A legfontosabb tényező a csapadék, amely a leginkább meghatározza a magyar agrártermelést. Elmondható, hogy az éves mennyiség kismértékű változása mellett a csapadék évszakos eloszlása átrendeződik.
„Ősszel és télen több csapadékra számíthatunk, a nyári összeg viszont akár több mint 20 százalékkal visszaeshet a század végére a 1971-2000 közötti értékhez képest. A nyarak tehát valószínűleg szárazabbak lesznek, és egyre nagyobb területeket sújt majd aszály.“ – Forrás: OMSZ
Különböző időjárási anomáliákkal kell szembesülnünk és választ adnunk eddig elvétve tapasztalt kérdésekre, ami kihívást jelent a termelőknek és a műtrágya-gyártóknak egyaránt.
Az EuroChem is szembesül a változó környezeti tényezők mindegyikével és arra törekszik, hogy tanácsokkal és új technológiai megoldásokkal segítse a gazdálkodókat.
A következőkben szeretnénk megválaszolni és javaslatot adni olyan kérdésekre, amelyek nagyban meghatározhatják a jövőbeni fenntartható fejlődést a műtrágya használat tükrében.
A különböző időjárási anomáliák kihívást jelentenek termelőnek és műtrágya-gyártónak egyaránt – fotó: EuroChem
Őszi csapadéktöbblet kontra őszi búza vetése
Az utóbbi években egyre gyakori jelenség a soha véget nem érő őszi eső. Mindez sajnos a búzavetés idején. Ilyenkor tehetetlen a termelő, hiszen a földek járhatatlanok, a csoroszlya beragad, tehát ez nem egy „vetésidő“. Mint azt eleink mondták: „Véka eső, köböl sár“.
Például tavaly októberben országosan 70-120 mm esett, de az északkeleti tájakon 170 mm feletti mennyiséget is mértek. A rengeteg csapadéknak köszönhetően nagy területen elmaradt vagy csúszott a búza vetése.
Sokan a műtrágyát már kiszórták magágy-készítéskor, és ha hagyományos nitrogén tartalmú műtrágyát használtak, úgy annak a nitrogén hatóanyagnak pár nap alatt se híre, se hamva az adott területen. Hogy növényünk jól induljon a télbe, elengedhetetlen a nitrogén kezdeti jelenléte. Gondoljunk csak a pentozán hatásra és a kezdeti gyors növekedésre.
Téli átlaghőmérséklet növekedése
A tavalyi évkezdet enyhe volt, majd utána jött egy aszályos, de relatíve hűvös tavasz. Ezt követte egy szélsőséges csapadékeloszlású nyár, majd egy csapadékos ősszel és enyhe decemberrel zártuk az évet. Az ország területén tartós hótakaró szinte sehol sem alakult ki, a januári erőteljesebb lehűléseket védelem nélkül vészelték át a búzavetések. Az enyhe téli napoknak köszönhetően az állomány láthatóan éhezik, nincs nitrogéntartalék, mert már elfogyott, denitrifikálódott, kipárolgott vagy kimosódott a közegből. Jellemzően a hagyományos, nem stabilizált nitrogén tartalmú műtrágyák okoznak ilyen gondot. Az éhező növény stresszel, gyökere elágazások nélkül hosszúra nyúlik, elmaradottabb lesz.
Fenti ábra az országos téli hőmérsékletváltozást időszakot modellezi 2000-2100 közötti időszakra. A narancssárga vonal: magas érték, kékek: átlagos az antropogén kibocsátást (emberi tevékenységtől függő) feltételezve. – Forrás: OMSZ
Belvíz, járhatatlan földek tavasszal
Az őszi búza esetében a bokrosodás, szárba indulás, valamint a virágzás idején a legintenzívebb a tápanyagfelvétel, így ezekre az időpontokra tervezzük a fejtrágyázást. A bokrosodás kezdetén kijuttatott nitrogén műtrágya határozza meg a termésmennyiséget, a szárba indulás és a virágzás idején végzett tápanyag utánpótlás pedig a termés minőségét befolyásolja. A gyakorlatban számos esetben előfordul, hogy a második vagy harmadik fejtrágyázás nem hasznosul kellőképpen a terület járhatatlansága vagy éppen pont a csapadék hiánya miatt.
A belvízes talaj és a szárazság is gondot okoz a gazdáknak, hiszen ha nincs bemosó csapadék, a hatóanyag elvész – fotó: EuroChem
Jellemző gyakorlat a magyar gazdák körében, hogy az első fejtrágya kénes nitrogén vagy mészammon-salétrom. A kénnek nagy jelentősége van, ami egy külön fejezetet érdemel. Jó eséllyel az első fejtrágyát még kitudjuk juttatni, amennyiben fagyos reggelek vannak, de a második fejtrágya az esőzések miatt bizonytalanabb. A belvíz, a járhatatlan talajok gondot okoznak a gazdáknak, a szárazság szintén, hiszen ha nincs bemosó csapadék, a hatóanyag elvész. Így olyan műtrágyát kell választani, amely hosszabb ideig és megbízhatóan tudja biztosítani a növény számára a nitrogént.
Kén. Elfelejtett tápanyag?
A kénhiány egy világméretű probléma, amely fokozatosan növekszik, és negatív hatással van a termésmennyiségre és a minőségre különösen a magas kénigényű növényeknél, mint például a gabonafélék, az olajrepce stb. A talajban maradó mennyiségek évtizedek óta elfedik a kénhiányt.
A kénhiány szintén észrevétlen marad a hasonló hiánytünetek miatt, mint a nitrogénhiány esetében. A mezőgazdasági termelők gyakran összekeverik az egyik hiánytünetet a másikkal, és megpróbálják azt további N alkalmazásokkal kijavítani. Ez a megoldás nyilvánvalóan nem működik, mivel a kísérletek kimutatták, hogy a nitrogénműtrágyák kijuttatása hatástalanná válhat, ha hiányzik a kén. Így a kiegészítő nitrogén nem kerül felhasználásra, és elveszik a levegőbe vagy a talajvízbe, károsítva a környezetet. A kén nélkülözhetetlen mozgatórugója és szerkezeti eleme az aminosavak képződésének. Mikor nem áll rendelkezésre elegendő kénmennyiség, a növény nitrogén-feldolgozása megszakad.
Általános szabály, hogy minden kilogramm kén 10 kilogramm nitrogént képes teljes mértékben felhasználni a növekedéshez és a hozam kialakulásához. A kéntartalmú műtrágyában a kén feltáródása nagyjából 7-8 hét, ezért az optimális kénkijuttatás ideje az első fejtrágyázás. A hosszú tartamidő magával vonja, hogy olyan műtrágyát érdemes választani, mely hosszú nitrogén tartamhatású, így folyamatosan rendelkezésre áll a nitrogén mellett a kén is.
A fejtrágyázásnál kerüljük a karbamid alkalmazását?
Ne kerüljük, amennyiben a karbamid ureáz inhibitorral kezelt! Viszont, ha hagyományos karbamidot használunk felszíni kezelésre, legyen az prillezett vagy granulált annak a hatóanyaga elveszik. A karbamid kedvezőtlen körülmények között, mint vízhiány, pH-érték, talajtípus és időjárási viszonyok (napsütés, szél, páratartalom stb.) kimosódhat és elillanhat. Az ammónia formájú nitrogénveszteség naponta 2-20% között változhat. A kárt és veszteséget okozó ammónia elpárolgás kiküszöbölésére fejlesztettük ki a UTEC® 46 karbamidot.
Az ENTEC® műtrágyák és az UTEC® 46 karbamid előnye a hagyományos nitrogén tartalmú műtrágyákkal szemben az, hogy a kijuttatott nitrogén ott marad a területünkön, folyamatosan táplálva a növényt.
Az ENTEC® nitrát- és ammónia-nitrogént is tartalmaz. A nitrát mobilis, gyorsan kimosódik. Az ammónia-nitrogén kötődik a talaj ionokhoz, majd átalakul nitritté és nitráttá. Ebben a folyamatban nagy szerepe van az ENTEC® inhibitornak, amely akár 10-12 hétig is tudja biztosítani a nitrogén jelenlétét. A terméknek nem lebecsülendő az a képessége, hogy az ENTEC® inhibitornak köszönhetően az őszi vetésűeknél a nitrogént ott tudjuk tartani akár az első fejtrágyázásig. Amennyiben enyhe a tél és éhezik a növény, a nitrogén rendelkezésre áll, nem úgy a hagyományos nitrogén műtrágyák esetén. A növény úgy érzékeli, hogy tápanyagot, elsősorban nitrogént kell felvennie.
ENTEC®-kel kezelt területen ez adott, mert a nitrogén rendelkezésre áll, de hagyományos nitrogén műtrágyánál kisebb vagy egyáltalán nincs esély erre, így éhezik, stresszel a növényünk, ami termés kiesési problémákhoz vezethet.
Másik fontos nitrogén forrás az UTEC® 46 karbamid. Előnye a hagyományos karbamiddal szemben, hogy nincs drasztikus ammónia kipárolgás, fejtrágyázásnál nem perzseli a leveleket, nem fontos 7-10 cm-re bedolgozni, mert nincs kipárolgási veszteség. További előnye, hogy kukorica vetéskor is alkalmazható, nem okoz csírázási gondot. Mindezeken túl hatóanyagra számolva pedig a leggazdaságosabb nitrogénmegoldás az UTEC®.
A rugalmas munkaszervezés is nagy előny, amelyet a fenti ábra szemléltet egy modell segítségével. – Forrás: EuroChem
A nitrogén a legfontosabb makroelem a növény számára és erre is költenek legtöbb pénzt a termelők. Ennek értelmében nem mindegy, hogyan menedzselik a nitrogén-felhasználásukat.
Amikor a tápanyag-utánpótlásról hektárköltség számvetés készül, nem szabad elfeledni a munkafolyamatok számát, az üzemanyag-költséget, az időráfordítást, a csúcsidőszakok okozta kiesést és bizonytalanságot és a hatóanyag veszteséget. Érdemes a gazdálkodóknak ezt jegyezni, így tudják pontosan meghatározni a ráfordított költséget!
Figyelembe véve a megváltozott időjárási körülményeket, az ezzel járó kellemetlenségeket és károkat, a helyes nitrogénmenedzselést a következőképpen javasoljuk:
Napraforgó: káliumigény, kénigény az olajképzéshez
Ajánlás: starter ENTEC® NPK 13-10-20+3S gyorsan oldódó P,K, fejtrágyázás ENTEC® NS 26-13
Kukorica: magas nitrogénigény, jól oldható foszfor
Ajánlás: starter ENTEC® NP 25-15 gyorsan oldódó P, fejtrágyázás UTEC® 46
Őszi káposztarepce: kezdeti fejlődésnél magasabb nitorgén és kálium, fejtrágyázásnál elengedhetetlen a kén
Ajánlás: starter ENTEC® NPK 13-10-20+3S gyorsan oldódó P,K, fejtrágyázás ENTEC® NS 26-13
Őszi kalászosok: hosszú nitrogén-tartamhatás, foszfor a gyökérképződésért, kálium a télállóságért
Ajánlás: starter ENTEC® NPK 20-10-10+3S vagy 13-10-20+3S gyorsan oldódó P,K, fejtrágyázás ENTEC® NS 26-13 vagy UTEC® 46
Forrás: EuroChem
Az egyedülálló ENTEC® műtrágyák és UTEC® 46 karbamid rugalmas, akár egy menetben történő kijuttatást tesznek lehetővé minden időjárási körülmény esetén (nedves vagy száraz időben egyaránt) fokozva a gazdálkodás hatékonyságát.
Használata a szántóföldi és zöldségkultúrák, valamint a szőlő- és gyümölcsfélék termesztésénél is ajánlott.
Keresse ENTEC® és UTEC® termékeinket kereskedő partnereinél, vagy hívja bizalommal szaktanácsadóinkat!
Segítünk menedzselni a nitrogénjét!
Kelet Magyarország: Gordos József – 06-30-650-2012
Nyugat Magyarország: Lakatos Ferenc – 06-30-576-2828
Eurochem Agro Hungary Kft.
8000 Székesfehérvár, Ady Endre utca 21/a.
_fill_540x300_0.jpg)
