Az agrometeorológiai megfigyelések azt mutatják, hogy a múlt héten több helyen hullott csapadék, s ennek köszönhetően az Alpokalján és a Tiszántúlon a talaj felső 20 cm-es rétege nedves. Ezzel szemben a középső országrészen kevesebb eső esett, a talajok is szárazabbak, de kiemelkedően száraz vidék továbbra is a Dél-Alföld. Ott az utóbbi egy hónapban 10-20 mm csapadék hullott, s a kialakult szárazság már komoly gondokat okoz mind az őszi vetésekben, mind a tavaszi vetésű kultúrákban.

A vegetációs index és a fenológiai megfigyelések azt mutatják, hogy növényeink fejlettsége már meghaladta az időszaknak megfelelő állapotot. A vegetációs index a korai nyárban megugrott, de tipikusan a Dél-Alföldön már csökkenőben van, köszönhetően a vízhiánynak.

Ha előre tekintünk, akkor további esős napokat ígér a meteorológiai előrejelzés, szinte az egész hét csapadékosnak ígérkezik. Mediterrán légtömegek érkeznek, magas nedvességtartalommal, s ez valószínűsíti a gyakori záporokat, zivatarokat. Reméljük, ebből a csapadékból már jut a Dél-Alföldre is. A jövő hét már inkább napsütésesnek ígérkezik.

Kell az eső, továbbra is szükség van rá. Ugyanakkor arra is fel kell készülni, hogy a tartósan magas relatív páratartalom és a hosszabb ideig megmaradó levélfelületi nedvesség újabb fertőzési hullámot indíthat el, s ebben az összefüggésben már a varasodásra és a peronoszpórára is gondolni kell a lisztharmat mellett.

A kalászosok továbbra is szépen mutatnak, az őszi árpa délen, meleg fekvésben már kezd szőkülni, az őszi búza általánosan virágzik, sőt délen már a szemeket neveli, míg a tavaszi árpa neveli a kalászt hozó szárat, s nemsokára az is kikalászol. Ahogy öregednek az őszi vetésű kalászosok, úgy fordulnak a kórokozók és kártevők egyaránt a tavaszi árpa felé. Ennek most jött el az ideje, figyeljünk a tavasziárpa-táblákra, ellenőrizzük növényegészségügyi állapotukat, s időben védekezzünk.

árpa

Megdőlt árpa – A szerző felvétele

A korábban megfigyelt, lombozatot károsító betegségek, mint a szeptóriás levélfoltosság, az árpa hálózatos levélfoltossága, a sárga- és vörösrozsda és a lisztharmat tekintetében jelentős változás nem történt. Említést érdemel viszont a szeptóriás pelyvabarnulás betegség megjelenése a kalászokban. Őszi árpában és őszi búzában, homokos vagy gyengébb termőképességű talajokon már elkezdődött az alsó levelek felsülése. Éppen ezért – legalábbis e területeken – a lombozatot fertőző betegségek jelentősége kissé csökken.

búza

Búzalevéltetű – A szerző felvétele

A gyakori eső, a nedvesség viszont kimondottan hajlamosító körülményeket teremt a kalászfuzáriózis fertőzésére, ezért mostanság erre kell koncentrálni, a kezelést elvégezni.

A hatékony szer kiválasztása mellett az időzítés és a tökéletes fedés is meghatározója az eredményességnek.

A kártevők világából a levéltetvek mindent megtámadtak, így az őszi kalászosokon is megtalálhatók. A kolóniák száma és nagysága drasztikusan nem emelkedett, de a kártevő a kalászba húzódott, ott szívogat, s ezzel súlyos kárt okoz. A felsülő alsó levelek már nem igazán biztosítanak jó táptalajt számukra.

Hasonlóképpen a vetésfehérítő bogár is jelen van a táblákon, lárvája károsít, s a lárva korlátozottan mozgásképes marad a táblában. Az imágók viszont áttelepülnek a tavaszi árpára, a levéltetvekkel együtt, s ott folytatják a károsítást.

Megjelentek a gabonapoloskák a táblákon, egyelőre az észlelési szint és a gyenge fertőzés közötti számban lehet találni, de a jellegzetes kárkép miatt máris látványos a károsításuk.

gabona

Gabonapoloska – A szerző felvétele

Az imágók mellett megjelentek a lárvák is, megkezdődött a lárvakelés. Az első gabonaszipolyok is kezdenek betelepedni a táblákba, előfordulásuk egyelőre gyenge szintű.

gabona

Gabonaszipoly – A szerző felvétele

gabona

Poloskaszúrt kalász – A szerző felvétele

 

A káposztarepce már a magot neveli, hamarosan kezdődik az érési folyamat, legalábbis délen erre mutat az állomány vizsgálata. Eddig a betegségek nem igazán találtak kedvező körülményeket, így a fertőzések elmaradtak. Most viszont számolni kell a fellépésükkel, különösen a gyakran csapadékos, illetve a tartósan nedves körülményeket biztosító helyeken. Elsősorban a szklerotiniás szárkorhadás megjelenését kell kutatni, de előfordulhat a fómás betegség is vagy a szürkepenészes szárkorhadás, s délen gyenge lisztharmatfertőzést is észleltek.

A kártevők lassan visszaszorulnak a táblákon, napjainkban még a repcebecőgubacs-szúnyog károsít, de a kártevő népessége elmaradt a szokásostól, csak kevés helyen érte el a kártételi szintet, az ellene tervezett védekezés sok helyen elmaradt.

A kukorica általában gyorsan nőtt az elmúlt meleg időjárású időszakban, mostanra már elérte az 5-7 leveles nagyságot, korai vetéseknél már ezt is meghaladta. Sajnos a bevezetőben említett középső országrészen és különösen a Dél-Alföldön megrekedt fejlődésében a vízhiány miatt. E területeken a preemergens gyomirtások sem sikerültek a szárazságban, így a fejlődés kezdetén levő növényeket halmozottan sújtja közvetlen környezete – száraz talaj, vadkár, gyomkompetíció. A Dunántúlon dolgoztak a preemergens technológiák, de a mostani esők hatására egy másodlagos gyomosodás kezdődött, főképpen az egyszikű gyomok csíráznak.

A szójavetések is hasonló helyzetben vannak, a forróságban nem fejlődött az állomány, a növények 2-3 kifejlett hármas leveleket hoztak. A gyomirtás itt sem működött, így erős a kompetíció.

A napraforgó-állományok eddig elég jól tolerálták a vízhiányt, szépen növekedtek. Napjainkban 6-8-(10) leveles állományokat lehet látni.A levéltetvek betelepedése megkezdődött, a tábla széléről haladnak beljebb, még csak formálódnak a kolóniák. A növény fejlettségi állapota és az időjárás alakulása együttesen indokolja a betegségek elleni preventív kezelések elvégzését. Ezt ajánlott összekapcsolni a levéltetvek elleni védekezéssel.

A zöldborsó már virágzik. A levéltetvek betelepedése folyamatos a kedvező időjárásnak köszönhetően, előreláthatóan védekezésre lesz szükség. A táblaszéleken a liszteske is megjelent észlelési szinten.

borsó

A borsó szomjazik – A szerző felvétele

A gyümölcsösökben is egyre több a tennivaló. Az almaültetvényekben már dió nagyságú gyümölcsöket találunk. A Dunántúlon már hetek óta küzdenek az almafa-varasodás betegséggel, eddig sikerült a fertőzöttség terjedését fékezni a leveleken és megakadályozni a gyümölcs megtámadását. Jelenleg a levelek 10-15%-a közepes szinten fertőzött. Ezzel szemben az Alföldön a fertőzés veszélye most válik realitássá, vagyis az ültetvények szemlézése, a megkezdett (megelőző) védekezések folytatása még több figyelmet követel.

A helyi záporok, zivatarok után megjelent Zala megyében körtén és Bács-Kiskun megyében almán az erwiniás hajtás- és ágelhalás. Ebben az időszakban a fertőzött részek levágása (elégetése) és a réztartalmú szerrel való kezelés marad a védekezés eszköztárában. A levéltetvek továbbra is gondot okoznak, főleg a zöld almalevéltetű szaporodik, kolóniákat képez.

Tavasszal már jeleztük a vértetű korai megjelenését a törzsön, vázágakon. Sajnos a kártevő elleni védekezés még mindig aktuális, a rendelkezésre álló készítmények nem mindig hozzák a várt eredményt.

Az almamoly folyamatosan rajzik, a tojások pusztítását célzó kezelések ideje már elmúlt, most a kelő lárvák ellen kell védekezni.

A csonthéjasok esetében – főleg a korai cseresznye- és meggyfajtáknál – a gyümölcsök repedését okozhatja a bőséges eső. Eddig nem okozott ilyen kárt, de minél inkább közeledik az érés, annál nagyobb a veszély. A megrepedt gyümölcsöt pedig igen nehéz megvédeni a rothadástól.

A levéllyukacsosodás betegség szinte minden csonthéjas fajon megjelent, látványos a betegség tünete őszin, kajszin, szilván. A levéltetvek állandó figyelmet igényelnek, újra meg újra betelepednek, felszaporodnak. A cseresznyelégy folyamatosan rajzik, további kezelés szükséges ellene, zsendülő gyümölcs esetében rövid élelmezés-egészségügyi várakozási idejű készítménnyel.

A szőlő is virágzik, óriási a hajtásnövekedés, így dús lombozat alakult ki, ami segíti a kórokozók fertőzését. A lisztharmat ellen megelőző védekezést ajánlott folytatni, a primer tünetek észlelési szinten megtalálhatók. A peronoszpórának nagyon kedveztek az esők, az első tüneteket már megfigyelték Zala megyében. A tartós csapadék, a nedvesség a lombozaton elősegíti a terjedését, indokolt a védekezés ellene.

A szőlő nagyon érzékeny stádiumban van, így nem szabad elfelejteni, hogy a szürkerothadás már most felléphet akár hajtáson, akár a fürtkezdeményen. Az első cserebogarak is elkezdték károsítani a leveleket. A tarka szőlőmoly lárvái ellen fürtvizsgálattal érdemes meggyőződni, hogy szükséges-e a védekezés.

A szamóca szedése folyamatos. Az esők miatt emelkedik a szürkepenészes rothadás veszélye. Dunántúlon (Somogy, Zala megye térségében) a meztelen csigák szaporodnak, most a szamócát fogyasztják.

Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre és a rajzási táblázatokra kíváncsi, kattintson ide. Az Agroinform Növényvédőszer-adatbázisa elérhető ide kattintva.