A konyhakert öntözése nyáron az egyik legkardinálisabb kérdés a termés mennyiségének szempontjából. Bár a Nyugat-Dunántúlon sokszor pont az a probléma, hogy túl sok a csapadék, keletebbre és főként a Dél-Alföldön egészen más a helyzet, a túlélésért küzdenek a konyhakerti zöldségek a szárazság miatt.
Nagyon sok vidéki portán van jelenleg is régi ásott vagy fúrt kút, amiből megoldható az öntözés (ezeknek a kutaknak az engedélyezéséről legutóbb itt írtunk), de kézenfekvő megoldás az is, ha a lehulló csapadékot összegyűjtjük, és később azzal öntözzük a veteményest.
Az esővizet kifejezetten kedvelik a növények – nem véletlen! – Fotó: Agroinform
Az esővíz használata öntözésre többek között azért is hasznos, mert „lágy”, a vízkő nem rakódik ki a levelek felületére. Ez elsősorban nem esztétikai probléma, hanem kevésbé tudja hasznosítani a növény a napfényt, csökkenhet a fejlődés üteme. A "kemény víz" hatása a növényekre egyértelműen negatív azért is, mert a talaj elmeszesedik, azaz megnő a sótartalma, ami általában tápanyag-felvételi problémákhoz vezet.
Gyűjtsük össze!
Egy átlagos, 100 négyzetméter körüli családi ház teteje kb. 150-170 négyzetméter körül van. Tekintettel a hazai, éves csapadékmennyiségre, elmondható, hogy körülbelül 4-5 köbméter víz megoldására érdemes felkészülni, de természetesen már az sokkal több a semminél, ha néhány 120 literes műanyag hordót beállítunk az esővíz összegyűjtéséhez az ereszcsatornához.
Profibb megoldás egy földbe süllyesztett, erre a célra kialakított tartály.
Az esővizet akkor érdemes gyűjteni, amikor kiadós eső érkezik. Ekkor az első 20 percben a tetőről lecsorgó vizet nem feltétlenül kell összegyűjteni, ugyanis számos szennyeződés kerülhet bele, várjunk, amíg kicsit "lemossa" a tetőt az eső. Kisebb záporok, zivatartokból származós csapadékot ezért nem javasolt eltárolni.
Érdemes mérlegelni
Az esővízzel való öntözés elsősorban akkor jó megoldás, ha nem valamilyen ipari terület közelében (10 km-es körzetben) vagy nagyvárosban élünk, mert akkor több kárt okozhatunk, mint amennyi hasznot hoz a levegőszennyezettség miatt.
Az esővíz enyhén savas kémhatású lehet a levegőből kioldott szennyezőanyagok miatt. Ezen kívül az víz minőségét az is befolyásolja, hogy milyen anyagokkal érintkezik a csapadék (tető, ereszcsatorna, tárolóedény), illetve mennyi ideig vannak a vízben a különböző szerves anyagok, mint pl. rovarok, falevelek. Tipp: tegyünk szűrőt a befolyónyíláshoz!
Nem mindegy, miből készült az ereszcsatorna – Fotó: Agroinform
Rézből készült ereszcsatorna esetén nem javasolható öntözésre az azon keresztül lefolyó csapadékvíz, de figyelni kell arra is, hogy alumíniumból vagy ólomból készült építési anyagokkal se érintkezzen a víz.
Tárolás
Tárolásra fából készült dézsát vagy műanyag hordót használjunk, fémet semmiképpen!
Ha nyílt edényben tároljuk az esővizet, akkor számítani kell algásodásra, ami, ha nagyon elharapózik, akkor bizony kellemetlen szagúvá válhat. A sötét gátolja ezt a folyamatot, fedjük le a tárolóedényt!
A tároló lefedése (akár szúnyoghálóval) azért is lényeges, mert akaratunkon kívül paradicsomi körülményeket teremthetünk a szúnyogoknak, melyek egyébként rendszerint pocsolyák, háborítatlan állóvizek vagy lassan folyó vizek felszínére egyesével vagy csomókban rakják le petéiket. A peték száma attól függően, hogy milyen fajról van szó, 50–300 között lehet, melyek a víz felszínén "úsznak". A petékből néhány nap alatt kelnek ki a lárvák.
Jól lefedett tárolóedénnyel azonban ez nem fog előfordulni.
Öntözés
Az egyszerű locsolókannától a professzionális öntözőberendezésekig bármi szóba jöhet. A lényeg az, hogy mikor és hogyan öntözünk:
- Várjuk meg az esti órákat, amikor már nincs kánikula, a nagy melegben való öntözéssel azonnal "megfőzzük" a növényeket!
- A palánták, tökfélék öntözése esetében érdemes figyelni arra, hogy legyen a tő körül egy kisebb "tányér", amely megtartja a vizet addig, amíg be nem szívódik a talajba.
- A burgonya és az egyre több kiskertben ültetett édesburgonya öntözését a sorok között kell megoldani vagy esőztető rendszerrel, a tövek mellett ne tömörítsük a talajt!
Az öntözéssel várjuk meg az esti órákat – Fotó: pixabay
- Az esőztető öntözővel szinte az egész kert automatikus öntözését megoldhatjuk, viszont ennek kiépítése már nem olyan egyszerű, szakértelmet igényel és több kiegészítő eszköz beszerzésére is sort kell keríteni (pl. szivattyú, stb.). Ráadásul sokat ronthatunk a helyzeten, ha az összegyűjtött csapadékvíz bealgásodott, vagy szennyezett, ugyanis a nyílások el fognak dugulni. Mindenképpen szűrjük le a vizet, ha így szeretnénk öntözni!
Ezért öntözzünk esővízzel
1. Bár nagyon csábító, hogy slaggal a növények lombozatát locsoljuk, mégse tegyük! Próbáljuk meg a növények tövére irányítani a vizet, hiszen a gyökérzóna öntözésével látjuk el a leginkább vízzel a növényt. Ezért is hasznos, ha nem slaggal, hanem locsolókannával locsolunk, amit esővízzel töltöttünk fel. Ráadásul így a gombás fertőzéseket is meg tudjuk előzni.
2. Ne sokszor kevés vizet adjunk a növényeknek, hanem inkább ritkábban, de egyszerre nagyobb mennyiséget. A kevés vízmennyiség csupán arra lesz elegendő, hogy a talaj tetejét megnedvesítse, de a gyökerekig már nem fog eljutni, így a növény nagyon keveset fog tudni hasznosítani belőle.
3. Az esővíznek még az is az előnye, hogy a csapvízzel szemben nem hideg, így a külső hőmérsékletnek tökéletesen megfelelő vizet adhatunk a növényeknek.
4. Soha ne locsoljunk a legnagyobb napsütésben. A kora reggeli, vagy az esti szürkületben történő öntözés a legjobb a növények számára, mert ilyenkor a legkisebb a párolgás.
5. A túl száraz, szikkadt talajt szinte hiába locsoljuk. Így ha úgy látjuk, hogy a növényeink talaja ki van száradva, meg van keményedve, akkor kapálással tegyük porhanyóssá a talajfelszínt. Így az öntözés valóban hasznos lesz, mert képes lesz a víz lejutni a növények gyökereihez.
Alkalmazhatunk előöntözést is. Ez azt jelenti, hogy a száraz talajt egy kis vízzel megnedvesítjük, majd körülbelül fél óra múlva öntözzük meg igazán a növényt. A nedves talaj ugyanis már sokkal jobban fel van készülve a víz befogadására, mint a kirepedezett, száraz föld, így jóval több vizet tud majd felszívni és hasznosítani a növény.
A legjobb természetesen az, ha rendszeresen öntözzük a növényeket. Ha nem hagyjuk, hogy kiszáradjanak, sokkal jobb állapotban lesznek, és több virággal vagy terméssel fognak megörvendeztetni minket.
6. Ha a növények tövét fűkaszálékkal, mulccsal, forgáccsal takarjuk be, úgy a gyomoknak sem lesz túl nagy esélye, és sokkal tovább meg tudjuk őrizni a nedvességet a növények gyökerei számára. Ráadásul még a nagy melegtől is jobban meg tudjuk őket védeni.
