A múlt évben a mezei pocok erőteljes felszaporodását figyeltük, majd idén, tavasszal-nyár elején a csapadékos időszak visszaszorította a kártevőt. (A pocok nem szereti a nedves körülményeket.) Később, a nyár végén észleltük a kártevő népességének újbóli gyarapodását, s ez a folyamat tovább erősödik. Szóval figyeljünk a mezei pocokra!
Az őszi vetések alá sekély talaj-előkészítés történik, ez a felső réteg átnedvesedett, s így könnyebb lett a magágykészítés. A másik kedvező hatása, hogy a kikelt repcetáblák kizöldültek.
A hőmérséklet tekintetében a nappalok még mindig kellemesen alakultak, az Alföldön 18-28 oC-ot, a Dunántúlon kicsit alacsonyabb, 8-22 oC-ot mértek a legmelegebb időszakban. A hajnalok viszont többször is talajmenti fagyot hoztak, -2 –+10 oC között mozgott a hőmérséklet. Ez az alacsony hőmérséklet a kártevők nagy részét arra készteti, hogy telelőre vonuljon, biztonságos helyet keressen.
Esett az eső, de nem eleget – fotó: Koma Dávid
Ha előre tekintünk a következő hét időjárását kutatva, akkor ismét kicsi eséllyel, kevés csapadékot láthatunk a cikk megjelenése táján, de aztán „jön a tavasz”, vagy legalábbis ilyen érzetünk lesz. A hőmérsékleti csúcsok 20 oC fölé emelkednek, s az éjszakai fagyok is elmaradnak. Alapvetően kellemes az ilyen időjárás, csak mi, mezőgazdasággal foglalkozók hiányoljuk az esőt továbbra is.
A kultúrák sora is egyre rövidebb, amelyeket át kell tekinteni, de indul az új szezon, s azzal mindenképpen foglalkozni kell.
Az őszi árpa nagy részét szeptember második felében elvetették. Ezeken a táblákon már sorol a növény.
Az őszi búza vetése az Alföldön már szeptember végén megkezdődött, s azóta folyamatosan dolgoznak a vetőgépek. Kelést itt még nem lehet látni. A Dunántúlon az őszi búza vetése csak most, október első napjaiban kezdődött. Jót tett ez a kis eső is, a talajmunkák minősége javult, s a magágy már nem poros, száraz, a magvak találnak annyi nedvességet, ami a csírázáshoz kell. Reméljük, lesz egy kis utánpótlás, mert ez a nedvesség gyorsan eltűnik a talaj felső rétegéből.
Az őszi káposztarepce indulása kicsit jobb képet mutat, mint az előző szezon kezdetén. Sajnos ez nem jelenti azt, hogy minden rendben lenne. Az állományok általában heterogén képet mutatnak. Ugyanakkor el kell ismerni, hogy az utóbbi szerény csapadék hatására a növények fejlődése felgyorsult, s az állomány kezd kiegyenlítettebbé válni. A fejlettséget 2-4-(6) leveles állapottal lehet leírni. Több helyen már elvégezték az első regulátoros kezelés, máshol a későbben kelő állományoknál tervezik azt.
Repce 2-4-6 leveles állapot.
A gabona-előveteményű táblákon a gabona-árvakelések tömeges megjelenése és fejlettsége is indokolja már a beavatkozást. A repcebolha egyedszáma és kártétele sem növekedett az állományokban, továbbra is észlelési szintű-gyenge fertőzöttség fordul elő a Dunántúlon. Az Alföldön kicsit emelkedett a kártevő népessége, érdemes a táblákat szemlézni s időben beavatkozni.
Repcebolha.
A repcedarázs rajzása is észlelési szintűre csökkent, 1-3 db imágó/csapda/hét mennyiséggel. Az állományokban eddig alacsony népesség volt jellemző (a lehűlés miatt már nem is valószínű emelkedés), ezért a lárvakelést és a kártételt is nagyon kell keresni. Legfeljebb észlelési szintű előfordulás jellemző.
Kisebb jelentőségű, de említést érdemel a káposztamoly megjelenése több dunántúli állományban. Az epidermisz hámozgatásával, majd teljes átrágásával (L4-es lárvák) a kártevő első ránézésre hasonló kártételt mutat, mint a repcedarázs fiatal lárvái. Mikroszkóp alatt azonban egyértelmű, hogy nem álhernyó a kártevő. A kártétel nem jelentős, táblán belül elszórtan több növényen figyelhetők meg a kiablakosított levelek, de a kártétel legfeljebb csak gyenge mértékű (érdekes, hogy a csávázások ellenére fellépett a kártevő).
Káposztamoly lárvája repce levelén. A káposztamoly kárképe hasonlít a repcedarázséra, de a lárva nem.
Nagyobb jelentőségű viszont a levéltetvek megjelenése. Szintén több táblát megvizsgálva mondhatjuk, hogy általános a fellépésük. A fertőzött táblán minden növényen találtunk levéltetveket (80-100%-os gyakoriság), kisebb-nagyobb, de a múlt héthez képest egyértelműen növekvő kolóniákat (Banks-skála 2-es fokozat).
Növekvő levéltetű-kolónia repce levelén.
Észlelési szintű (csak mikroszkóp alatt észrevehető) a tripszek jelenléte, kártétele az állományokban. Amennyiben jelentősebb lehűlés nem következik be (fagypont alatti hőmérséklet), napos, meleg időjárásban a kártevők további betelepedése, felszaporodása várható.
Betegségek közül megjelentek a peronoszpóra első levéltünetei elsősorban a szikleveleken, de az idősebbeken is előfordul. A levélfonákon gyenge mértékű sporangiumkiverődés is megfigyelhető, de nem tömeges.
Repceperonoszpóra a levél felszínén.
A zöldítés céljából vetett repcetáblák növényállománya a repcedarázs lárvakelésének kedvezett, így az álhernyók kártétele szórványosan mutatkozik az állományokban. A repcebolha és a földibolhafajok betelepedése és a rágásnyomok a leveleken gócokban megfigyelhető. A levéltetvek betelepedése foltokban tapasztalható.
Beérett a kukorica, halad a betakarítása. Az Alföldön már a munka végéhez közelednek, míg a Dunántúlon nemrég indultak el a kombájnok a táblákon. A víztartalom a betakarított szemeknél kedvező, 16-22% között mozog, míg a lábon álló, késői érésű fajtáknál gyakori a 28-30%.
A napraforgó termése már a magtár biztonságában van. Ahol még kinn találjuk a növényeket, ott a vadkár és egyéb gondok miatt kérdéses a betakarítás gazdaságossága.
A tarlóburgonya-táblákon a burgonyabogár előfordulása, aktivitása lecsökkent a hűvös időjárás következtében. A burgonyavész-betegség előfordulása kismértékben erősödött.
Befejezték az Alföldön a szója betakarítását, a Dunántúlon még tart a munka. Szedik a cukorrépát. A fűszerpaprika és a szabadföldi paradicsom szedése befejeződött, az áttelelő hagyma kelése folyamatos. Az almák és a körték szedése még tart, a moníliás gyümölcsrothadás még mindig fertőzi a gyümölcsöket.
Egyes helyeken már a szüret végéről szólnak a hírek, míg máshol a késői érésű szőlőfajták szedésével még kivárnak. Általánosan megindult a lombhullás, s az a növényegészségügyi állapottól és az időjárás alakulásától függően 30-50-(80)%-os mértékű. A lisztharmat-fertőzöttség lombon hasonló az előző időszakhoz, a kazmotéciumok képződése, érése folytatódott. Kb. 10-15%-os gyakorisággal közepes fertőzöttség tapasztalható (11-50%-os lombfelület-fertőzöttség).
A fagyokig még érdemes szemlézni a szőlőket, a fitoplazmás tőkék még jól felismerhetők. A levelek fonák felé pödrődése mellett a hajtások gumiszerűvé válása, illetve be nem érése (jelenleg is zölden maradása) segíthet bennünket a biztosabb diagnózishoz. A fitoplazmás tüneteket mutató tőkéket jelöljük meg, illetve minél hamarabb vágjuk ki, minél kevesebb gyökérmaradványt hagyva magunk után, majd égessük el!
A végén még foglalkozzunk röviden a rágcsálókkal. Amint az elején említésre került, felszaporodásuk – bár lassú ütemben – tart, s a háborítatlan területeken egyre több kártevőt lehet észlelni. Szeretik az ültetvényeket, a lucernát, de mostanra már felfedezték maguknak az őszikáposztarepce-táblákat, betelepedésük folyamatos. A következő „meghódítandó” terület pedig az őszikalászos-táblák. A kelés után megindul betelepedésük oda is.
Mezei pocok lakott járata.
Mindez azt követeli, hogy a táblákat s az elején a táblaszéleket, szegélyeket, árokpartokat rendszeresen figyeljük, s jelenlétük, felszaporodásuk esetén tegyünk kármegelőző intézkedéseket. Gyenge fertőzöttség esetén ez lehet akár „T” fák kihelyezése is, mely a ragadozó madaraknak ad megfigyelő helyet, s ők pedig szorgalmasan ritkítják a kártevő állományát.
A hörcsögfertőzöttség gyenge mértékű, de gócszerűen fokozódó aktivitása tapasztalható. A mezei pocok létszámnövekedése többnyire az előbb említett állókultúráknál és a repcetáblák szegélyein szembeötlő, valamint a ruderális területeken is megnövekedett a lakott járatok száma. Mint tudjuk, a hörcsög hamarosan telelőre vonul, zárja kotorékát, de a mezei pocok aktív egész évben, így télen is.
Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre kíváncsi, kattintson ide.
Az Agroinform.hu ingyenes Növényvédőszer-adatbázisa elérhető ide kattintva.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
