Ne vedd félvállról! Milliós számla érkezhet az elhanyagolt szőlő után

Nemcsak növényegészségügyi, hanem komoly anyagi kockázat is

Az aranyszínű sárgaság évek óta súlyos veszélyt jelent a hazai szőlőültetvényekre. A betegség terjedése miatt a szakemberek rendszeresen hangsúlyozzák a megelőzés, a növényvédelmi megfigyelés és a fertőzésgyanús tőkék időben történő eltávolításának fontosságát.

A probléma azonban nem kizárólag növényegészségügyi természetű. Az elhanyagolt szőlőterületek tulajdonosai jelentős anyagi következményekkel is szembesülhetnek.

Amennyiben egy ültetvényt hosszabb ideig nem művelnek, és a felszólítások ellenére sem történik meg a terület rendbetétele, az állam vállalkozó bevonásával elvégeztetheti a szükséges munkálatokat. A kivágás, a felszámolás és a terület rendezésének költségeit ezt követően a tulajdonosra vagy bizonyos esetekben a földhasználóra terhelhetik.

Az amerikai szőlőkabóca terjeszti a betegséget

Somogy vármegye több szőlőtermő területén már megjelent az invazív amerikai szőlőkabóca. Bár továbbra is vannak olyan ültetvények, amelyeket a kártevő még nem ért el, jelenléte fokozott figyelmet igényel. A rovar önmagában is okozhat növényvédelmi problémákat, a fő veszélyt azonban az általa terjesztett fitoplazma jelenti. Ez a kórokozó idézi elő a szőlő aranyszínű sárgaságát.

A fertőzött tőkék fokozatosan legyengülnek, termőképességük romlik, majd idővel elpusztulhatnak. Jelenleg nincs olyan növényvédelmi kezelés, amely a már fertőzött növényeket meggyógyítaná, ezért a védekezés alapja a megelőzés, a terjesztő rovar gyérítése és a beteg tőkék felszámolása.

Folyamatosan ellenőrzik a balatonboglári borvidéket

A Balatonboglári Borvidéken már zajlik az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés. A szakemberek csapdákkal figyelik a rovar jelenlétét, rendszeresen ellenőrzik az ültetvényeket, és nyomon követik az egyedszám, valamint a fejlődési állapotok alakulását.

A következő időszakban a hegyközségek szemlebizottságai a termelőkkel együtt járják be a területeket. A vizsgálatok célja, hogy minél korábban azonosítsák a fertőzésre utaló tüneteket, valamint kiszűrjék azokat az ültetvényeket, amelyek állapota elősegítheti a kártevő terjedését.

Podmaniczky Péter, a Balatonboglári Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke szerint a hatékony védekezéshez elengedhetetlen, hogy egyetlen szőlőterület se maradjon hosszabb ideig gondozatlanul.

Az elhagyott ültetvények fertőzési gócponttá válhatnak

A nem művelt szőlők ideális búvóhelyet biztosíthatnak az amerikai szőlőkabóca számára. A rovar ezekről a területekről könnyen továbbvándorolhat a környező, gondosan kezelt ültetvényekre, így más gazdálkodók munkáját és megélhetését is veszélyeztetheti.

A hegybírók ezért folyamatosan ellenőrzik, hogy mely területeket művelik megfelelően, és hol maradtak el az alapvető agrotechnikai beavatkozások. Azok a tulajdonosok, akik nem gondoskodnak ültetvényükről, első lépésként felszólítást kapnak a hiányosságok megszüntetésére.

A tapasztalatok szerint azonban nem minden érintett kezeli kellő súllyal ezeket a figyelmeztetéseket. Pedig a mulasztás következménye nemcsak növényvédelmi kockázat, hanem több millió forintos fizetési kötelezettség is lehet.

Az állam elvégeztetheti a kivágást

Amennyiben a felszólítás ellenére sem történik meg a szőlőterület rendezése, a hatóság jogszabály alapján intézkedhet. Ilyenkor külső vállalkozót bízhatnak meg az ültetvény felszámolásával, a tőkék kivágásával és a terület rendbetételével.

A munkálatokat az állam előzetesen finanszírozhatja, a teljes összeget azonban később az érintett tulajdonosra, illetve a jogi helyzettől függően a földhasználóra terhelik.

Ez nem feltétlenül néhány százezer forintos kiadást jelent. A korábbi tapasztalatok alapján egy hektár elhanyagolt szőlő felszámolása és rendezése akár több millió forintba is kerülhet.

A saját szervezésben elvégzett munkák rendszerint kedvezőbb költséggel valósíthatók meg, mint a hatóság által megbízott vállalkozó beavatkozása – Fotó: pexels.com

Az erdősávok és a dűlőutak is növelhetik a kockázatot

Nemcsak a magukra hagyott szőlőtáblák okozhatnak problémát. A szőlők melletti elhanyagolt erdősávok, bozótos területek, gondozatlan dűlőutak és elvadult parcellák szintén kedvező környezetet teremthetnek a kártevő számára. Ezeken a helyeken gyakran olyan gazdanövények is megtalálhatók, mint a bálványfa, az erdei iszalag vagy a mogyoró. Ezek menedéket biztosíthatnak az amerikai szőlőkabócának, és megnehezíthetik a rovar, valamint az általa terjesztett fitoplazma visszaszorítását.

A védekezés ezért nem korlátozódhat kizárólag a művelt sorokra. A környező területek állapotára, a gyommentesítésre és a gazdanövények visszaszorítására is figyelmet kell fordítani.

Jobban járhat a tulajdonos, ha maga végzi el a munkát

Podmaniczky Péter szerint a borvidéken korábban előfordult, hogy egy hektár terület rendbetétele 7–8 millió forintba került. Éppen ezért fontos, hogy a tulajdonosok még a hatósági beavatkozás előtt intézkedjenek. A szőlő kivágásához nem feltétlenül szükséges igazolt fertőzés. Már az is elegendő lehet a hatósági eljáráshoz, ha a terület nem felel meg a gondozott ültetvényekre vonatkozó követelményeknek.

A jogszabály meghatározza, milyen állapotban kell tartani a szőlőt. Rendezni kell a sorközöket, el kell végezni a szükséges zöldmunkákat, biztosítani kell a növényvédelmi kezeléseket, és végre kell hajtani az alapvető termesztéstechnológiai feladatokat.

A saját szervezésben elvégzett munkák rendszerint kedvezőbb költséggel valósíthatók meg, mint a hatóság által megbízott vállalkozó beavatkozása. Emellett a tulajdonos maga határozhatja meg a munkálatok ütemét és módját is.

Nemcsak a saját területét veszélyezteti a hanyagság

Az elhanyagolt szőlő nem kizárólag az adott tulajdonos számára jelent kockázatot. A területen elszaporodó kabócák könnyen átterjedhetnek a szomszédos parcellákra, és olyan ültetvényeket is megfertőzhetnek, amelyeket a gazdálkodók rendszeresen kezelnek. Podmaniczky Péter példaként a zalai borvidéket említette, ahol több térségben súlyosabbá vált a helyzet. Azokon a területeken, ahol sok a zártkerti, elhagyott vagy nehezen megközelíthető szőlő, jóval nehezebb lassítani az aranyszínű sárgaság terjedését.

Somogyban ebből a szempontból kedvezőbb a helyzet, mivel a borvidék jelentős részét aktív termelők művelik. Ők tisztában vannak a betegség veszélyével, rendszeresen végzik a szükséges növényvédelmi munkákat, és együttműködnek a hegyközségi szervezetekkel.

Még megelőzhető a szélesebb körű fertőzés

A szakemberek szerint jelenleg még van lehetőség arra, hogy összehangolt védekezéssel lassítsák a betegség terjedését. Ehhez azonban a termelők, a hegyközségek, a növényvédelmi hatóságok és a földtulajdonosok együttműködésére egyaránt szükség van. A monitoringrendszer működik, a csapdázás és a szemlék folyamatosak, ugyanakkor a magántulajdonban lévő, elhanyagolt parcellák felszámolása nélkül a védekezés nem lehet teljes.

A földtulajdonosoknak ezért érdemes mielőbb ellenőrizniük szőlőterületük állapotát, és elvégezniük a szükséges munkákat. Ezzel nemcsak egy későbbi, milliós nagyságrendű számlát kerülhetnek el, hanem a környező ültetvények védelméhez is hozzájárulhatnak.

Forrás: sonline.hu
Indexkép: pexels.com