A folyamatos esőzések hatására nagy erővel támadnak a csonthéjasok levélbetegségei. A cseresznyelevél fotóján a blumeriellás fertőzés kezdeti tünetét láthatják, de a háttérben, a lehullott levelek tömege már permetezésért kiált. A meleghez és a nedvességhez kötődő gombák közül a varasodás is beindult az almatermésűeken, de még nem okoz akkora gondot, mint a csonthéjasok levélbetegségei. Megelőzésképpen, kontakt gombaölőkkel védekezhetünk az érzékeny fajtákon, a párásabb kertekben.

Volt ahol a blumeriella már 90%-os levélhullást okozott a cseresznyén.

Ennél az időjárásnál természetesen a fitoftóráról is szólni kell. Melegben és hosszan tartó levélnedvességnél biztosan számíthatunk rá. Országosan még gyenge szinten van a fertőzés, de pl. Hatvanból már 100%-os paradicsom pusztulásról számoltak be. Ebben a sűrű, gyomos és felülről öntözött állományban expresszgyorsasággal tarolt a fitoftóra, a paradicsomvész.

Ha szorosan ültettük a palántákat, érzékeny fajtáink vannak és fülledt, párás a kertünk, akkor valószínűleg meggyűlik a bajunk ezzel a gombával. Ugyanez a kórokozó támadja a krumplit is, csak itt burgonyavésznek hívják. Ebben az esetben is a tág sorközű vetéssel, az ellenálló fajtákkal és lombot nem érő öntözéssel kezdődik a védekezés. Ha az előző évek tapasztalata alapján úgy döntenek, hogy permetezni is kell, akkor ahhoz máris érdemes hozzálátni.

Nagyon gyorsan terjed a fitoftóra, ezért különösen fontos tudnivaló, hogy tényleg csak megelőzéssel védekezhetünk ellene. Szerencsére mindkét növény „bírja a rezet” (7), de a korábban ismertetett rézpótló mankocebeket (3) is választhatják illetve jó néhány felszívódót is bevethetnek, pl. az Amistar (3) és az Acrobat MZ (3) vagy a Kupfer Fusilan (7), a Proplant (7), az Electis (3 és 7), a Lieto (7) és a Ridomil Gold (7). Zárójelben a napokban megadott élelmezés-egészségügyi várakozási időket (é.v.i.) tüntettem fel. A felsoroltak között van olyan, ami csak a krumpliban engedélyezett.

szőlő fekete rothadása

A szőlő fekete rothadásának tünetei még csak néhol tűnnek fel.

A fitoftóra édes testvére a peronoszpóra. A salátának, a dísznövényeknek, a hagymaféléknek, kabakosoknak,a máknak, a petrezselyemnek és persze a szőlőnek is van „saját” peronoszpórája. Ezeknél a növényeknél is figyelni kell! Még nem beszélhetünk járványról, de a körülmények adottak a fertőzés berobbanásához. Aki a permetezést választja, az most is csak a megelőzésben bízhat. Már a gombaspóra (konídium) kicsírázása előtt a levélen kell lennie a kontakt gombaölőnek vagy már a növény belsejében kell lennie a felszívódó készítmény hatóanyagának.

A peronoszpórához hasonlóan még csak néhol tűnnek fel a szőlő fekete rothadásának a jellegzetes tünetei. Egyre nagyobb gondot okoz a nagyüzemekben is. A két kép vasárnap készült Révfülöpön. A határozott széllel körülvett foltok nem perzseléstől származnak, az elhalt levélfolton körkörösen megjelenő gomba termőtestek pedig egyértelművé teszik, hogy ennek a gombának a kórképét látjuk. A fertőzött növényi maradványok őszi eltávolítása a védekezés alapja. Lehet, hogy éppen ezen a beszáradt fürtmaradványon telelt át a gomba.

Zsigó György,
www.magyarnovenyorvos.hu