Növényvédelmi előrejelzés: A forróság és az aszály hatásai

Amikor a növényi károsítókról beszélünk, rögtön a különböző kórokozók és kártevők jutnak az eszünkbe, s azon morfondírozunk, hogy hogyan lehetne azokat megfékezni. Ezek az úgynevezett biotikus tényezők – károsító szervezetek. Van azonban abiotikus hatás is – nem élő károsító szervezetek hatása, melyek közül leggyakrabban az időjárás jelenik meg.

Gondoljunk csak a téli fagyokra, a kései fagyokra, a jégesőkre, s napjaink legnagyobb kihívására, a forróságra, az aszályra. Ennek a rövid összefoglalónak a szemléltetésére is olyan fotók kerültek beágyazásra, amelyek a növények reakcióit mutatják: felszáradó állományok, aszalódó szilva és egy reménykeltő is, az öntözött paprika képe.

Pedig jól indult e tekintetben (is) a tenyészidőszak, egészen július közepéig viszonylag gyakran kaptunk csapadékot, a talajok vízellátottsága, vízkészlete is megfelelően alakult. Most viszont tartósan ránk telepedett a kánikula, gyakori a 35 ^oC körüli csúcshőmérséklet, s éjszaka sem frissül a levegő. Igaz, még mindig előfordult, vagy éppen most is várható pár helyen zivatar, de ez nem változtat az időjárás lényegén.

Az esők környezetében és időszakában átmenetileg emelkedik a relatív páratartalom, de jellemzően nagyon kiszárad a levegő, 30% körüli szintre süllyed a relatív páratartalom a napsütéses órákban. A felületi nedvesség – már ahol az esők ilyet okoztak – gyorsan felszárad.

A meteorológiai előrejelzés nem ígér változást, javulást. A jövő hét közepéig marad a forróság, erősödik az aszály. A mérések még mindig megfelelő vízkészletet mutatnak a talajok mélyebb rétegeiben, de ez is rohamosan csökken. A közvetlen gond a légköri aszály, az említett hőség és az alacsony páratartalom. Ez okozza, hogy növényeink többsége felsül, sárgul a lombja, a hervadás tüneteit mutatja. Ilyen körülmények között egyre nehezebb a talajmunka, a tarlóápolás.

Azt gondolnánk, semmi sem csírázik ilyen körülmények között, de a gyomnövények szívósabbak, azok még ilyen szárazságban is kicsíráznak s növekedésnek indulnak. A parlagfű is jól érzi magát, általánosan virágzik, vagyis szórja pollenjét. Sajnos semmi nem csökkenti a levegő pollentartalmát, eső sem mossa ki azt a levegőből, szél sem fújja el messzire. Nem véletlen, hogy figyelmeztetést adtak ki, főképpen az allergiások védekezzenek, ahogy tudnak. El kell ismerni, hogy a tarlók művelése általánosan megtörtént, most a parlagfűgondot nem elsősorban a tarlók, inkább táblaszélek, sikertelen gyomirtások okozzák.

A termelők már készülnek a repce vetésére. A gabonatarlók ehhez már megmunkáltak, a magágykészítés halad. A repcetarlókon az elmunkálás után erős árvakelés indult meg, sok helyen 2-4 levelesek a növények. A repcedarázs- és a földibolha-népesség lényegesen nem változott, de e területek megmunkálása, az árvakelés leforgatása sürgető feladat. A közelgő vetéseknél vegyük figyelembe a közeli repcetarlót és annak kártevőállományát.

A kukorica reagál az aszályos körülményekre, felgyorsult az érése. Általában a tejes érés vége, viaszérés állapotában találjuk a növényeket. A levélzetének felszáradása folytatódott (5-7 levél), a lazább szerkezetű, kevésbé jó vízháztartású talajokon a csövek már lefelé fordultak.

Felsülő kukorica – A szerző felvétele

A károsítók közül a kukoricamoly rajzása továbbra is észlelési szintű a fénycsapdákban és a táplálékattraktáns csapdákban is, a fogás átlagosan 1 db imágó/csapda/nap. A kukoricabogár imágórajzása csökkenő tendenciájú az előző héthez viszonyítva, az egyedszám 40-50 db imágó/csapda/3 nap a Dunántúlon, míg az Alföldön inkább csak 10-20 darabot fognak a csapdák. A kártevő tojásrakása folyamatos, de szintén csökkenő.

Kukoricamoly-kártétel és -rágcsálék – A szerző felvétele

A gyapottok-bagolylepke rajzása észlelési szintű a nyugati területeken, az Alföldön viszont emelkedik a számuk. A Dunántúlon a kártétel sem jellemző, s az Alföldön is csak gyenge szintet ér el. A forróság lassítja a csőfuzárium terjedését is, az Alföldön 5-20%-os arányban fordul elő a csővégeken, főképpen a kártevők által okozott sérüléseken telepedett meg.

A napraforgó-állományok is száradnak, felsülnek. A kaszatokban érik a mag, kisebb hányada a citromérés, míg nagyobb hányada a barnaérés fenológiát érte el. Itt is 2 héttel korábbi betakarítás várható, amint a kukoricánál is.

A még zöld részeken a diaportés foltosság tünetei nőttek. A betegség szárfoltosság-tünete nagyrészt közepes fokozattal jellemezhető, a növények ~30-60%-os fertőződésével (érzékeny állományban 60%, közepes fertőzés). A levéltünetek is fokozódtak, mely az időjárás mellett szintén hozzájárult a felszáradáshoz.

Leginkább az alternáriás foltosság terjedt – nyilván az öregedési folyamat és a forróság hatására. A tünetek száma is emelkedett, de inkább a tünetek erőssége emelkedett. (Ahol ez még megállapítható).

Tányéron a szklerotínia által okozott kár is fokozódott, a fertőzött tányérok szétesése már sok helyen látható. A fehérpenészes tányérrothadáshoz társult a szürkepenészes tányérrothadás is, bár a kettő együtt sem haladja meg a 2-5%-os mértéket. Mostanság megállt a betegségek terjedése.

Felsülő napraforgó – A szerző felvétele

Az előbbi megállapításnak ellentmond az Alföld déli tájain megfigyelt rizopuszos tányérbetegség terjedése. A nagymértékű lárvakártétel következtében sokfelé látható habzó fejű napraforgó, amelynek nem (csak) a kánikula miatt forr a feje. Ennek a betegségnek főleg a nagyon meleg, száraz idő kedvez, habzó, vizenyős foltot, foltokat figyelhetünk meg a tányérfejeken, de mechanikus sérülés következtében a levélnyeleknél is megjelenik. A magokat sajnos kesernyéssé teszi, és minőségi értékük jelentősen csökken, a védekezés ellenük így nem elkerülhető. Érdemes minden gazdanövényét a vetésforgóból kivonni egy időre, hagymaféléket, káposztaféléket, azonban ha ez nem lehetséges, virágzáskor réztartalmú szerrel védekezhetünk ellene.

A burgonya betakarítása megkezdődött, növényvédelmi teendő már nincs e kultúránál.

A szója is az érés fázisába jutott. A takácsatkák kártétele egyre szembetűnőbb a táblákon, azonban védekezés már nem indokolt.

A paprika és paradicsom is érik, szedése folyamatos. Az öntözés nélkülözhetetlen, ebből kifolyólag a fitoftóra nyomása is folyamatosan magas. A paprikában a hőség hatására várható a kálciumfoltosság megjelenése, mivel ilyen nagy melegben nem képes ezt a tápanyagot felvenni a növény.

Öntözni kell a paprikát is – A szerző felvétele

Szedik az uborkát is. A betegségek terjedése stagnál. A kártevők okoznak gondot, főleg a liszteske, de a folyamatos szüret miatt már nem ajánlott ellenük még piretroidddal sem a védekezés.

Az almaültetvényekben is felgyorsult az érési folyamat. Általában az érés kezdete a jellemző, de Baranya megyében már szedik a Gála fajták gyümölcsét. A varasodás fertőzésveszélye a többnyire száraz, meleg időjárás miatt gyenge fokozatú. Lombon újabb fertőzési ciklus nem következett be, bár gyümölcsön, érzékeny fajtán (pl. Jonagold) kissé növekedett a gyümölcsfertőzés. (Körtén szintén jelentős a gyümölcsvarasodás – védett állományban is –, a közepes fertőzés sem ritka.) A lisztharmattal fertőzött hajtások aránya továbbra sem változott, a betegség legfeljebb gyenge mértékű.

Almán, körtén a sérült gyümölcsökön a monília növekvő mértékű, a gyümölcsök ~3-5%-a fertőzött kezeletlen ültetvényben.

Az almamoly rajzása folyamatos, de csökkenő, 20-22 db hím/csapda/3 nap értékkel. Ennek ellenére az almamoly még mindig gondot okoz, még nő a rágott gyümölcsök aránya. Az almalevél-aknázómoly rajzása csökkenő, 20-30 db hím/csapda/3 nap. Gócokban az atkakártétel is egyre növekszik. A takácsatkáknak rendkívül kedvez a meleg, száraz időjárás. Több ültetvényben – főleg az Alföldön – a piros gyümölcsfa-takácsatka felszaporodását, kártételét figyelték meg.

Körtén a mikoszferellás levélfoltosság nőtt a lombon, érzékeny fajtán közepes mértékű lombfertőzés tapasztalható. Házi kertben a körterozsda levéltünete is jelentős mértékben erősödött.

A csonthéjasok esetében érdemi változásról beszámolni nem lehet, az érő gyümölcsöt továbbra is a gyümölcsmonília fenyegeti, míg a fák lombját a levélfoltosságok betegítik meg. Ez utóbbi esetében jelentős a blumeriellás levélfoltosság, ami ellen a szüret után mindenképpen védekezni kell.

Aszalódik a szilva – A szerző felvétele

A szőlő szürete a korai időszak ellenére folyamatos, az Irsai Olivér szedése a végénél tart. A károsítók közül a lisztharmat fertőzése lombon növekvő, általában gyenge fertőzés jellemző a levelek növekvő, ~6-10 %-án. A kazmotéciumok képződése folyamatos. A peronoszpóra ún. mozaikos levéltünetei megjelentek az idősebb leveleken. A Dunántúlon, néhány ültetvényben jelentős mértékű már most a lombvesztés. A szüret után a lemosó permetezéseknek kiemelt jelentősége lesz az idén a régióban.

A szőlő érési folyamatainak felgyorsulása a szürkerothadás terjedésének is kedvezett. Ennek ellenére a betegség károsítása inkább csak a jéggel és heves zivatarokkal sújtott régiókban figyelhető meg.

Nem feledkezhetünk meg a darazsakról, muslicákról sem, amelyek sérülést okozva elindítják a rothadási folyamatot. A fürtfelület-fertőzés a kitett területeken a 10-30%-ot is eléri, míg az előbbi hajlamosító tényezőktől mentes területeken a fürtfelület legfeljebb 3-5%-a károsított. Összességében, az előbbiek ellenére azt kell mondani, hogy a betegségek terjedése stagnál az ültetvényekben.

Itt is előtérbe kerültek az abiotikus tényezők, a napégés, a szárazság egyéb tünetei. Emellett a bogyókban csökken a savtartalom, s ez a minőséget rontja.

Az Alföldön figyelték meg a seregélyek nagy csapatainak károsítását. Ahol lecsapnak, kevés ép szem marad a tőkéken. A hagyományos madárriasztókkal végzett riasztás egyre kisebb sikerrel jár, így marad a gyors szüret. A madarak önmagukban is tetemest kárt okoznak, de a csipkedett fürtmaradványokon a másodlagos kár is jelentős lehet.

Az amerikai szőlőkabóca rajzása folyamatos, a fertőzött területeken a védekezés továbbra is megfontolandó, az előírások betartása mellett. Szőlő-, gyümölcsfélékben az amerikai lepkekabóca előfordulása, kártétele általános, de mostanra már csökkenő mértékű.

Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre és a rajzási táblázatokra kíváncsi, kattintson ide. Az Agroinform Növényvédőszer-adatbázisa elérhető ide kattintva.