Az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon (OMÉK) idén először rendezték meg az OTP Országos Agrár Konferenciát, ahol a szervezők egy egész blokkot szenteltek a magyar zöldség- és gyümölcstermelés helyzetének. A blokk két előadását Dr. Apáti Ferenc, a Debreceni Egyetem docense, illetve Ledó Ferenc, a FruitVeB elnöke tartották. Az elhangzottak alapján a magyar zöldség-és gyümölcságazat helyzete az utóbbi időszakban nem fejlődött az elvárt mértékben.


A blokk kezdésképpen körvonalazta a hazai zöldség- és gyümölcstermesztés volumenét és nagyságrendjét. Magyarországon jelenleg a szabadföldi zöldségfélék 75-80 ezer, a zöldséghajtatás 3,5-4 ezer, míg a gyümölcstermesztés 80-85 ezer hektáros területen zajlik. Ezeken a földeken egy év alatt 25-30 ezer tonna gomba, 1200-1500 ezer tonna szabadföldi zöldség, és összesen 800 ezer tonna gyümölcs terem.

Tíz éve csökken a termelés
Az elképesztő adatok ellenére azonban a két előadás kissé borús képet festett a hazai zöldség- és gyümölcstermelés helyzetéről, ugyanis kedvező adottságaink ellenére az elmúlt tíz évben több gyümölcsfajta termésmennyisége és termőterületének nagysága is jelentősen csökkent. Leszállóágban van a ribizli, a málna, a szeder, az egres, valamint a kajszibarack is. Termőterület-növekedés egyedül a cseresznyénél figyelhető meg, azonban ehhez képest a termés mennyisége mégis csökkenést mutat. A zöldségek közül a szabadföldi paradicsom esetén is hasonló visszaesés történt, a konzervuborkánál azonban a mennyiség kapcsán már drasztikus zuhanást emlegetnek a szakemberek.

csersznye

A cseresznyénk is fogyóban van. – fotó: Shutterstock

Az import a jellemző
A fenti csökkenő tendenciákon túl – hazánk kedvező adottságai ellenére – itthon még mindig sokkal erősebb a zöldségek és a gyümölcsök importja, mint az exportja. A déligyümölcsök esetében ez érthető, a többi termés kapcsán már kevésbé. Paradicsomból például 2,7 ezer tonnát exportálunk, ellenben a behozatal meghaladja a 13 ezret is. Az alma esetében – meglepő módon – szintén hasonló a helyzet: míg a kivitelünk 38,1 ezer, addig az import már 46,9 ezer tonna. A hazai alma groteszk helyzetéről korábban már beszámoltunk, melyről bővebben IDE kattintva olvashat. Friss zöldségekből általában behozatalra szorulunk, azonban a szárított és fagyasztott zöldségek és gyümölcsök tekintetében már az export az erősebb. Ebben az esetben a behozatal 168 ezer tonna körül mozog, az export ezzel szemben ennek a többszöröse, összesen 470 ezer tonna. A fagyasztott zöldségek és gyümölcsök tekintetében így elmondható, hogy egészen jól állunk. Dr. Apáti Ferenc szerint a hazai gyümölcs-feldolgozóiparral is problémák vannak. Elmondása alapján a kapacitás alacsony, a termékkör pedig beszűkült. Ezen kívül a szektorban a kibocsájtás 80-90%-át 20 nagyvállalkozás adja.

Mi a megoldás?
Dr. Apáti Ferenc a versenyképesség fokozását tartaná elsődleges célnak. Egy termék ugyanis akkor lehet versenyképes, ha lehetséges gazdaságosan előállítani, ha van rá fizetőképes fogyasztói igény, illetve, ha piacra lehet juttatni. A docens úgy látja, hogy minden viszontagság ellenére is jó lehetőségek rejlenek az ágazatban, ugyanis az exportlehetőségeink számos élelmiszer esetében jók. Ezen potenciál kihasználásához azonban fel kellene mérni a főbb vevők mennyiségi és minőségi igényeit, ami szakszerű elemzéseket igényel. Ezen kívül fokozott kontrollra lenne szükség az importban, és ezzel párhuzamosan ösztönözni kellene a hazai lakossági fogyasztást is.

gyümölcsfeldolgozó üzem

Elengedhetetlen a feldolgozóipar modernizálása.  – fotó: Shutterstock

Az egyetemi docensben a támogatással kapcsolatban is megfogalmazódtak irányelvek: Dr. Apáti szerint fontos lenne a gyors és átlátható ügyintézés, a hiánypótlás lehetősége, illetve a túlszabályozás, valamint a túlszankcionálás megszüntetése is. A zöldségtermesztés kapcsán az öntözőberendezések kialakításának és korszerűsítésének a támogatását, gyümölcstermesztés esetében pedig a korszerű ültetvények létrehozását tartaná a legfontosabbnak. Ennek egy része a közeljövőben akár még meg is valósulhat, erről ITT írtunk bővebben. A docens szerint az erő- és munkagépek pénzügyi támogatása kevésbé sürgős.

Ledó Ferenc, a FruitVeB elnöke a Termelői Értékesítő Szervezetek (TÉSZ-ek) megerősítését emelte ki, továbbá a munkaerőpiac kapcsán az időszakos és az alkalmi munkalehetőségek további egyszerűsítését szorgalmazná. Élelmiszer-biztonság tekintetében a nyomon követés fontosságát hangsúlyozta, továbbá a védjegyszabályozás újragondolását is szükségesnek tartaná. Ezekkel párhuzamosan a fogyasztói bizalom növelését jelölte ki egy további fontos cél gyanánt. A fentieken túl – a FruitVeB elnökének véleménye szerint – a szektor helyzetén új adózási formák bevezetése tovább tudna javítani.