Miután levágott három vesszőt az emlékpark skanzenjének szőlőskertjében, Kalmár István mórahalmi hegybíró elmondta, a növény egészséges, a szőlő rügyei és a mellékrügyek szép zöldek. A szőlővesszők rugalmasak, beértek, a háncs és a bél aránya a kövidinka fajtának megfelelő.

Kalmár István mórahalmi hegybíró (b) beszél, miután levágott három szőlővesszőt az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark skanzenjének szőlőskertjében a Szent Vince napjához kapcsolódó ünnepségen – fotó: MTI / Rosta Tibor

Ha az enyhe időjárást nem követik komoly fagyok,

ha a hőmérséklet nem csökken mínusz 15 fok alá, nincs okuk aggódniuk a gazdáknak.

A szőlőtermelők a rügykezdemények állapotából nemcsak a jövendő termésre következtetnek, a hagyományoknak megfelelően a levágott vesszőket meleg szobában vízbe állítják, és a hajtások alapján azt is megmondják hamarosan, mikor érdemes elkezdeni a növények metszését.

Szent Vince ünnepe alkalmából immár huszonötödik alkalommal gyűlt össze 15 Kárpát-medencei borrend képviselője Ópusztaszeren.

A borrendek tagjai mennek a Vince-napi vesszővágásra a Szent Vince napjához kapcsolódó ünnepségen – fotó: MTI / Rosta Tibor

A termésjóslást követően fölavatták a házigazda, Csongrád és Békés megyében működő Szent Vince Borrend két új tagját, Győri Tibort és nejét. Az avatást megelőző próbatételen többek között bekötött szemmel föl kellett ismerniük a borrend zászlósborát, a csongrádi cabernet franc-t.

A rendezvényt a környékbeli szőlősgazdák új borainak kóstoltatása zárta.

A néphagyomány szerint Szent Vince vértanú napján - január 22. - tájegységenként különbözőképpen megjósolják a várható szőlőtermést.

Ha megcsordul a Vince, tele lesz a pince

– vagyis, ha enyhe az idő és olvad ezen a napon, akkor jó bortermésre lehet számítani. A szeri monostor gazdasági épületei között tárták fel az Alföld egyik legnagyobb borospincéjét, ami azt bizonyítja, hogy már a középkorban jelentős szőlőtermesztés folyhatott a területen.