víz mennyisége. 1 kg búza megtermelése 1790 liter vizet igényel, 1 kg marhahús előállítása 9680 litert. A globális felmelegedés hatásai miatt drasztikusan növekvő tendenciát mutat a vízfogyasztás.

víz

Egyre nő a vízfogyasztás – fotó: Shutterstock

Az egyre intenzívebb mezőgazdasági vízfelhasználással kapcsolatos probléma, hogy rohamosan fogyatkozik a talajvíz, az ivóvíz-utánpótlás legfőbb bázisa.

A globális felmelegedés egyre nagyobb területeken okoz elsivatagosodást. A vízháztartás megváltozásában tehát a globális felmelegedésnek van a legnagyobb szerepe, és a szakemberek szerint azért is kritikus a helyzet, mert a szén-dioxid-emissziót a nagy kibocsátók nem csökkentették le a szükséges mértékben.

Nem rég nagy port kavart a házi kutak engedélyezési körül kialakult helyzet. Az Országgyűlés 2018 júliusában megszavazta a vízgazdálkodási törvény módosítását, amely szerint nem kellett volna engedélyeztetni, sem bejelenteni a 80 méternél sekélyebb, és csupán a házi vízigényt kielégítő kutakat. Ezt a módosítást azonban Áder János köztársasági elnök indítványa nyomán az Alkotmánybíróság megsemmisítette azzal az indokkal, hogy a módosítás veszélyeztetné Magyarország vízgazdálkodását és a felszín alatti vizek védelmét. Korábban a jövő nemzedék ügyeiért felelős biztos helyettes is állást foglalt az ügyben, mely szerint: "az ilyen módosítás egyet jelenthet a hazai ivóvízkészletek veszélyeztetettségének növelésével és a felszín alatti vizeink hatékony állami védelmének feladásával."

Érdekes tudnivalók a vízről – gazdászoknak

  • A világ édesvíz-készletének hetven százalékát mezőgazdasági célokra használjuk, 22 százaléka az ipar- és mindössze 8 százaléka folyik el a háztartások igényeinek kielégítésére.
  • Az alacsony és közepes jövedelmű országok 82 százalékot használnak el a mezőgazdaságban, 10 százalékot az iparban és 8 százalékot a háztartásokban, míg a magas jövedelmű országokban 30 százalék folyik el a mezőgazdaságban, 59 százalék az iparban és 11 százalék otthoni használatra.
  • Egy csepp olaj is elég ahhoz, hogy akár 25 liter vizet elszennyezzen és ihatatlanná tegye.
  • Egy ember képes túlélni egy hónapig is étel nélkül, de csak 5-7 napig bírja ki víz nélkül.
  • Mit jelent a vízlábnyom? A vízlábnyom, vagy virtuális víz, az a felhasznált vízmennyiség, amit egy adott termék teljes termelési és / vagy növekedési időszakában felhasznál és elfogyaszt. Például, egy csésze tea vízlábnyoma 35 liter és egy mikrochip vízlábnyoma szintén 32 liter.

Földünk vízkészletéről és egyéb vízzel kapcsolatos érdekességekről ide kattintva nézegethet infografikákat.

A világ édesvíz-készletének hetven százalékát mezőgazdasági célokra használjuk – fotó: Shutterstock

A víz világnapjának megünneplését az 1992. évi Rio de Janeiro-i környezetvédelmi konferencián kezdeményezték. Ennek hatására az ENSZ március 22-ét nyilvánította e nappá, felhívva a kormányok, szervezetek és és magányszemélyek figyelmét a víz fontos szerepére életünkben. A víz világnapja ünneplésének célja, hogy óvjuk, védjük környezetünket, s ezen belül a Föld vízkészletét.

Vízipók-csodapók a mozikban! – Programajánló a víz világnapja alkalmából

A WWF Magyarországgal és nemzeti parkokkal együttműködve a Víz Világnapja alkalmából a hétvégén több helyen is lehetőséget adnak arra a mozik, hogy a gyerekek – természetesen a szülőkkel és a nagyszülőkkel együtt – premier előtti vetítéseken megnézhessék az 1983-ban készült mese egészestés változatát.

Gyermekkorunk hősei, a Vízipók és kedves barátja a Keresztespók nagy meséje digitálisan felújítva újra megtekinthető a magyar mozik műsorán április 18-tól!

Indexkép: MTI/Czeglédi Zsolt