A 2026-os tavasz ismét komoly kihívások elé állította a hazai gyümölcstermesztőket, ugyanis a tavalyi évhez hasonlóan idén is jelentős fagykárok sújtották az ültetvényeket. Az utóbbi időszakban egyre inkább visszatérő jelenséggé váltak a kéthetes ciklusokban érkező, sarkvidéki eredetű hidegbetörések, melyek idén két hullámban is elérték Magyarországot: április 7. és 12., valamint április 27. és május 1. között. Mindkét időszakban közel egyhetes, tartós hideg uralkodott, ami súlyos károkat okozott a gyümölcsösökben.
A fagyhullámok földrajzi eloszlása és a károk súlyossága
Az első hideghullám, amely április 7. és 12. között zajlott, elsősorban az ország északi és észak-keleti régióiban okozott jelentős lehűléseket és károkat. A hőmérsékletek helyenként -2 és -8 °C között mozogtak, különösen április 10-11-én éjszaka süllyedtek veszélyesen alacsonyra. Ezzel szemben a Dél-Alföld, a Dunántúl és a Duna-Tisza köze termővidékei – néhány kivételtől eltekintve – kevésbé szenvedtek az első fagyhullámtól. Fontos megemlíteni, hogy a hazai gyümölcstermő területek mintegy 60%-a éppen az északi, észak-keleti térségben található, amely most a legerősebb lehűléseknek volt kitéve.
Érzékeny fenológiai szakaszban érte a fagy a gyümölcsösöket
Dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke szerint a károk mértékét jelentősen növelte, hogy a fagyok idején a gyümölcsfajok többsége a legérzékenyebb fenológiai állapotban volt, például virágzás vagy kisgyümölcs stádiumban:
- A kajszi- és őszibarack a Dunántúlon és Dél-Alföldön március végére már elvirágzott, Észak-Magyarországon viszont még tartott a virágzás.
- A meggy, szilva, cseresznye és körte szinte az egész országban a virágzás valamelyik szakaszában volt, többnyire teljes virágzásban.
- Az alma Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön már virágzott, míg az északi és észak-keleti, valamint más országrészekben még közvetlenül a virágzás előtt állt.
- A dió ekkor még nem virágzott, de a fakadás már megkezdődött.
- A szamóca – a termesztési módtól és régiótól függően – szintén virágzott, vagy már kötődő gyümölcsöket hordozott.
Ebben az érzékeny időszakban már a -2°C alatti hőmérsékletek is komoly károkat okozhatnak, a további lehűlés pedig drámaian növeli a veszteségeket. -6°C alatt szinte teljes terméskiesés is előfordulhat.
A második hideghullám hatása: országos fagykárok
"A második hideghullám április 27. és május 1. között újabb öt napos fagyos periódust jelentett. Április 27-én hajnalban ismét az ország északi és észak-keleti területein mértek jelentős lehűlést, amely további károkat okozott a már amúgy is sérült virágokból fejlődő termésben. Május 1-re virradó éjszaka azonban a hőmérséklet -2 és -9°C közé süllyedt, és ezúttal már szinte az egész ország érintett volt, beleértve az eddig kevésbé érintett Bács-Kiskun és Pest vármegyei termőterületeket is. Ezeken a helyeken a hazai gyümölcsültetvények 20%-a található.
A Dél-Alföld és a Dunántúl jelentős része is komoly károkat szenvedett. Május 1-jén különösen a Duna-Tisza köze termesztőkörzeteiben jelentkeztek jelentős veszteségek. Ebben az időszakban a dió már közel járt a virágzáshoz, a többi gyümölcsfaj pedig a virágzás utáni, kisgyümölcs stádiumban volt – mindkettő nagyon érzékeny a fagyokra. Ilyenkor a -2°C alatti hőmérsékletek már jelentős károkat okoznak, míg -4-5°C alatt szinte teljes termésveszteség is előfordulhat" – fogalmazott Dr. Apáti Ferenc.
Még zajlik a károk felmérése – bizonytalan idei terméskilátások
Az elnök hozzátette: jelenleg is folyamatban van a károk részletes felmérése, ezért pontos adatok még nem állnak rendelkezésre sem országosan, sem régiónként vagy fajonként.
Az azonban már most látható, hogy különösen a május 1-jei, kiterjedt fagyok miatt idén is a tavalyihoz hasonlóan jelentős, országos szintű fagykárokkal kell számolni.
A károsodás mértéke helyenként, fajonként és fajtánként is nagyon eltérő, a pontosabb helyzetről várhatóan egy hét múlva lehet majd beszámolni.
Fontos kiemelni, hogy a végleges terméskilátásokról csak május végére lehet pontosabb képet kapni. A virágzást követő mintegy hat hétben ugyanis zajlik az úgynevezett természetes tisztuló hullás, amikor a rosszul kötődő gyümölcsök lehullanak a fákról. Ezt a folyamatot az idei évben tovább súlyosbíthatja több tényező is:
- A jelentős fagyokon kívül további 5-6 éjszaka is előfordult, amikor ugyan nem süllyedtek a hőmérsékletek a kritikus szint alá, de a hideg így is rontotta a termékenyülést és a terméskötődést.
- A tartós csapadékhiány és a talaj- illetve légköri aszály még az öntözött ültetvényekben is csökkenti a terméskötődést, az öntözetlen területeken pedig – a fagyokkal együtt – drasztikusan fokozhatja a természetes gyümölcshullást.
Mindezek miatt az idei gyümölcstermés kilátásai rendkívül bizonytalanok. Nem kizárt, hogy a fagyok és az aszály együttes hatására idén gyengébb termés várható, mint az előző évben, amelyet már eleve az elmúlt fél évszázad egyik legalacsonyabb terméseredménye jellemzett.
Új kihívások, új megoldások: fagyvédelem és támogatási rendszer
A szakember szerint biztosan látható, hogy a fagyvédelem jelenlegi technológiai és műszaki megoldásait, valamint a kárenyhítési rendszereket újra kell gondolni, hiszen ezek már nem tudják megfelelően kezelni az ilyen gyakoriságú és mértékű károkat. Szükség van a közvetlen, normatív támogatások rendszerének felülvizsgálatára is, különös tekintettel a mintegy 20-25 ezer hektárra tehető, valójában csak támogatás lehívása miatt fenntartott "látszatültetvényekre". Ugyanígy indokolt az ültetvénytelepítések engedélyezésének szabályozását is módosítani, de az ágazat számos más területén is elengedhetetlenek a változások ahhoz, hogy a valóban versenyképes termelők számára biztosítható legyen a túlélés és fejlődés lehetősége.
Dr. Apáti Ferenc leszögezte: a FruitVeB ennek érdekében külön szakértői csoportot hoz létre, és minden szakmai támogatást megad a döntéshozóknak a szabályozási környezet átalakításához.
Indexkép: Pexels
A FruitVeB fagykár kapcsán indított online felmérése IDE kattintva érhető el.
